56. legjobb meseregény könyv a molyok értékelése alapján

Sziget-kék 182 csillagozás

Szabó Magda: Sziget-kék Szabó Magda: Sziget-kék Szabó Magda: Sziget-kék Szabó Magda: Sziget-kék Szabó Magda: Sziget-kék Szabó Magda: Sziget-kék Szabó Magda: Sziget-kék Szabó Magda: Sziget-kék Szabó Magda: Sziget-kék

Hogy milyen szín az a sziget-kék? Nem sötét, és nem is világos, olyan, mint a tenger, de olyan is, mint az ég, mégse hasonlít egyikhez sem, mert benne van a világ minden kéksége. Ez a soha nem látott kékség sugárzik majd a kísérleti lombikból, ha a tudósoknak végre sikerül előállítani a csodaszert, az egyetlent, amitől a nagybeteg Mami meggyógyul. Ezt várja szívszorongva Valentin, aki olyan kimondhatatlanul árva, amióta Mami kórházban van, s ezt várja a Sziget minden polgára is, tele reménnyel és aggodalommal. De aggódni, bánkódni nem elég. A Mami iránt érzett szeretet azt diktálja Valentinnek hogy noha csak nyolc éves kisfiú, mégis próbáljon úgy cselekedni ahogy Mami tenné, ha nem feküdne gyengén és betegen a kórházi ágyon. S Valentin – szíve parancsára – elindul azon az ezer veszélyt és csodát tartogató nehéz úton, amely végül a sziget-kék orvosság megszerzéséhez vezet.

Eredeti megjelenés éve: 1959

Tagok ajánlása: 6 éves kortól

>!
Móra, Budapest, 2016
176 oldal · ISBN: 9789634153030
>!
Európa, Budapest, 2013
188 oldal · ISBN: 9789630796415 · Illusztrálta: Szalma Edit
>!
Európa, Budapest, 2007
188 oldal · ISBN: 9789630784207 · Illusztrálta: Szalma Edit

7 további kiadás


Enciklopédia 5


Kedvencelte 21

Most olvassa 11

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 33

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Zsuzsanna_Makai>!
Szabó Magda: Sziget-kék

Hát bizony imádtam ezt is! Még az sem borított ki, hogy az állatok beszéltek, pedig azzal a világból ki lehetne kergetni.
Aki még nem olvasta, annak mindenképpen ajánlom, érdemes!
Azt hiszem Szabó Lili hetedik születésnapjára ezt fogja kapni kb két hét múlva.

20 hozzászólás
gabiica P>!
Szabó Magda: Sziget-kék

Nagyon tetszett. Ezzel Szabó Magda egy kicsit új oldalát mutatta meg számomra. Olvastam már tőle életrajzi történetet, ifjúsági regényt, és hasonlókat, de ez teljesen új volt, és nem kellett csalódnom.
Nagyon gördülékenynek éreztem a történetet, magával ragadtak az események. Nem voltak számomra zavaró tényezők, úgy tudtam élvezni a mesét, mintha újra gyerek lennék.
Élveztem, ahogy beszélnek az állatok, élveztem az egész helyzet különlegességét.
Tetszett, hogy tanulság van benne, és az is, hogy nem csak a különlegesség, hanem a mindennapi problémák is szerepet kaptak benne.
Szerintem igazán jól illik Szabó Magda repertoárjába, nagyon élveztem.

dokijano>!
Szabó Magda: Sziget-kék

Első mesém Szabó Magdától. Pontosabban nem is tőle származik ez a kedves mese, hanem mint megtudtam, az édesanyja, Jablonczay Lenke mesélte neki kisgyerek korában. Mindenesetre Szabó Magda stílusa, nyelvezete lenyűgöző. Kár lett volna kihagyni ezt az írását.

Új oldaláról ismertem meg a szerzőt, ezért is érdemes volt részt vennem a Szabó Magda-kihíváson. Az elején nehezen rázódtam bele abba, hogy a sokféle állat közül akkor éppen melyikről van szó, de aztán sikerült. Érdekes társadalom alakult ki a Szigeten, tanulságos lehet a célkorosztálynak. Én már jócskán kinőttem abból a korból, így már csak könnyedén átlebegtem az oldalakon, élvezve a főszereplő kisfiú, Valentin sorsának alakulását, és izgulva a kedvező befejezésért.

A címben szereplő kék színről nekem mindig egy gyerekkorban hallott rádiójáték ugrott be. Abban egy égszínkék virág szirmaiból készült festékkel festette a kisfiú főszereplő az égboltot a rajzlapján, és akkor az egész kép megelevenedett, valósággá vált. Akkoriban lenyűgözött ez a mesés „lehetőség”, eljátszottam a gondolattal, milyen lenne, ha tényleg így volna. Azóta is keresem, melyik mesekönyv lehetett az, de nem találom. Talán valaki másnak is beugrik, és segít nekem.

7 hozzászólás
DaTa>!
Szabó Magda: Sziget-kék

Mindig kettős érzés kerít hatalmába, mikor egy eleddig ismeretlen Szabó Magda kötetet veszek kézbe. Azonnal elfog az izgalom, gombóc lesz a torkomban, úgy érzem magam, mint a kisgyerek, aki végre megkapja a régen várt, hőn áhított ajándékot.

Másrészt nyomban elfog valami meghatódottság és egy különös szomorúság is, mert bármennyire grandiózus is a Szabó Magda életmű, de sajnos véges. És a harmincadik olvasott kötet fele közeledve már ott van ilyenkor a szomorúság kicsit, hogy ezzel is most egy picit közelebb kerülök már az életmű végéhez. Hogy olyan, hogy valamit elsőre olvasok tőle, egyszer – nem is olyan sokára- már nem lesz. Lesz és van persze másodjára, harmadjára, negyedjére, sokadjára olvasás. Írtam én már itt többször, hogy két író fog engem a sírig kísérni. Szabó Magda és Márai. De az újraolvasás nem olyan már, mint mikor egy történettel elsőre találkozol. Szép. Szívhez szóló. Formáló. Lelket, gondolkodást alakító. Olykor megrendítő. Persze, mindez tud akkor is lenne. De más. Azért mégis csak más.

Hát ilyen érzések kavarogtak bennem, ahogy fogtam ezt a kötetet a kezemben, és csak néztem a borítót, aztán orromhoz emeltem, szagoltam, mélyen magamba szívtam az illatát. Majd nagy levegőt véve felnyitottam, és az első oldalhoz lapoztam, ahol csupán ennyi állt

Anyámnak
és Apám emlékének

Én pedig ekkor már csak szipogtam, töröltem az ömlő könnyeim, és megrendülten bámultam ezt a négy apró szót a könnyfátyolon át. És ott volt már a fejemben azonnal ezernyi történet a Für Eliseből, a Régimódiból, az Ókútból. És ott volt már akkor ő maga is velem.

Hosszan írtam az Ókút kapcsán nem olyan régen (https://moly.hu/ertekelesek/840082), ezzel a történettel pedig újra bepillantást nyerhettünk a Szabó család meséibe. Akkor azt írtam,

Különös család volt ez, különös sorsok, különös életek. Élt abban a háztartásban minden. Élt a szék, az asztal, az ajtó, mindennek neve volt, minden beszélt, minden mesélt. Itt karácsonykor megajándékozták nem csak egymást meg a macskát, de még a hóembert is! Állatbolondok voltak mind, olyan család, ahol Szabó Elek és a lánya, ha vendégségbe mennek, titokban, lopva leszedik a légypapírba ragadt legyet. Mert hát mocskos meg betegséget terjeszt, nem való a házba. Na de mégiscsak kínozni őt ott a légypapíron? Az nem járja!

és pontosan ezt olvassuk itt is. Valentin édesanyja nagybetegen fekszik a kórházban, de a kisfiú egy csodálatos képességet kap egy éjjel. Megérti az állatok, mit az állatok, a növények, a tárgyak beszédét, és elkerül a Szigetre. A Szigetre, ahol az alkotmány három pontból áll:

Hazánk első alaptörvénye. Emlékezz és felejts! A törvény magyarázata: emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. (…) Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.
Hazánk második alaptörvénye… (…) Ne haragudj az emberekre! (…)
A törvény azt jelenti (…), hogy az emberek nem gonosz indulatból rosszak hozzánk, csak nem mindig értenek bennünket. Nyelvünket, gondolkozásmódunkat kevesen értik, s alig van ember, aki megpróbálná, hogy mutatványok helyett arra tanítson minket, hogy könnyebben ki tudjuk fejezni magunkat, ügyesebbek legyünk, és közelebb kerülhessünk az emberi világhoz. Bosszút állni, gyűlölni vagy bántani nem szabad az embert. Tiltja a törvény.
Meddig bízhatunk az emberekben? (…)
Míg valóban nem csalódunk bennük – (…) Előre, ok nélkül nem lehetünk bizalmatlanok. S ha valóban ellenségünknek mutatkoznak, csak attól szabad elfordulnunk, akitől szenvedtünk. A többi ember között azért akadhat jó.
A harmadik alaptörvény: Az árulót elfelejtjük. Az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha. nem terheljük az emlékezetünket a képével. A legnagyobb büntetés a felejtés.(133-134. oldal).

Csodálatos világ a Sziget, melyet ez a három törvény igazgat. Ezt az alaptörvényt nem szükséges módosítgatni újra meg újra. Elég egyszer. S hogy melyik törvényhez kellett hozzányúlni és hogy Valentin anyukája meggyógyul -e végül? Tessenek rohanni beszerezni ezt a zseniális meseregényt, és megkeresni a választ rá! Aztán meg kezdjük el építeni mi is azt a Szigetet. Azt a Sziget-létet, azt a Sziget-kéket. Mert az valami csoda lehet.

csgabi P>!
Szabó Magda: Sziget-kék

Általános iskolásként egyszer elolvastam már a könyvet, de mivel nagyon régen volt, már nem emlékeztem semmire belőle, így igazán az újdonság erejével hatott. Nagyon élveztem a regény minden percét. Egy délután alatt meghallgattam, igazi lusta napot tartottam így. :-)
Gyengéd, bájos, szeretni való történet volt, mindegyik állat a szívemhez nőtt, amikor pedig megtudtam, hogy Kelemen, a hiúz női fodrász a szigeten, hát nagyot mosolyogtam. :-)
„Hát kell, ahhoz törvény, hogy az ember azt tegye, ami jó? Ki tehet arról, hogy néha olyan furcsa dolgok a jók, a jó dolgok meg rosszak?”
„A harmadik alaptörvény: Az árulót elfelejtjük. Az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha. Nem terheljük az emlékezetünket a képével. A legnagyobb büntetés a felejtés.”
„Aki hazudik, az gyáva!”
Nem lehet erre a könyvre egyszerű meseregényként tekinteni. Fontos mondanivalót hordoz gyereknek, felnőttnek egyaránt, érdemes elolvasni bármely életkorban.
Igazi Szabó Magda-regény.

2 hozzászólás
Annamarie P>!
Szabó Magda: Sziget-kék

Jó lenne most kicsi lenni, összegömbölyödve, sötét szobában hallgatni ezt a mesét.
Úgy szerettem volna gyerekként hallgatni. Ez jutott eszembe elsőre erről a meséről, aminek furcsa állaga van, mert valóság és képzelet úgy kapcsolódik össze benne, mint egy pamut felvetőszálra rászőtt gyapjúszálas szőnyeg. Szoros és szétválaszthatatlan, egyedi konzisztenciájú. Furcsa volt, Szabó Magda eddig nem tapasztalt, kicsit didaktikus súgása, mintha életében először* nem bízott volna önmagában.

*Természetesen, nem Szabó Magda életében először. Csak én nem tapasztaltam ezt eddig nála.

1 hozzászólás
molyok11>!
Szabó Magda: Sziget-kék

Hogy mit is jelent számomra a Sziget-kék? Nekem a Sziget-kékséget. A szót, a betűt, a gyerekmesét, az állatmesét. Egyszóval mindent, ami a Szabó Magda univerzumába sorolható. Nagyon tanulságos kis mese, nekem minden percét, pillanatát megérte. Csodamű, csodamoly, csodasziget.
„Hogy milyen szín az a sziget-kék? Nem sötét, és nem is világos, olyan, mint a tenger, de olyan is, mint az ég, mégse hasonlít egyikhez sem, mert benne van a világ minden kéksége”
Csoda.
Imádom!!!
(nem csak nyolc éven felülieknek)

chhaya P>!
Szabó Magda: Sziget-kék

Szabó Magda stílusa még mindig elvarázsol.
Miért nem adta nekem senki a meséit még kiskoromban?!
Imádtam volna. Mondjuk, most is.

1 hozzászólás
PTJulia P>!
Szabó Magda: Sziget-kék

Tele van a szívem ezzel a meseregénnyel. Annyira szomorkás a hangulata és annyira utópisztikus, hogy a gyermek-és ifjúsági irodalom címke volt a biztosítékom rá, spoiler Gyönyörű történet, tele reménnyel, szeretettel,őszinteséggel, megbecsüléssel.
Azt vettem észre, hogy ahogy tömeges a kínálat a "könnyű"zenében, úgy tömegesen vannak "könnyű"irodalmak, és ezen belül "könnyű"mesék is. Mintha manapság csak kevesen vállalnák azt, hogy a gyerekek számára is lehet értelmesen, nem gügyögve nehezebb témákról írni. Szabó Magda ezt még tudta, és vállalta is. Tényleg végig izgulhatunk rajta, hogy mi történik majd, és közben észrevétlen megtanulunk elfogadni mindent. Mesésen, de felkészít az élet kemény dolgaira. Annyira finoman, annyi érzékenységgel, amire csak az igazán nagy írók képesek.

mokus33>!
Szabó Magda: Sziget-kék

Motoszkált bennem az érzés, hogy valamikor gyerekkoromban olvastam már ezt a mesét, de rá kellett jönnöm, hogy mégsem, mert egyáltalán semmi nem volt ismerős a történetből. Nagyon kedves mese a bizalomról, a szeretetről, az állatok szeretetéről, és valamilyen szinten az emberi gyarlóságról és persze a megbocsátásról is. Tetszett, hogy nem minden szereplő fehér vagy fekete, mindenkiben lakozik egy kicsi jó vagy sajnálatraméltó, és persze a kedves szereplők is néha gyarlóak. Nem mézesmázos, rózsaszín történet ez, hanem mese volta ellenére életszerű és elgondolkodtató. Én legalábbis sokszor elgondolkodtam azon, hogy manapság mennyi dolga lehet a mesebeli tükörnek, ha mindazt a rosszat megmutatja, amit az ember az állatok ellen elkövet. Sajnos valószínűleg a tükör egy pillanatra sem pihenhet meg…


Népszerű idézetek

hencsibe P>!

Emlékezz és felejts! A törvény magyarázata: emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. … Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.

DaTa>!

Hazánk első alaptörvénye: Emlékezz és felejts! A törvény magyarázata: emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. (Kandúrka, barátom! – gondolta Valentin.) Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.

133. oldal

hencsibe P>!

Hát kell ahhoz törvény, hogy az ember azt tegye, ami jó?

Nixike>!

Hát kell ahhoz törvény, hogy az ember azt tegye, ami jó? Ki tehet arról, hogy néha olyan furcsa dolgok a jók, a jó dolgok meg rosszak?

117. oldal

AeS P>!

A harmadik alaptörvény: Az árulót elfelejtjük. Az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha. Nem terheljük az emlékezetünket a képével. A legnagyobb büntetés a felejtés.

DaTa>!

Mit visz az ember egy oroszlánnak nászajándékba? Bár megkérdezhetné valakitől!

145. oldal

szabszev>!

De borzasztó is az, ha az emberre senki se hallgat, mert még nem felnőtt!

szabszev>!

Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.

Chöpp >!

Mami tudott a legbeszédesebben hallgatni a világon. Mikor valami vidám dologról esett szó, még a hajaszála, minden foga is külön nevetett, mikor meg szomorúról hallott, még a keze is elszomorodott.

278. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme
Michael Ende: Momo
Michael Ende: A Végtelen Történet
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója
Eric Knight: Lassie hazatér
Méhes György: Szikra Ferkó
Dunajcsik Mátyás: A Szemüveges Szirén
Lewis Carroll: Alisz kalandjai Csodaországban
Carlo Collodi: Pinokkió kalandjai
Sebők Zsigmond: Maczkó úr útnak indul