Merszi, ​Möszjő 55 csillagozás

Szabó Magda: Merszi, Möszjő

A ​földkerekség legszigorúbb intézetében neveltek fel: felnőtt önmagam minden sikerét, elért eredményét a családi házon kívül azoknak köszönöm, akik emberré formáltak. Hitet adtak, erőre szoktattak, nem kíméltek, maximális eredményt követeltek, és örökre beillesztettek a nemzet keretébe, Kölcsey elgondolása szerint büszke magyarrá alakítottak. Hogy ezért valamilyen módon kifejezett hála jár, az már nevelésük következménye. Aki Abigél című regényemet olvasta, régi ismerőssel fog találkozni ebben a könyvemben, megtalálja König tanár úr modelljét, s látja aránylag ritka arcom változásait, amikor nekem feltett kérdésre válaszolok vagy valami közérdekű témát érintek: közéleti emberként szerepelve teljesebbé válik az íróról kialakult kép, mert olykor váratlan-szokatlan adattal gazdagítja az addig már ismerteket. Előfordul, hogy amit nyílt sisakkal sose tenne, amikor regényt ír, most megteszi az író, legbensőbb kételyeit vagy gondjait közli a „Magánügy” ciklusban, de hát megteheti, nem él… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2000

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Szabó Magda

>!
Európa, Budapest, 2008
240 oldal · ISBN: 9789630784733
>!
Európa, Budapest, 2005
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630777282
>!
Európa, Budapest, 2000
240 oldal · ISBN: 963076618X

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Szabó Magda · Szobotka Tibor

Helyszínek népszerűség szerint

Magyarország · Bükk (hegység)


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
csgabi MP
Szabó Magda: Merszi, Möszjő

Nem erre gondoltam, kicsit meghatóbbra, kevésbé szárazra. Az eleje más volt, de aztán jöttek a szárazabb gondolatok, amik persze nem voltak szárazak, csak mások, mint amit én terveztem ebben a könyvben olvasni. Először 3 csillagot adtam, aztán átgondolva 4-re értékeltem. Merthogy ez egy jó könyv volt. Tele is raktam idézetekhez való post-it-okkal, majd kiírom őket. Izgalmas volt belelátni az írónő életébe, gondolataiba. Volt benne egy rész, ahol az 56-os eseményekről is írt.

Na, hát: ez egy jó könyv, csak ne novellákra és könnyed írásokra számítson az ember. Ezek igenis komoly, elgondolkodtató írások. Belelátunk általuk egy másik korba, egy másik életbe, gondolkodásba.

>!
molyok11
Szabó Magda: Merszi, Möszjő

Kordokumentum. Éles válasz a politikus levelére. A politikus és Szabó Magda levele között érezhető ellentét feszül, nyugtalanságra ad okot a 2 beszámoló. Az írónő levele ellenpontozása a politikusénak.
A tanári pályának egy ízelítője, egy nem mindennapi írónő szemszögéből.
Szabó Magda maga a humánum képviselője, magyar, latin és történelemtanár, sajnálatos módon a nem tűrt írók lehetőségeit korlátozták, Szabó Magda, aki nem rakott nyúlfészket, pedig hány vadász kergette…, kiválóan megírt válaszlevele. Érint aktuálpolitikai kérdéseket, lásd: kivándorlás, ami máig érezteti hatását, a történelmi korokon átívelő könyv a honfoglalástól, a teljesség igénye nélkül: IV. Bélán át eljut Széchenyi, Rákóczi és Kossuth koráig.
Vörösmarty és Kölcsey nemzeti büszkeségeink, kiknek szava maradandó, hagyományaink szerves részei a Himnusz és a Szózat.
Egyik télen a karácsonyt kint ünneplik, New York-ban, s a férje infarktust kap. Nagyon megható, ahogy Szabó Magda megterít a 4 elvesztett, legfontosabb személynek életében akkor is, amikor már nem élnek a hozzátartozói. Felolvassa a mindig elismételt mondatokat, amelyeket férje is felolvasott: „Amikor Augustus császár rendeletet adott ki… ”
A vallásosság áthatja a művet, az írónőnek hatalmas műveltsége van. A szeretet, tolerancia, együttérzés elvont főnevek, és megértésükben mutatkozik meg az ember jelleme. Emberi jellemekről is sokat tanulhatunk a könyvből, és arról is, hogy az írónőt mélyen megsértették, amiért visszavették tőle a Baumgarten-díjat, amit neki adományoztak, továbbá művei sem jelenhettek meg jó darabig, hála istennek, az utókor olvashatja műveit. Megtudunk személyes információkat is az Abigél, a Pillanat és az Ajtó keletkezéséről.
Érdemes elolvasni!

>!
Anó P
Szabó Magda: Merszi, Möszjő

Tavaly egyszer el akartam olvasni ezt a könyvet (hosszú idő után újra) – de valahogy félbemaradt. Most azonban elolvastam. Lássuk be, Szabó Magda esszéi nem mindig olyan könnyen olvashatóak és értelmezhetőek, mint a regényei! Most azonban egy orvosi vizsgálatra várván komolyan beleástam magam ebbe a könyvbe, utána már nem volt olyan nehéz befejezni. A címadó elbeszélést nagyon szerettem, s több is volt, amely a szívemig ért, pl. az Egy kutya meg egy bika – lám, a tanárnő rokon lélekre talált a tanítványban! Jókat derültem „Erzsébeten, a nemesszívűn” – bizony, a ponyvának és a horrornak ma is nagyobb keletje van sajnos, mint az igazi irodalomnak:( Csokonainak bizony nem volt könnyű sorsa rövid élete során – a begyöpösödött professzorok nem értették a lelkét és újszerű pedagógiai elveit – Szabó Magda annál inkább! (Csokonai éjszakái) Talán az István királyról szóló esszék voltak számomra a „legnehezebben emészthetőek” – a legelgondolkodtatóbbak pedig a karácsonyról szólóak. Ami leginkább szíven ütött, az a karácsony ünneplése volt Szabó Magdáék családjában. Amikor még együtt ülték körül az ünnepi asztalt és édesapja olvasta fel a kis Jézus történetét Szentestén, később a férje, majd a végén egymaga, mert egyedül maradt…! Üres terítékek előtt, magát megacélozva olvasta fel, s csoda, hogy a szíve meg nem szakadt közben… Sok-sok karácsonyt felidéz az írónő, köztük egyet New Yorkban, amely nagyon szép lehetett volna, de csaknem tragédiába fordult, hiszen a férje infarktussal kórházba került, ő pedig reszketve várta a fejleményeket, életben marad-e?
Szabó Magda mindazonáltal csodálatosan tud írni az IGAZI KARÁCSONYRÓL és „tartozékairól” – megsimogatja a szívét annak, aki figyelmesen olvassa. Bennem karácsonyi hangulatot ébresztett.
Nagyon szerettem a nagynénjéről szóló elbeszélést is (Köszöntő egy halottnak).
Csak a „nehezen emészthető részek” miatt adtam 4 pontot a kötetre.

>!
Zina P
Szabó Magda: Merszi, Möszjő

Szabó Magdát – beszéljen oktatásról, politikáról, egyedüllétről vagy gyászról – mindenkor humánum, az Igazságba vetett szilárd hit, és tartás jellemzi. Nézőpontja hosszú évtizedek, egy teljes élet távlatába emel, és soraiból olyan nyugodt bölcsesség árad, ami egy-egy pillanatra megállásra késztet minket és kiszakít a napi rohanás kereteiből.

1 hozzászólás
>!
Paulina_Sándorné 
Szabó Magda: Merszi, Möszjő

Tetszettek az írónő ezen írásai. Több témáról ír, beszél. Az életéből is kaptam megint egy-egy szösszenetet, emléket. Megint sikerült rácsodálkoznom a macskája nevére. Nagyon tetszett az „Erzsébet, a nemessszívű” írása, ahol az olvasásról ír. spoiler

>!
Rea P
Szabó Magda: Merszi, Möszjő

Mindig elámulok Szabó Magda hihetetlenül nagy műveltségén. Milyen más világ volna ha mindenkit egy Szondy tanár úr ,vagy egy Szabó Magda tanítana..

>!
katalins
Szabó Magda: Merszi, Möszjő

Ezek az írások elég nehezen emészthetők, lassan haladtam csak a könyvvel. Azonban a mondanivaló roppant aktuális. A regényeit nagyon szeretem, és most egy másik oldala jött velem szembe, akit eddig nem ismertem. Most bánom csak igazán, hogy nem ismerhettem személyesen, mert órákig el tudtam volna hallgatni a gondolatait a minket körülvevő világról. (Már több idős ember rádöbbentett, hogy a XX. század elején született emberek mennyivel reálisabban látják/látták a mostani világot, mint mi magunk. Most is ezt éreztem.)

>!
Gabci88
Szabó Magda: Merszi, Möszjő

Így jár az aki nem olvas utána egy könyvnek a molyon. Úgy kell nekem. Azt hittem önèletrajzi írás lesz az iskolásévekről, az iskolai befolyás nyomát viselő későbbi történetekről. Szegény Möszjőnek nem sok szerep jutott itt. Gyakorlatilag az első és az utolsó 20 oldal közötti rész egy hosszú politikai monológ aminek sem eleje sem pedig vége. Megértem, hogy nagy érvágás volt neki az a korszak, amiben a jobb belátás ellenére béklyót kötöttek az ember önálló látásmódjára, vélemény nyilvánítási, önálló gondolkozási s kifejtési szándékára. De úgy, hogy a mai ember kevésbé ismeri a hátteret és a miérteket, -hiszen nem benne él – gyakorlatilag érthetetlen, sértődött eszmefuttatássá degradálódik az egész történet. Nem volt jó.

1 hozzászólás
>!
bokanyie
Szabó Magda: Merszi, Möszjő

Érdekes volt olvasni Szabó Magdának az írás, az író mai szerepéről alkotott felfogásáról, vagy a rendszerváltás utáni helyzetről, demokráciáról írott sorait. Sok minden még mindig aktuálisnak tűnik a gondolatok közül.

Tulajdonképpen jó, hogy most került a kezembe, így Szent István értékelése és szerepe, amellyel több írás is foglalkozik, már találkozott a saját nézőpontommal. Valamikor érettségi környékén, vagy talán kicsivel azután jöttem ugyanis rá én is, hogy az államalapítás körüli harcok, a keresztyénség felvételének tűzzel-vassal történő végrehajtása volt az egyetlen út, amely biztosíthatta az ország fennmaradását. Kár, hogy erre nem előbb nyitják rá a szemünket a középiskolában (persze, akkor még nem is figyeltem eléggé a történelemre: nagyon idegen fogalmakkal dolgozott, érnem kellett még a rálátáshoz).

1 hozzászólás
>!
Nicole_Kinney I
Szabó Magda: Merszi, Möszjő

Felemás érzéseim vannak a kötettel kapcsolatban. A történelmi tárgyú értekezések annyira nem kötöttek le, sőt, túl dagályosnak, pátoszosnak éreztem őket (ha nem Szabó Magdáról lenne szó, akkor még át is lapoztam volna őket.). Ezzel szemben a saját életére visszaemlékező, családtagjait felvonultató részleteket nagyon szerettem, megmelengették a szívemet és meg is hatottak. És mélyen elgondolkodtam, hogy milyen lett volna az ő tanítványának lenni, úgy írni a fogalmazásaimat, hogy vajon a Magda néni mit szól hozzájuk, izgatottan várni, hogy mit szól a nem kötelező olvasmányaimhoz… A saját magyar tanáraim mellett sem volt okom panaszra, de azért kipróbáltam volna! :)


Népszerű idézetek

>!
Zsucsima

Az élet olyan borzasztóan rövid, s ha az ember minden vacakot elolvas, nem jut hozzá a remekművekhez.

Erzsébet, a nemesszívű

Kapcsolódó szócikkek: élet · olvasás
1 hozzászólás
>!
csgabi MP

– Ne alázd meg az ártatlanokat – mondta csöndesen. – Az élet rossz, kegyetlen, igazságtalan, mégis élni kell és mégis gyönyörű. Tanuld meg az ártatlan igazak törvényét, akik mindezt tudják, rettegnek tőle, és elvállalják mégis.

195. oldal, A nyúl

>!
csgabi MP

– Nincs a földön semmi, de semmi, ami miatt ölni volna szabad.

15. oldal

>!
pwz ISP

(…) nem a vagyon, hanem az irgalmasság jelzi a társadalmi rangot. Az adni tudás.

101. oldal (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: irgalom · vagyon
>!
csgabi MP

Ne duzzogjon, Asszonyom. Mosolyogjon, azt teszem én is.

94. oldal, Pünkösd

>!
Bi_bi_bi P

E tizenkét esztendő nélkül igazán nem tudom, hogy vészeltük volna át az érettségit követő időszakokat, hogy bírtuk volna állni, amit állnunk kellett, de végtelen szerencsénkre bennünket valóban arra készítettek fel, ami nem égi mása, de valódi modellje az életnek, amelyről az udvariatlan Nánay tanár úr nem átallotta azt írni az emlékkönyvembe: az élet rossz, kegyetlen, igazságtalan, mégis kötelességem, hogy jót, irgalmasságot és igazságtételt valósítsak meg benne.

Merszi, Möszjő, I.f.

>!
Katja

… míg a tanuló meg nem ismeri, s megismerve meg nem szereti ezt a boldogtalan földrajzi egységet, amelyért élnie, halnia kell, soha meg nem érti, miért rang és boldogság magyarnak születnie, miért iszonyú felelősséggel járó, komor dicsőség.

>!
pwz ISP

Möszjő az iskolai turistacsapat állandó férfi kísérője volt a három tanárnő mellett, második éve tanított már bennünket, mikor a tanévet a Bükk megismerése céljából indított kirándulással fejeztük be. Ez volt az a turistaélmény, amelyre új müncheni barátnőm célzott, Bánkút egyik tisztásának tábortüzénél érte tudatomat az a parányi ütés, amelynek nyoma marad, s később, ha az ideje eljön, külön életet teremt magának, aktivizálódik.

10. oldal (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Bükk (hegység)
>!
csgabi MP

Ha nagyon fáradt vagyok, ma is és mindig verset olvasok, jobbom felől, abban a kuckóban, amelyet megosztok Konstantin macskával, ott vannak az antológiák, minap találtam egy verset Elek nagyapótól, elolvastam egyszer, elolvastam kétszer, aztán ijedten eloltottam a kislámpát, és maradtunk a sötétben, a kandúr meg én.

73. oldal, Elek nagyapó balladája

>!
csgabi MP

Jó. Megyek a sarokba. Nekem már alighanem mindegy, de itt vannak a gyerekeink. Isten nem ajándékkal méri az ünnepet, még csak nem is elektromos energiával, ingyen adta, megváltásul, könnyebb életünkre. Legalább a karácsony eszmei lényegét ne lopják el, ha a derűt már eladta valaki.

104. oldal, Elveszett báránykája


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Padisák Mihály: Gyalog Juli
Tóth Olga: Csupasz nyulak
Bíró Kriszta: Fiókregény
Marjane Satrapi: Persepolis – Gyerekkorom Iránban
Jeannette Walls: Az üvegpalota
L. M. Montgomery: Anne családja körében
John Irving: Árvák hercege
Elena Ferrante: Briliáns barátnőm
Isabel Allende: Elmosódó önarckép
Anthony Doerr: A láthatatlan fény