Zeusz ​küszöbén 97 csillagozás

Szabó Magda: Zeusz küszöbén Szabó Magda: Zeusz küszöbén Szabó Magda: Zeusz küszöbén Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A Szabó Magda-életműsorozatnak ez a kötete, amely először 1968-ban jelent meg, egy görögországi nyaralás élményeinek krónikája. Az írónő személyes, szubjektív hangvételű naplót ad az antik görög világgal való találkozásáról, amely több, mint egyszerű úti élmény az ókori kultúra bűvkörében felnőtt, s klasszika-filológiát végzett Szabó Magda számára. Nemcsak a mitológiai és történelmi emlékek, a csodálatos múlt érdekli, hanem az olykor kellemetlen meglepetéseket hozó jelen is, a tarka, nyüzsgő élet, az emberek és az állatok, amelyekhez különleges gyengédséggel közeledik. Miközben elkalauzolja az olvasót Athénbe, Epidauroszba, Rhodoszba, a szigetekre és városokba, a hely szelleméhez méltó iróniával és öniróniával írja le a csőstül rázúduló úti viszontagságokat. Könyvében nemcsak a görög táj és történelem elevenedik meg, hanem a mindennapok Görögországa is, s benne a kispénzű magyar turisták humoros csetlése-botlása.

Eredeti megjelenés éve: 1968

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Szabó Magda-életmű, Szépirodalmi Zsebkönyvtár, Szabó Magda

>!
Jaffa, Budapest, 2017
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715228
>!
Európa, Budapest, 2006
294 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630780747
>!
Európa, Budapest, 2001
294 oldal · ISBN: 9630769883

2 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Gregor Samsa · Aszklépiosz · Schliemann

Helyszínek népszerűség szerint

Athén · Delphoi · Hellász · Trója


Kedvencelte 15

Most olvassa 5

Várólistára tette 66

Kívánságlistára tette 36

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla I>!
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Annyira jól kezdődött tegnap este Szabó Magda igazán bensőséges útleírása görögországi utazásukról férjével, Szobotka Tiborral, hogy most azonnal – amikor a mai nap először hosszabb lélegzetet vehetek – leírom. Túl azon, hogy ki tud manapság hat hetes nyári szabadságra menni, meg hogy már senki sem a MATÁV-val, – kicsordultak a könnyeim kacagás közben, amikor a Rémületes Külsejű Szürkével való kalandjukat megörökítette. Mert ugye a mában interneten keresztül néhány kattintás csak, hogy szállást foglalj Athénban, de ők a 60-as években csak hosszas éjszakai vándorlást követően kaptak egy szobát a 18. szállodában. (Szobotka 17-ben kudarcot vallott!) Az egykori tipikus magyar turistákhoz illő csetlő-botló íróházaspár kalandjai göröghonban azért is vonzóak, mert Szabó Magda ógörög tapasztalataival szembesítve a tegnapi valóságot, érzéseiről is gazdagon beszámol a történések során, s ahogy olvasom, volt miről…

robinson P>!
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Volt 50 fokos hőség, letört táskafül, dagadó láb, fájó hát, váratlan betegség, és a hazai turistákra olyannyira jellemző spórolás, sok kellemetlen, nyaralást zavaró apróság. És rengeteg csoda, maga Görögország 1966-ból.

https://gaboolvas.blogspot.hu/2017/09/zeusz-kuszoben.html

Gregöria_Hill>!
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Ez bizony nagyon tetszett, mindig alig vártam, hogy olvashassam tovább. Nagy rajongója vagyok a színvonalas útiirodalomnak, gyűjtöm is polcon meg minden. Az külön is érdekes szerintem, hogy egy eredetileg nem tematikus, hanem „sima” utazásról hogyan lehet regényt írni, szóval hogy ki honnan szedi azt a kezdetben nem létező fonalat, amire fel lehet fűzni a cselekményt úgy, hogy ne legyen nagyon historizáló és erőltetett utólag. Mondjuk elég sok megoldás van rá, itt a butaarcú Apolló mint harmadik főszereplő igen betalált, én szerettem. Nem kizárt, hogy elvinném magammal ezt a könyvet Görögországba, mivel hagyományos útikönyvet úgyse viszek soha, hanem mindig kézzel írom magamnak, amellett elférne. És bár 1968-as (asszem), nem hiszem, hogy elavult, mert Szabó Magda igazán keveset ír mondjuk például a hotelárakról vagy az éjszakai klubok címéről, ami miatt frissíteni kéne, annál többet „romokról”, amik maradnak a helyükön, csakúgy mint a Magda személyes kommentárjai. Azokat is maradandónak gondolom. Esetleg az lehet, hogy a szálláskeresés és a hajózás ma már nem annyira kalandos (bár ha jobban belegondolok, jelenleg lehet, hogy megint igen.)
Még cseri molytárs szavait szeretném beleírni az értékelésembe, ő azt mondta, hogy de jó nekem, hogy most kezdem az ismerkedést Szabó Magdával, mert így még egy csomót olvashatok és egy csomó élmény vár, milyen klassz lesz, majd meglátom. Igen, nekem az ifjúsági regényeit leszámtva ő teljesen kimaradt az életemből, nem tudom, miért, de most meg vagyok győzve. Nagyon érdeklődő lettem egyszeriben, és pozitív várakozásokkal.

21 hozzászólás
AeS P>!
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Engem most nagyon nehéz lesz meggyőzni arról, hogy Magdáékat az akkori hatalom nem vette meg kilóra ezzel a görög úttal. A könyv olvasása közben persze a görög forróság, az apró megfigyelések, Apollón bosszúja, Nándor kutya és a többiek elvonták a figyelmet erről a kérdésről, de az utolsó oldalak után, egy lépést hátralépve, mégis ez világlik ki a sorok közül.
Az én elméletem az, hogy adtak egy kis juttatást a házaspárnak, hat hét Görögország, azzal a feltétellel, hogy Magda megírja azoknak, akik 1968-ban még úgy gondolták, hogy soha a büdös életben nem jutnak ki többé külföldre, vagy ha mégis, akkor ugye csak háromévente, ezért érdemes volt nekik útleírásokat kiadni, de aztán a végén nehogy az legyen benne, hogy érdemes kint maradni!
Szerencsére éppen nagyon vékonypénzű turistaként igyekszem Hollandiába, úgyhogy a spórolós részek azért tartják bennem majd a lelket, és persze ki ne vágyna ezek után maga is arra, hogy megörökítse az élményeit írásban. Nem rossz ez a könyv, élvezetes, okos, szórakoztató, mégis érzek mögötte egy kesernyés ízt.

1 hozzászólás
Szelén P>!
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Nagyon szeretem Szabó Magda könyveit, és ez az egy, a Zeusz küszöbén eddig valahogy kimaradt, most pótoltam. Nagyszerű könyv, ott utazhatunk Szabó Magdával és Szobotka Tiborral Görögország szerte, velük együtt fojtogat a meleg, csodáljuk az ókori görög csodákat és mehetünk zuhanyozni a szekrénybe. :)

Rájöttem valamire. Szabó Magda mindig nagyon erőteljes karakterekkel dolgozik a regényeiben, mindig mindegyik olyan, mintha egy görög sorstragédiából lépett volna elő. Ezt a könyvet olvasva megértettem, ő klasszikus oktatásban vett részt, alaposan, és mélyebben ismeri a görög mitológiát, mint én, (sőt, sokkal jobban) ezeken a történeteken nőtt fel, imádta őket. Ezért ír ő is ilyen nagyon szuggesztív regényeket, nagyon intenzíven markáns szereplőkről.

4 hozzászólás
Boglárka_Madar P>!
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Kicsit félve fogtam neki a könyvnek, mert a korábbi útinaplója/jegyzete nem volt olyan maradandó élmény.
Meg kell mondjam, pozitívan csalódtam, nagyon élvezetes volt olvasni. A könyvben görögországi nyaralásuk élményeit meséli el,az útjuk alatt készített jegyzetei alapján. Sajátságos keveréke az útikönyvnek és a naplónak – mindamellett hogy megismerhetjük Görögország számos látnivalóját, bepillantást nyerhetünk abba, milyen az amikor nyaralni megy T&M.
Szabó Magdát gyerekkora óta szoros kapcsolat fűzte Görögországhoz – igaz az ókorihoz, így bár ógörögül egész irodalmi műveket el tudott mondani,az újkori Görögország lakóival ez nem vitte előrébb a kommunikációt. Amiből számos komikus vagy épp tragikus helyzet állt elő. És éppen emiatt a „görög-szerelem” miatt tűnik sokkal személyesebbnek ez a könyv.
Szerettem a könyvet olvasni, mert kicsit bepillantást nyerhettem ez életükbe, a gondolkozásukba, és „elkísérhettem” őket egy egész életre emlékezetes nyaralásra. Emlékezetes volt, mert régi vágya teljesült az úttal, de azt is megtanulta, hogy az isteneket illik komolyan venni, mert valóban bosszúállóak.

Amapola P>!
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Olvasmányos, részletes, néha mulatságos beszámoló Görögország múltjáról és jelenéről. Lenyűgöző tudással, hatalmas érdeklődéssel közelít minden helyhez, emberhez (és állathoz), a kitartása tiszteletre méltó, nem adja fel 46 fokban sem, mert menni kell, mert nem lehetünk itt többet, mert ezen a helyen járt Hippokratész, mert eszébe jutott egy versszak Berzsenyitől, mert …
Nagyon tetszett a könyv, öt csillag így is, hát ha még szeretném is Görögországot*, amúgy igazán és hozzáértőn.

Bónusz: a hősi idők, amikor mindig csórók voltunk „nyugaton”, ha többe jött a szállás, akkor az étkezésen kellett megspórolni, amikor megbámulták a szabad világ keletről érkezett ellenségeit (mert a propaganda őket is hülyítette, nem csak minket).
*spoiler

Gólyanéni>!
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Valódi útleírás, érezhetően átélt élményekkel, melynek jelentős része az olvasó lelkéig hatol. Talán az írónő alapműveltsége, érdeklődési köre „okozta”, hogy számomra a művelődéstörténeti és mitológia vonatkozások kissé soknak tűntek. De végül is ez a tény is pozitívum lett, hiszen a könyv alapján készült jegyzetem további kutakodásra és olvasásra ösztönzött. Olyan gyönyörűek a tájleírások, hogy olvasásukkor érezhető a napfény ereje, hallható a tenger morajlása, látható a számtalan virágfüggöny és fűszerbokor…
Kedvenc, ugyanakkor a szívfacsaróbb könyvrészletem Nándor története.
Jó volt Szabó Magdával utazni, rövidesen szeretném a Hullámok hátán c. könyvét is kézbe venni.

Gabriella_Balkó>!
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Hihetetlen, hogy mennyire jól tud Szabó Magda írni! Az egész könyvet idézni lehetne…
6 hét Görögországban. Már a tartam is elképzelhetetlen, manapság nem is járnak ilyen hosszú kirándulásra az emberek. :) És itt még internet sincs, mindent a helyszínen kell megoldani, T. szaladgálhat a szállás után, majd egymást vigasztalják a szomorúan vicces és viccesen szomorú helyzetekben. Annyi mindent megéltek, annyi mindent láttak, és volt, hogy sokszor hangosan felnevettem. :)
És Szabó Magda műveltsége is lenyűgöző, kívülről fújja a görög mitológiát, a magyar irodalmat.
Nagyon örülök, hogy elolvastam, remélem, a Hullámok hátán is majd valamikor a kezembe kerül!

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1968
306 oldal · keménytáblás
p_m_linda>!
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Nagyon olvasmányos útinapló ez, aki egyébként nem szívesen olvas ilyesmit, de kedveli az írónő munkáit, az feltétlenül vágjon bele. Két szál fonódik össze: az egyik a görög túristalátványosságok bemutatása, de nem hétköznapi módon. Szinte megelevenednek a görög mondák és mítoszok, ahogy az írónő szenvedélyesen rácsodálkozik a görög mitológia egyes helyszíneire. Csak az tud ilyen rajongással beszélni az ókori Hellászról, aki olyan lenyűgözően sokat tud a történelméről és művészetéről, mint Szabó Magda. A másik szál pedig a túristák élményei, melyeket bárki átélhet, aki nyaralni megy: az olyan apró bosszúságoktól kezdve, mint egy leszakadó táskafül, az olyan meghatározó élményekig, mint egy éjszakai hajóút. A két szál pedig egy szép fonatban egyesülve alkotja ezt a kalandos és humoros úti beszámolót. Bár én nem annak olvastam, de nyaralós olvasmánynak erősen ajánlott.


Népszerű idézetek

Mariann_Czenema P>!

Borzasztó furcsa érzés látni a felfelé masírozó és az aláereszkedő kettős hangyasort, magunkat is közöttük, s azt érezni, hogy halandók vagyunk, elmúlunk, de a hely, ahol járunk, örök, azt is, hogy tulajdonképpen nem is fontos, kik vagyunk; mióta az Akropolisz áll, mindig mentek rajta emberek, mindig is fognak menni, míg csak világunkat el nem pusztítja egy kozmikus katasztrófa, és voltaképpen mindegy is, ki hág ezeken a lépcsőkön magasra, csak mindig menjen valaki, csak sose vesszen ki az emberekből a szépség utáni szomjúság.

59. oldal

Gregöria_Hill>!

Hat évig tanultam görögöt, s teljesen világosan emlékszem, hogy kell mondani a homéroszi hősről, hogy szőrös mellű vagy kutyaképű, vagy mi a hétbőrös pajzs meg a kelevéz neve, de sejtelmem sincs, hogy nevezik a melltartót újgörögül.

96. oldal (2001)

Gregöria_Hill>!

Egy óra múlt éjfél után, ott vagyunk hullafáradtan egy ismeretlen szigeten, és nem találjuk a hazafelé vivő utat. […] Olyan dühös leszek, hogy felpattanok, és kiállok a kocsiútra, azzal a bejelentéssel, hogy megtudakolom, merre menjünk. „Jó – mondja T. – Egyre jobb. Hiszen csak ilyeneket tudsz, hogy tej, sajt, méz. Hogy akarsz kérdezősködni? Szavalod az Íliászt?”

255. oldal (2001)

Boglárka_Madar P>!

Aszklépiosz a legrejtelmesebb férfiak egyike volt a szememben, míg apám meg nem magyarázta, hogy ő a gyógyító isten; Hügieiáról, a lányáról, aki kehelyből itatta apja szent állatát, a kígyót, sokáig azt gondoltam, a felesége, nagyon összeillettek. Mikor kiderült róluk, hogy egyik sem patikus, csak isten, kicsit alább szállt az értékük, az isteneket kicsi koromban kevésbé kedveltem, mint későbben, mikor már serdültem.

95-96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aszklépiosz
3 hozzászólás
Boglárka_Madar P>!

Schliemann – mondom ki magamban a nevét, milyen furcsa, hogy valaki majdnem végigél egy életet, tisztes polgár módjára befejezi a pályáját, aztán, mint aki lerótta, amivel a konvenciónak tartozik, felpakol, s körülbelül úgy, mint egy nyugdíjas, aki végre hozzájut ahhoz, hogy azzal pepecseljen, amiben örömét leli, azt mondja: én ezentúl a szenvedélyemnek élek, s miután meggyőződésem, hogy volt trójai háború, és az, amit Homérosz írt, nemcsak igaz, de pontos is, megkeresem utalásai nyomán az antik Hellászt. És elindul, kezdetleges eszközökkel, ügyetlen kísérőkkel, rendíthetetlen bizakodással, s amit keres, meg is találja. Mykéné elárulja előtte a titkát, Trója megszólal neki, Athén felemeli gyönyörű arcát, ránéz: Schliemann térdel a műemlékekre több emelet magasan halmozódott földön, és kiemeli a semmiből, a süllyedésből világkultúránk alapjait.

47-48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Athén · Hellász · Homérosz · Schliemann · Trója
1 hozzászólás
Gregöria_Hill>!

Most utólag rájövök, talán mégis igaza lehetett M. professzornak, aki gyakorló tanár koromban, a latin próbatanításomon némi riadalommal közölte, egy cseppel kevesebb lelkesedés az antik világ eszmeisége iránt határozottan előnyére válnék annak a ténynek, hogy keresztyén, sőt felekezeti iskolában fogok tanítani.

146. oldal

3 hozzászólás
Boglárka_Madar P>!

Fél óra se múlik, s egy csinos, tartalmas bélfertőzés összes szimptomáival büszkélkedhetem, mit és hol ehettem, ami ilyen rútul elbánt velem, fogalmam sincs. Mondom T.-nak magyarul, mi történt, ő csak legyint. Vegyek be két Enteroszeptolt, mondja, láttunk mi már ilyen csodát, három óra múlva semmi bajom. Attól fogva hazautazásunk percéig naponta tizenkét Enteroszeptolt veszek be, betegségem úgy nem hederít rá, mintha fagylalttal kúrálnám. Érthetetlen jelenség, nem is magyarázható semmi mással, legfeljebb azzal, hogy Apolló úgy döntött, hogy mikor már végképp elengedhetném magam, akkor se legyen egy csepp nyugalmam sem, mert bélfertőzéssel, idegen városban, a diétázás minden reménye nélkül nemigen lehet harmonikusan eltölteni az idejét egy utasnak, aki mászkálni szeretne, ide-oda menni, de végképp és szégyenletes módon hozzá van kötve a fürdőszobájához.

294. oldal

2 hozzászólás
Boglárka_Madar P>!

Árkádia gyönyörű. Hegyen-völgyön fut át az autóbusz, fenyő, tölgy és olajfa virul mindenütt. A völgyekben – szokatlan ezen az ínséges földön – hatalmas szántóföldek. Sok a nyáj is, gömbölyű barikák ugrálnak a hegyek lejtőjén, és szamárkákat is látni, jól táplált, vidám szamárkákat, ezúttal teher nélkül, csak legelésznek a völgyekben és időnként meghengergőznek a magas fűben, vagy érdeklődve néznek az autóbusz után.

106. oldal

2 hozzászólás
Boglárka_Madar P>!

Ebédelünk, itt aztán töményen nemzeti ételeket, ízlik, bár olajosabb, mint az ízlésünk megkívánná. Sült paradicsomot kapunk előételnek, utána báránysült van, ebből nem kérek, nem mintha rossz volna, csak én őzhúst sem eszem soha, és a báránynál is mindig eszembe jut, hogy saját első verseskötetemnek „Bárány” volt a címe, és hogy szülővárosom régi címerében bárány állt, zászlót tartott a mellső lábával, és én ezt a bárányt mindig megsimogattam pici koromban a debreceni városháza folyosója falán, apám magasra tartott a karjában, hogy elérjem. Én nem tudok enni sem őzből, se bárányból.

110. oldal

5 hozzászólás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Cheryl Strayed: Vadon
Alexandra David-Néel: Utam Lhaszába
Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig – Párizstól Budapestig
Jakabos Ödön: Indiai útinapló
Molnár Gábor: Makk és jaguár
Passuth László: Rézkor
Makkay János: Odüsszeusz evezője
Lilian H. AgiVega: Második Atlantisz – A tízezer éves varázs
Kerényi Károly: Pseudo Antisthenés: Beszélgetések a szerelemről
Csapó György: Levantei utazás