Béla ​király 13 csillagozás

Szabó Magda: Béla király

Szabó ​Magda írói oeuvre-je az utóbbi években kiteljesedett: a költő és a prózaíró után a drámaíró is kiváló alkotásokkal jelentkezett. Színpadi művei közül kétségtelenül ez a trilógia legnagyobb szabású vállalkozása.
Az írónőt ihlető erővel ragadta meg az a történelmi tény, hogy egyik legnagyobb Árpád-házi királyunk, IV. Béla, az országépítő, a tatárok feldúlta Magyarország újjáteremtője annak a meráni Gertrúdnak volt a fia, aki ellen az idegengyűlölő magyar főurak annak idején fellázadtak. Bánk bán gyűlölt áldozatának gyermekéből lett a haza ügyének egyik legnagyszerűbb megszállottja, valóságos nemzeti hős. A három dráma azt az időszakot mutatja be, amikor a befolyásolható, bizalmatlan bizonytalan „meráni fiú”-ból Béla király lesz, méltó a legnagyobbakhoz. A rászedett, becsapott, egyetlen szövetségesétől, a kunoktól megfosztott király számára a tatárdúlás olyan, mint Isten büntetése. Vezeklés saját hiszékenységéért, gyengeségéért. De mégis, a meráni fiú ebben a castában nő… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1984

>!
Magvető, Budapest, 1984
398 oldal · ISBN: 9631403289

Kedvencelte 3

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
GTM
Szabó Magda: Béla király

Szeretem Szabó Magdát. Bármihez fog, csak jó lesz belőle. Igaz ez a drámáira is, pedig ő vérbeli prózaíró, és ez érződik is a drámákon. Hogy ez pozitívum vagy negatívum, azt döntsék el a kritikusok! Én minden formában szeretem őt olvasni.

Amikor már attól féltem, hogy elbukom a saját kihívásomat, akkor akadt meg a szemem a polcon évtizedek óta álldogáló köteten. Pedig egyszer már olvastam, valamikor régen, de inkább emlékszem a színházi előadásokra, mint a könyvélményre. Mégsem bántam meg, hogy most újra elolvastam.

A Béla király tulajdonképpen egy történelmi parabolaként értelmezhető trilógia. A cselekmény a tatárjárás körül bonyolódik, középpontban a király fejlődéstörténetével. Azt látjuk, miként lesz a labilis idegzetű, kissé hisztérikus, paranoid „országvesztő” meráni fiúból határozott, félelmet nem ismerő, magánéletét, családját a politika oltárán feláldozó országépítő király.

Számomra azonban Béla fejlődésénél izgalmasabb volt az őt körülvevő környezet ábrázolása. A párhuzamok 20. századi történelmünkkel egészen egyértelműek. A különböző kultúrák találkozása, az ebből erdő konfliktusok, a szövetséges következetesen hibás megválasztása, a paranoid hatalom realitásvesztése, a dilettáns főhivatalnokok országvesztő felelőtlensége, a vallási és kulturális különbségek el nem fogadása mind-mind ismerős helyzetek. Erősíti mindezt a tudatosan használt anakronisztikus szókincs, amely gyakran a humor forrásává is válik.

Bár az írónő feltehetőleg a II. világháborút megelőző és az azt követő időszakra koncentrált, szomorú, hogy korunkban is mennyire aktualizálható tartalmat hordoz a három történet. Hiába, az igazi irodalom soha nem egy korszakhoz szól.

>!
Mariann_Czenema P
Szabó Magda: Béla király

Végeredményben meglehetősen nagy elfogultsággal bírok Szabó Magda felé, tehát ezért 4 csillag. De alapjában véve nem szerettem meg a főszereplőt, Béla királyt, így szenvedtem olvasás közben.
(továbbiak itt: http://czenema.blogspot.hu/2016/05/szabo-magda-bela-kir…)

>!
József_Futó
Szabó Magda: Béla király

Érdekfeszítő, odaszögező, zseniális! A nagyurak kereszténykedőek, pökhendiek, kicsinyek és kavarnak. A király közöttük örlődik, de föléjük nő.

>!
Banbocca
Szabó Magda: Béla király

Nekem nagyon tetszett, és bár nem tudom mennyire hű történelmileg (bár ahogy én megítélem eléggé az), sokat segített abban, hogy jobban megértsem ezt az korszakot.


Népszerű idézetek

>!
GTM

Mikor egy hatalomnak elfogynak az ellenségei, elintézi a barátait.

42. őldal

>!
gabona

BÉLA: A kort nem évek mérik, Mária. Emlékek. Élmények. Mi testvérek mind a hárman ősöregek voltunk kiskorunkban is – Erzsébet most már időtlen. Ha egyszer elhagynál, úgy elvinnéd az álmomat magaddal, mint egy fátyolt, amit becsomagolsz. Lehetőleg ne hagyj el.

A meráni fiú / 2. rész, 3. kép (92. oldal)

>!
GTM

KÖTÖNY: Sámán, sosem vetted észre, hogy itt senki sem keresztény?
PÁL: Király úr, ez Európa legvallásosabb országa.
KÖTÖNY: Nem azt mondtam, hogy nem vallásos. Azt mondtam: nem keresztény.
PÁL: Béla úr nem ezt érdemelte tőled, uram.
KÖTNY: A magyar király is csak vallásos, sámán. Majd, ha egyszer nem az égre bámul, hanem a földre, még lehet az.

104. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Benkő László: A végső tenger I-III.
Rozsnyai János: A táltos keresztje
Urbánszki László: Fegyver csörög
Kodolányi János: Julianus barát
Marosi Ernő: A romanika Magyarországon
Dessewffy-Horváth Marietta: Szivárvány havasán
Vizkelety András: „Világ világa, virágnak virága…”
Katona József: Bánk bán
Tormay Cécile: Az ősi küldött
Kodolányi János: A vas fiai