Régimódi ​történet 562 csillagozás

Szabó Magda: Régimódi történet Szabó Magda: Régimódi történet Szabó Magda: Régimódi történet Szabó Magda: Régimódi történet Szabó Magda: Régimódi történet Szabó Magda: Régimódi történet Szabó Magda: Régimódi történet Szabó Magda: Régimódi történet Szabó Magda: Régimódi történet Szabó Magda: Régimódi történet

Anyámat ​1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belõlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.”

Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkezõ,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1977

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár, Szabó Magda-életmű

>!
Jaffa, Budapest, 2017
460 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715860
>!
Európa, Budapest, 2012
528 oldal · ISBN: 9789630794183
>!
Európa, Budapest, 2010
520 oldal · ISBN: 9789630789677

14 további kiadás


Enciklopédia 128

Szereplők népszerűség szerint

Jablonczay Kálmánné Rickl Mária · Jablonczay Lenke · Jablonczay Gizella · Szabó Elek · Aggastyán · Bányay Rákhel · Bartók Bella · Gacsáry Emma · Gacsáryak · írnok · Jablonczay Ernő · Jablonczay Kálmán Junior (alias Darvasy Muki) · Jablonczay Pethes Lajos · Jablonczayak · kalmár · kereskedő · Kis Anna, szobalány · leszármazott · Majthényi Béla · Mária Charitas · nagybácsi · Nagymama · Ricklek · sógor · Stillmungus Mária Margit · Szabók · Szűcs Ágnes, szobalány · Szűcs Klára

Helyszínek népszerűség szerint

Budapest · Debrecen · Bécs · Erdély · Debrecen, Református templom (Nagytemplom) · Debrecen, Domb utca 16. · Debrecen, Kismester utca · Debrecen, Szent Anna utca · Füzesgyarmat · Hortobágy · Jablonczay birtok · Angol Királynő Szálló · Bihar Megye · Borsod Megye · Budapest, Andrássy út · Budapest, Stefánia · Budavár · Csokonai Színház · Debrecen, Batthyány utca · Debrecen, Fűvészkert utca 22. · Graz · Hajdú megye · Hajdúság · Kösély folyó · Köselyszeg · Nádudvar · pallagi birtok · Pest · Pest Megye · Sárrét · Sopron · Szent Anna-Templom, Debrecen · Szikszay-féle úszóintézet · Tisza · zárda


Kedvencelte 189

Most olvassa 55

Várólistára tette 325

Kívánságlistára tette 98

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
DaTa P
Szabó Magda: Régimódi történet

A januári budapesti molyklub témája a filmadaptáció lesz, olyan könyvet fog mindenki olvasni, amelyből film is készült, és a beszámolóban összehasonlítja a két élményt. Szerintem ez rettentően izgalmas, és azonnal lett jó pár ötletem! Az Elvált nők klubja például az egyik kedvenc filmem, amit bármikor, bármennyiszer megnézek, és néhány hete láttam itt a molyon, hogy tulajdonképpen van egy ilyen regény is, ami, ha jól láttam az értékeléseket, korántsem olyan vicces mint a film. Gondoltam aztán a Quo Vadisra is, azt jó lenne újra elolvasni, mert már túlságosan rég forgatgattam azt, a film (a régi, a klasszikus!) meg szintén örök kedvenc. De Shakespeare is eszembe jutott azonnal, a Sok hűhó semmiért szintén favorit mindenhogyan. Könyvben, színdarabként és filmen, az lett volna az alibim, ha úgy alakul. Aztán néhány napja szóba került a Harcosok klubja is, bizony, az is kimaradt az életemből eddig, a könyv és a film is, pedig az kult, ugyebár, ideális jelölt szintén a januári alkalomra. Gondoltam még az Angol betegre is, amit könyvben vagy 8-9 éve nem bírtam elolvasni, olyan felénél dühödten vágtam a sarokba, a film pedig csak nagyon halványan dereng, szóval ő is esélyes volt.

Aztán persze egészen máshogy alakult ez a történet is. Olyan régimódian. Idén több Szabó Magda könyvet olvastam újra, sokszor leírtam már, hogy nekem az Ő és Márai regényei azok, amiket legtöbbször kell levennem a polcról és olvasni őket újból és újból, másodjára, harmadjára, negyedjére, sokadjára, mert hozzájuk ezer szállal, személyesen, mélyen kötődöm. Az Ókút is ilyen újraolvasás volt néhány hónapja, és tulajdonképpen minden alkalommal, amikor azt olvasom, el kell olvasnom utána a Für Elise regényét is. Mert nekem az a két könyv együtt teljes. Így is tettem múlt héten, és persze újra Magda bűvkörébe kerültem. Ott lebegtem már az általa megelevenített világban vele együtt ismét, ott ültem Szabó Elek, Jablonczay Lenke, Dódi és persze Cili mellett, folyt a könnyem velük vagy csak nevettem önfeledten.

Ekkor jött a gondolat, hogy ha már úgysem enged Magda most még néhány napig/hétig el (péntektől @Annamarie-val Hesse Pusztai farkasát olvassuk közösen újra, addig a Katalin utcát még be szeretném fejezni, de a Danaida sem maradhat ki a sorból most…), tegyük akkor teljessé az ő és szülei életét bemutató, önéletrajzi regénysorozatot.

És akkor együtt voltunk megint mind a hárman, anyám, apám meg én, és én megírtam, hogy tovább tudjak élni, előbb az Ókút-at, s most a Régimódi történet-et., írta Magda, nekem meg hirtelen felrémlett, mintha a Régimódi történetből film is készült volna, gyorsan utánakerestem, és bizony ám, szóval két legyet üthettem egy csapásra! Folytattam a Magda életmű újraolvasását és egyben ezzel teljesítem is a januári molyklubra való feladatot! A filmet nem sikerült még megnéznem, de már megszereztem, arról ezért egyelőre nem tudok nyilatkozni.

A napon, amelyen életet adott, Jablonczay Lenke megszűnt élni, és bár csaknem ötven évig lélegzett még, attól fogva csak a lányának volt története, Jablonczay Lenkének már nem. Annyi titkom volt, ezt mondta, búcsúzóul.

írja Magda az első fejezetben a történet felvezetésekor.
Anyjának, Jablonczay Lenkének sorsát dolgozza fel csodálatos könyvében Szabó Magda, akinek bár annyi titka volt, mégis a könyv végére érve szinte teljesen eleven, hús-vér, lélegző személyként áll már ott előttünk.

Mostani újraolvasás során a legnagyobb tanulság számomra az volt, mennyit változott a saját személyiségem a legutóbbi alkalom óta. Korábbi olvasásaimkor az anyját felnevelő kalmárlány személyével soha nem tudtam semmilyen szinten azonosulni, gyakorlatilag megvetettem végig, halálakor elégtételt éreztem, Lenke érzéseit irányában mindig értetlenül szemléltem. Döbbenetes erejű volt a rácsodálkozás ez alkalommal, mennyire érzéketlen voltam én, mennyire fekete-fehérként néztem ám a világot, pedig mindig arról voltam meggyőződve, na én, én aztán nem. Mennyire nem volt bennem megértés és belátás a kalmárlány irányában korábban, csak a minden baj okozóját láttam benne én. Mára talán (picit) megtanultam az üzenetet, amit Magdolna nagyapjáról, (nem a kalmárlányról, de ez igazán lényegtelen is) ír,

A kép a gonosz Jablonczay Kálmánról oly kerek volt, hogy hamarabb gyanakodnom kellett volna rá, nincsenek az életben ilyen tökéletes idomok.

Igen. Nincsenek ilyen tökéletes idomok. Mert az életben soha senki és soha semmi nem ennyire fekete-fehér, jó vagy rossz, nem ilyen egyszerű ez az egész. Ezt az üzenetet kaptam én most elég erősen ezzel az újraolvasással. És kaptam persze megannyi örömöt. Az újbóli rácsodálkozást a mondatok tökéletes, tiszta ragyogására, mint mikor azt írja,

Sután álltam nagyanyám emlékköve előtt egy darabig, aztán körberaktam a sírja peremét mécsessel: negyven kis láng ragyogta be az augusztusi délelőttön Gacsáry Emma hosszú álmát. A mellettünk gyomláló temetői alkalmazott úgy nézett rám, mint egy bolondra.

Anyámnak nem gyújtottam gyertyát.
A fényt nem lehet megvilágítani.

Valami ilyen fény volt Szabó Magda is a magyar irodalomban. Köszönöm az élményt, újból is.

8 hozzászólás
>!
gabiica P
Szabó Magda: Régimódi történet

Egyre jobban és jobban szeretem Szabó Magdát. Csodálatos stílusban ír, az olvasó ott érzi magát az események közepén, mindenkit megismer, az emberek jó és rossz oldalát egyaránt.
Egyszerűen zseniális, hogy mennyire tökéletesen tudta leírni a család történetét, főleg édesanyjáét. Hihetetlenül jó volt az, hogy én is megismerhettem őt/őket, és csodálom, hogy ennyire sok mindent összegyűjtött az írónő.
Nagyon élveztem.

>!
robinson P
Szabó Magda: Régimódi történet

Imádott édesanyja, Jablonczay Lenke életét, sorsának alakulását mutatja be, a két nagy tekintélyű, nagy múltú tiszántúli család sorsán át megidézve a korabeli Debrecent is.
https://gaboolvas.blogspot.hu/2017/11/regimodi-tortenet.html

>!
Csoszi
Szabó Magda: Régimódi történet

Ezt a könyvet én már régebben (kb. 10 – 15 éve) olvastam. Az igazat megvallva annak idején nem nyűgözött le. Voltak benne olyan részek, amelyek tetszettek, de leginkább untam. Most hangoskönyv formájában volt hozzá szerencsém. Ráckevei Anna csodálatos előadásában elevenedtek meg a szereplők. Az elején nagyon kellett összpontosítanom a nevekre, az évszámokra, a helyszínekre. Sokszor elkalandoztak a gondolataim, ilyenkor újrahallgattam az adott részt. Nagyon jó kis kordokumentum, családregény. Kedvet kaptam, hogy hamarosan újraolvassam.

>!
dtk8 P
Szabó Magda: Régimódi történet

Korábban már olvastam, láttam a sorozatot, és most hangoskönyvként is nagyon tetszett. Nem is tudok róla normális értékelést írni, csak leírom a benyomásaimat, hogy jobban megmaradjon, mert most amikor elkezdtem hallgatni, csak arra emlékeztem tisztán, hogy eszik a forró levest.
1. Velem bármilyen rossz történhet, olyan sors, mint Gacsáry Emmáé, nem lesz az én osztályrészem soha. Ezért bármikor vigasz ez a könyv.
2. Pontosan tudom, hogy milyen az, amikor valahol az egyik szülőd miatt nem fogadnak el, csak nekem ez évi két hét volt gyerekkoromban, nem pedig a teljes gyerekkor.
3. Idegenkedem a túl tökéletes hősöktől, és Jablonczay Lenke nekem az. Talán az egyetlen negatív tulajdonsága, hogy a színjátszáshoz nincsen tehetsége.
De még így is tetszik, hogy a főhőssel csak gyerekkorában tudok azonosulni, mert ez egy jó történet.

2 hozzászólás
>!
Tilla
Szabó Magda: Régimódi történet

A Szabó Magdától megszokott tökéletes forma mögött most úgy éreztem, némiképp elmaradt a tartalom. Különlegesebbre, érdekesebbre számítottam. Persze éppen csak annyira okozott csalódást, hogy fél csillagot levonjak, szóval egyáltalán nem volt rossz.
Pár hónapja az anyukám meghallgatta ezt hangoskönyvben. Ő nem nagy mesélő, nem szokott múltat idézni, de e könyv óta sosem hallott, jobbnál jobb történeteket kapunk tőle a gyerekkoráról, szülei életéről, nagynénikről, nagybácsikról. Rájött, ha tőle nem tudjuk meg ezeket, örökre elvesznek. Szabó Magda nélkül talán tényleg elvesztek volna.
Minden anya kezébe Régimódi történetet!

5 hozzászólás
>!
Véda MP
Szabó Magda: Régimódi történet

Még ha oly annyira szeretem is Szabó Magdát, mit érdekel engem más asszony családjának sorsa, életének fordulatai, elég nekem a magaméira emlékeznem, azokkal bírkóznom. Hát nyilván ezért kellett… :) mert mindeközben az ember akaratlanul is párhuzamot von a saját felmenői ismert legendáival, felidézi az itt-ott felkapott mondatokat. Igazság szerint az is eszembe jutott, vajon mennyire „helyén való” egy anyát így ismerni, kívül-belül, már-már teljesen lecsupaszítva. Aztán rájöttem jól van ez így, valószínűleg a sors hozta magával ezt a szimbiózist Szabó Magdának, nyilván az ő kíváncsisága, akarata, lelkülete is szerepet játszott abban, Lenke ennyire megnyíljon neki. Sokkal kegyetlenebb az a sors, mikor akaratodon kívül leszel belső szereplője, testi-lelki ismerője anyádnak, mert támasz kell, valaki aki szereti, vagy esetleg közönség.
Egyet sajnálok, hogy nem az Ókút előtt olvastam.

>!
Lorenza_Pellegrini
Szabó Magda: Régimódi történet

Imádom ezt a könyvet. Most ezért biztos sokan felhördülnek de Szabó Magda nekem egy kicsit a könnyedebb irodalom felé húz. Amiről ír az teljesen komoly de ahogy ír abból nem hagyja ki az izgalmakat és az erős érzelmeket ezért könnyű olvasni. ezt a könyvet konkrétan nem tudtam lerakni míg be nem fejeztem.

>!
Dana
Szabó Magda: Régimódi történet

Van abban valami bizarr, már-már perverz dolog, ha valaki ennyire ismeri az anyját. Nekem végig az motoszkált a fejemben, egészséges dolog-e tudni anyánk szexuális frusztrációiról, vagy hogy miről szőtt ábrándokat üres óráiban, hogy aztán az apánk mellett kössön ki, elégedetten ugyan, olykor boldogan, de valahogy mégsem úgy.
A nagy vadász pedig nem a Mária Charitas, hanem Szabó Magda, aki olyan pszichológiai mélységekben utazik ezúttal is, hogy olykor majd kiesett a könyv a kezemből. Bátor, szinte már vakmerő ez a könyve is, ráadásul elsőrangú kordokumentum.

>!
Stendhal
Szabó Magda: Régimódi történet

Én most itt erről a könyvről összeírhatnék egy csomó nagyon okos és szép mondatot, gondolatot. Kezdve a századeleji nehéz női sorsokról, társadalmi-vallási megkötöttségekről, elhagyatottságról, háborúról. Mindez azonban azt hiszem elvenné azt az érzést, amit e könyv olvasása okozott. A gyötrő tehetetlenség átérzését, hogy néha azt vettem észre, hogy vizesre sírtam a párnám, az olvasása nélkül eltöltött napokat (féltem attól, hogy én, mint olvasó nem bírok elviselni több csapást, ami a szereplőket érheti.) Általában kerülöm, vagy legalábbis eddig kerültem az életrajzi regényeket, de be kell látni, hogy ilyen regényt csak az élet tud írni. Igaz, kellett, hozzá egy olyan toll, melyet Szabó Magda forgatott.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
tothmozerszilvia I

Anyámnak nem gyújtottam gyertyát. A fényt nem lehet megvilágítani.

>!
BZsofi +SP

Végül mind kigyógyulunk a nagy érzelmekből. Egyeseket az élet gyógyít ki, másokat a halál.

>!
krisztina990

A szomorúságnak ki kell nyitni ajtót-ablakot, hogy elszállhasson, nem pedig a szívünkbe elzárni, hogy örökre emésszen bennünket.

369. oldal, Elly választása (Jablonczay Lenke novellája)

>!
Stella_

A nőnek nem szabad a tenyerén hordani a szívét, hogy mindenki belepillanthasson.

327. oldal

>!
Frank_Spielmann I

(…) fiatal voltam, kegyetlen, nem szerettem még senkit igazán.

340. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Nagyapám legénykorában a következőkbe volt szerelmes:

Kovács Mariska, Bruckner Róza, Balogh Ilona, Szabó Veronka, Fazekas Mari, Kontay Milly, Fucks Irma, Guttmann Ilka, Csanády Piroska, Kálmánchey Mariska, Gáll Terka, Drahota Natália (az ő neve mellé később odaírta: Már nem kell!), Guttmann Laura, Zagyva Janka, Csanády Margit, Csanak Ilonka, Nánássy Mariska, Makó Ilka, Zucker Paula, Varga Ella, Csanády Ilonka, Lőwenberg Zsófika, Orosz Erzsi, Nánássy Róza, Piránszky Zsuzsika, Filotás Irén (ez gyűrűt ad neki, elfogadja léleknyugalommal, és később Margit húgának ajándékozza), Nánássy Erzsi, Bészler Nina, Fehér Linka, Nagy Erzsike, Révész Gizella, Hubay Teréz, Nagy Mariska, Márkus Anna, Kállay Szeréna, Riedl Erzsike, Ferenczy Ágnes, Budházy Anna, Szepessy Gizella, Grósz Melánka, Pallay Ilona, Sesztina Piroska, Beke Erzsike, Balogh Piroska, Vojnovics Ilka, Göltl Irma, Segenweiss Irma, Kubinyi Mariska, Brunner Jozefa, Mezey Gizella, Lux Gabriella, Otte Paula, Brunner Róza és Ida, Sóvágó Erzsike, Sesztina Ilona.

A listából hiányoznak a nem regisztrált pallagi, nagyhegyesi, bécsi és grazi alkalmi ismerősök, akik szintén nem lehettek kevesen.

83-4. oldal

3 hozzászólás
>!
madárka

A béke nem siet ám úgy, ahogy szárnyal a vágyunk utána.

472. oldal

>!
DaTa P

A napon, amelyen életet adott, Jablonczay Lenke megszűnt élni, és bár csaknem ötven évig lélegzett még, attól fogva csak a lányának volt története, Jablonczay Lenkének már nem.

Annyi titkom volt, ezt mondta, búcsúzóul.
Mikor elkezdtem dolgozni a Régimódi történet-en, döbbentem rá, milyen igaza volt.

20. oldal

>!
DaTa P

Nem az a szomorú ezen a fényképen, hogy azt rögzítette: oda az ifjúság, hanem hogy azt mutatja, oda a bátorság is már, egy megtört, puffadt, majdnem reménytelen, idő előtt megöregedett férfi néz a lencsébe. Ez az arc már tudja, hogy nincs menekülés, se segítség, az élet a végéhez közeledik, nem sikerült semmi. A huszonkét éves Junior még olyan, hogy szinte leolvasni a képéről, ez a fiú alighanem verseket ír. A negyvenéves arca olyan emberé, akinek már olvasni sincs kedve többé, a rettenetes élet és rettenetes anyja és rettenetes sorsú felesége felemésztette minden erejét, és nincs olyan csoda, amelynek hatására meggörnyedt háta újból kiegyenesedjék.

106. oldal

>!
DaTa P

Sután álltam nagyanyám emlékköve előtt egy darabig, aztán körberaktam a sírja peremét mécsessel: negyven kis láng ragyogta be az augusztusi délelőttön Gacsáry Emma hosszú álmát. A mellettünk gyomláló temetői alkalmazott úgy nézett rám, mint egy bolondra.

Anyámnak nem gyújtottam gyertyát.
A fényt nem lehet megvilágítani.

22. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Victor Hugo: A nyomorultak
Bakóczy Sára: A város és a rózsa
Szepes Mária: A Vörös Oroszlán
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót
Leon Uris: Exodus
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Maurice Druon: Az elátkozott királyok I-III.
Umberto Eco: A rózsa neve