Zeusz ​küszöbén 90 csillagozás

Szabó Magda: Zeusz küszöbén Szabó Magda: Zeusz küszöbén Szabó Magda: Zeusz küszöbén Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A Szabó Magda-életműsorozatnak ez a kötete, amely először 1968-ban jelent meg, egy görögországi nyaralás élményeinek krónikája. Az írónő személyes, szubjektív hangvételű naplót ad az antik görög világgal való találkozásáról, amely több, mint egyszerű úti élmény az ókori kultúra bűvkörében felnőtt, s klasszika-filológiát végzett Szabó Magda számára. Nemcsak a mitológiai és történelmi emlékek, a csodálatos múlt érdekli, hanem az olykor kellemetlen meglepetéseket hozó jelen is, a tarka, nyüzsgő élet, az emberek és az állatok, amelyekhez különleges gyengédséggel közeledik. Miközben elkalauzolja az olvasót Athénbe, Epidauroszba, Rhodoszba, a szigetekre és városokba, a hely szelleméhez méltó iróniával és öniróniával írja le a csőstül rázúduló úti viszontagságokat. Könyvében nemcsak a görög táj és történelem elevenedik meg, hanem a mindennapok Görögországa is, s benne a kispénzű magyar turisták humoros csetlése-botlása.

Eredeti megjelenés éve: 1968

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Szabó Magda-életmű, Szépirodalmi Zsebkönyvtár, Szabó Magda

>!
Jaffa, Budapest, 2017
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715228
>!
Európa, Budapest, 2006
294 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630780747
>!
Európa, Budapest, 2001
294 oldal · ISBN: 9630769883

2 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 14

Most olvassa 2

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 32

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Annyira jól kezdődött tegnap este Szabó Magda igazán bensőséges útleírása görögországi utazásukról férjével, Szobotka Tiborral, hogy most azonnal – amikor a mai nap először hosszabb lélegzetet vehetek – leírom. Túl azon, hogy ki tud manapság hat hetes nyári szabadságra menni, meg hogy már senki sem a MATÁV-val, – kicsordultak a könnyeim kacagás közben, amikor a Rémületes Külsejű Szürkével való kalandjukat megörökítette. Mert ugye a mában interneten keresztül néhány kattintás csak, hogy szállást foglalj Athénban, de ők a 60-as években csak hosszas éjszakai vándorlást követően kaptak egy szobát a 18. szállodában. (Szobotka 17-ben kudarcot vallott!) Az egykori tipikus magyar turistákhoz illő csetlő-botló íróházaspár kalandjai göröghonban azért is vonzóak, mert Szabó Magda ógörög tapasztalataival szembesítve a tegnapi valóságot, érzéseiről is gazdagon beszámol a történések során, s ahogy olvasom, volt miről…

>!
robinson P
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Volt 50 fokos hőség, letört táskafül, dagadó láb, fájó hát, váratlan betegség, és a hazai turistákra olyannyira jellemző spórolás, sok kellemetlen, nyaralást zavaró apróság. És rengeteg csoda, maga Görögország 1966-ból.

https://gaboolvas.blogspot.hu/2017/09/zeusz-kuszoben.html

>!
Gregöria_Hill
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Ez bizony nagyon tetszett, mindig alig vártam, hogy olvashassam tovább. Nagy rajongója vagyok a színvonalas útiirodalomnak, gyűjtöm is polcon meg minden. Az külön is érdekes szerintem, hogy egy eredetileg nem tematikus, hanem „sima” utazásról hogyan lehet regényt írni, szóval hogy ki honnan szedi azt a kezdetben nem létező fonalat, amire fel lehet fűzni a cselekményt úgy, hogy ne legyen nagyon historizáló és erőltetett utólag. Mondjuk elég sok megoldás van rá, itt a butaarcú Apolló mint harmadik főszereplő igen betalált, én szerettem. Nem kizárt, hogy elvinném magammal ezt a könyvet Görögországba, mivel hagyományos útikönyvet úgyse viszek soha, hanem mindig kézzel írom magamnak, amellett elférne. És bár 1968-as (asszem), nem hiszem, hogy elavult, mert Szabó Magda igazán keveset ír mondjuk például a hotelárakról vagy az éjszakai klubok címéről, ami miatt frissíteni kéne, annál többet „romokról”, amik maradnak a helyükön, csakúgy mint a Magda személyes kommentárjai. Azokat is maradandónak gondolom. Esetleg az lehet, hogy a szálláskeresés és a hajózás ma már nem annyira kalandos (bár ha jobban belegondolok, jelenleg lehet, hogy megint igen.)
Még cseri molytárs szavait szeretném beleírni az értékelésembe, ő azt mondta, hogy de jó nekem, hogy most kezdem az ismerkedést Szabó Magdával, mert így még egy csomót olvashatok és egy csomó élmény vár, milyen klassz lesz, majd meglátom. Igen, nekem az ifjúsági regényeit leszámtva ő teljesen kimaradt az életemből, nem tudom, miért, de most meg vagyok győzve. Nagyon érdeklődő lettem egyszeriben, és pozitív várakozásokkal.

21 hozzászólás
>!
AeS P
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Engem most nagyon nehéz lesz meggyőzni arról, hogy Magdáékat az akkori hatalom nem vette meg kilóra ezzel a görög úttal. A könyv olvasása közben persze a görög forróság, az apró megfigyelések, Apollón bosszúja, Nándor kutya és a többiek elvonták a figyelmet erről a kérdésről, de az utolsó oldalak után, egy lépést hátralépve, mégis ez világlik ki a sorok közül.
Az én elméletem az, hogy adtak egy kis juttatást a házaspárnak, hat hét Görögország, azzal a feltétellel, hogy Magda megírja azoknak, akik 1968-ban még úgy gondolták, hogy soha a büdös életben nem jutnak ki többé külföldre, vagy ha mégis, akkor ugye csak háromévente, ezért érdemes volt nekik útleírásokat kiadni, de aztán a végén nehogy az legyen benne, hogy érdemes kint maradni!
Szerencsére éppen nagyon vékonypénzű turistaként igyekszem Hollandiába, úgyhogy a spórolós részek azért tartják bennem majd a lelket, és persze ki ne vágyna ezek után maga is arra, hogy megörökítse az élményeit írásban. Nem rossz ez a könyv, élvezetes, okos, szórakoztató, mégis érzek mögötte egy kesernyés ízt.

1 hozzászólás
>!
Szelén
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Nagyon szeretem Szabó Magda könyveit, és ez az egy, a Zeusz küszöbén eddig valahogy kimaradt, most pótoltam. Nagyszerű könyv, ott utazhatunk Szabó Magdával és Szobotka Tiborral Görögország szerte, velük együtt fojtogat a meleg, csodáljuk az ókori görög csodákat és mehetünk zuhanyozni a szekrénybe. :)

Rájöttem valamire. Szabó Magda mindig nagyon erőteljes karakterekkel dolgozik a regényeiben, mindig mindegyik olyan, mintha egy görög sorstragédiából lépett volna elő. Ezt a könyvet olvasva megértettem, ő klasszikus oktatásban vett részt, alaposan, és mélyebben ismeri a görög mitológiát, mint én, (sőt, sokkal jobban) ezeken a történeteken nőtt fel, imádta őket. Ezért ír ő is ilyen nagyon szuggesztív regényeket, nagyon intenzíven markáns szereplőkről.

4 hozzászólás
>!
Amapola P
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Olvasmányos, részletes, néha mulatságos beszámoló Görögország múltjáról és jelenéről. Lenyűgöző tudással, hatalmas érdeklődéssel közelít minden helyhez, emberhez (és állathoz), a kitartása tiszteletre méltó, nem adja fel 46 fokban sem, mert menni kell, mert nem lehetünk itt többet, mert ezen a helyen járt Hippokratész, mert eszébe jutott egy versszak Berzsenyitől, mert …
Nagyon tetszett a könyv, öt csillag így is, hát ha még szeretném is Görögországot*, amúgy igazán és hozzáértőn.

Bónusz: a hősi idők, amikor mindig csórók voltunk „nyugaton”, ha többe jött a szállás, akkor az étkezésen kellett megspórolni, amikor megbámulták a szabad világ keletről érkezett ellenségeit (mert a propaganda őket is hülyítette, nem csak minket).
*spoiler

>!
Gólyanéni
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Valódi útleírás, érezhetően átélt élményekkel, melynek jelentős része az olvasó lelkéig hatol. Talán az írónő alapműveltsége, érdeklődési köre „okozta”, hogy számomra a művelődéstörténeti és mitológia vonatkozások kissé soknak tűntek. De végül is ez a tény is pozitívum lett, hiszen a könyv alapján készült jegyzetem további kutakodásra és olvasásra ösztönzött. Olyan gyönyörűek a tájleírások, hogy olvasásukkor érezhető a napfény ereje, hallható a tenger morajlása, látható a számtalan virágfüggöny és fűszerbokor…
Kedvenc, ugyanakkor a szívfacsaróbb könyvrészletem Nándor története.
Jó volt Szabó Magdával utazni, rövidesen szeretném a Hullámok hátán c. könyvét is kézbe venni.

>!
Rea
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Istenek földjén jártam , Hellászban és Szabó Magda személyében nagyszerű idegenvezetőm akadt. A végére már alig tudom eldönteni a sok helyszín közül, mit is néznék meg legszívesebben. A palettájára került többek közt Athén Akropolisza, Mükéné fellegvára, Olimpia múzeuma, Krétán Minosz király labirintusa, Rhodosz , a Rózsák szigete, Kósz sziget, Delpi jósdája , Epidurosz színháza, sok sok érdekes adalékkal fűszerezve. Amiről olvastam, nézegettem is rögtön a neten, azt hiszem legalább annyi órát töltöttem nézelődéssel, mint a könyv olvasásával,de hát képekkel így maradandóbb lett a szöveges élmény.
Szabó Magda most is egészen lenyűgöz az ókori műveltségével, lerí szinte, hogy gyerekkorában görög mitológián nőtt fel. Néhányszor meg képes voltam könnyekig hatódni, például mikor a Korinthoszt bejárva Pál apostol első korintoszbeliekhez írott leveléből idéz gyönyörű sorokat, vagy az Olümpiai stadionban állva, a szent lángról mesél, mit is jelentett az már akkoriban, és amikor épp a Kósz szigetén élt Hippokratészről mesélt.
Különösen tetszett, hogy ez a könyv nemcsak történelmi és mitológiai, de irodalmi kirándulás is egyben.Szabó Magda extra élményként, a bejárt görög helyszínekhez szorosan passzoló , főleg magyar költőktől származó idézetetekkel ajándékozza meg olvasóit, szóval önérzetünk is domborodhatik:)
Ha eddig nem lett volna meg a kellő ingerenciám egy görög körutazásra, hát most megkaptam. (Már csak Fortuna kegyeibe kéne férkőzni egy lottó ötösért, és utazom is.)

>!
p_m_linda
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Nagyon olvasmányos útinapló ez, aki egyébként nem szívesen olvas ilyesmit, de kedveli az írónő munkáit, az feltétlenül vágjon bele. Két szál fonódik össze: az egyik a görög túristalátványosságok bemutatása, de nem hétköznapi módon. Szinte megelevenednek a görög mondák és mítoszok, ahogy az írónő szenvedélyesen rácsodálkozik a görög mitológia egyes helyszíneire. Csak az tud ilyen rajongással beszélni az ókori Hellászról, aki olyan lenyűgözően sokat tud a történelméről és művészetéről, mint Szabó Magda. A másik szál pedig a túristák élményei, melyeket bárki átélhet, aki nyaralni megy: az olyan apró bosszúságoktól kezdve, mint egy leszakadó táskafül, az olyan meghatározó élményekig, mint egy éjszakai hajóút. A két szál pedig egy szép fonatban egyesülve alkotja ezt a kalandos és humoros úti beszámolót. Bár én nem annak olvastam, de nyaralós olvasmánynak erősen ajánlott.

>!
Fapicula
Szabó Magda: Zeusz küszöbén

Szerettem ezt is, mint általában minden Szabó Magda kötetet. Az útleírásokon kívül érdekes belegondolni, hogy a mélyen hívő írónő mennyire babonás tud lenni, és hogyan fér meg a lelkében egymás mellett a hit és a mitológia iránti imádat. Viszont sajnálattal olvastam, hogy Kos szigetén nem érezték jól magukat, nekünk a férjemmel az volt az egyik legkedvesebb utazásunk. Igaz, nem is 1966-ban voltunk ott.


Népszerű idézetek

>!
Mariann_Czenema P

Borzasztó furcsa érzés látni a felfelé masírozó és az aláereszkedő kettős hangyasort, magunkat is közöttük, s azt érezni, hogy halandók vagyunk, elmúlunk, de a hely, ahol járunk, örök, azt is, hogy tulajdonképpen nem is fontos, kik vagyunk; mióta az Akropolisz áll, mindig mentek rajta emberek, mindig is fognak menni, míg csak világunkat el nem pusztítja egy kozmikus katasztrófa, és voltaképpen mindegy is, ki hág ezeken a lépcsőkön magasra, csak mindig menjen valaki, csak sose vesszen ki az emberekből a szépség utáni szomjúság.

59. oldal

>!
Gregöria_Hill

Hat évig tanultam görögöt, s teljesen világosan emlékszem, hogy kell mondani a homéroszi hősről, hogy szőrös mellű vagy kutyaképű, vagy mi a hétbőrös pajzs meg a kelevéz neve, de sejtelmem sincs, hogy nevezik a melltartót újgörögül.

96. oldal (2001)

>!
Gregöria_Hill

Egy óra múlt éjfél után, ott vagyunk hullafáradtan egy ismeretlen szigeten, és nem találjuk a hazafelé vivő utat. […] Olyan dühös leszek, hogy felpattanok, és kiállok a kocsiútra, azzal a bejelentéssel, hogy megtudakolom, merre menjünk. „Jó – mondja T. – Egyre jobb. Hiszen csak ilyeneket tudsz, hogy tej, sajt, méz. Hogy akarsz kérdezősködni? Szavalod az Íliászt?”

255. oldal (2001)

>!
Gregöria_Hill

Most utólag rájövök, talán mégis igaza lehetett M. professzornak, aki gyakorló tanár koromban, a latin próbatanításomon némi riadalommal közölte, egy cseppel kevesebb lelkesedés az antik világ eszmeisége iránt határozottan előnyére válnék annak a ténynek, hogy keresztyén, sőt felekezeti iskolában fogok tanítani.

146. oldal

3 hozzászólás
>!
Gregöria_Hill

„Ott az illető – mondja T., akit életében először látok érdeklődni állat iránt –, a fehér. Vár.” Annyiszor elmondja ezt a két szót, hogy a tudatomban végül is egybeforrad, lesz belőle Fehérvár, és ez a fogalom végkép lemossa Gyávus ideiglenes, csúnya nevét, és Nándort csinál belőle, ő lesz Nándor kutya, mert fehér, és mert mindig-mindig vár – Nándorfehérvár.

216. oldal (2001)

>!
robinson P

Rengeteg nézni való van itt, nem csak görög, római kori emlékek, maga a táj is olyan különös, olyan varázslatos: itt jóshely is volt valamikor, itt állt a híres olümpiai jósda. A napfény sűrű lombokon át aranylik, arany és zöld egyszerre villog a romok felett.

117. oldal

>!
Amapola P

Jönnek a pincérek, minden asztalon elhelyeznek valami vázafélét, kíváncsian forgatom, sose láttam ilyet. Betty szól rám, aki sokszor utazott már tengeren, hogy hagyjam már békén a hányás céljára odakészített edényeket.

278. oldal

>!
robinson P

A szállodában lenn a portás mosolya, a szobánkban két megsértődött svábborgár fogad, megtorpannak, mikor belépünk, de nyomát sem mutatják, hogy megriadtak volna.

55. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Cheryl Strayed: Vadon
Alexandra David-Néel: Utam Lhaszába
Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig – Párizstól Budapestig
Jakabos Ödön: Indiai útinapló
Molnár Gábor: Makk és jaguár
Passuth László: Rézkor
Makkay János: Odüsszeusz evezője
Lilian H. AgiVega: Második Atlantisz – A tízezer éves varázs
Kerényi Károly: Pseudo Antisthenés: Beszélgetések a szerelemről
Csapó György: Levantei utazás