!

Bárány ​Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala 22 csillagozás

Szabó Magda: Bárány Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala Szabó Magda: Bárány Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala
Könyvtár

Szabó Magda sokműfajú író: regényei, novellái, versei, drámái, útirajzai mellett méltán arattak nagy sikert költői szépségű és nevelő értékű fijúsági művei. A Bárány Boldizsár (1958) című verses mese atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jóság és gonoszság harcának példázatos ábrázolásával gyerekirodalmunk legnemesebb hagyományainak örököse. A Sziget-kék (1959) utópiája gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szólt: fordulatos történetével az emberiség mindenkori nagy eszményei, az igazságosság, szabadság és bölcsesség hármasegységét tükrözi. A Tündér Lala (1968) főhőse, a tündérkirálynő fia, az ármánykodással, hazugsággal, különös törvényekkel és fegyelemmel kormányozott országból a földiek halandók, egyszerű emberek közé vágyódik, mert ráébred, hogy kívánságaink beteljesülése csak akkor igazi öröm, ha meg kell küzdenünk érte.

>!
Európa, Budapest, 2003
480 oldal · ISBN: 9789630774819
>!
Magvető / Szépirodalmi, Budapest, 1983
526 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632719166

Hirdetés

Kedvencelte 5

Most olvassa 4

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

+
>!
Fapicula
Szabó Magda: Bárány Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala

Szerettem mindhárom történetet. Legkevésbé a Bárány Boldizsárt, mert a verses meséket nem kedvelem annyira. A Sziget-Kék nagyon érzelmes és megható, hangoskönyvben a mesejátékot számtalanszor meghallgattam már.
A kedvencem a hármasból a Tündér Lala. Olvasás közben sokszor azon morfondíroztam, hogy a mai technikai adottságokkal milyen csodálatos mesefilmet lehetne készíteni belőle.
Olyan különleges és egyedi!

+
>!
Lahara SP
Szabó Magda: Bárány Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala

Három mese, három különböző hangulat. Amikor megláttam a Bárány Boldizsárt, megrettentem. „Verses mese? Jaj, ne!”. Mégis, gyorsan haladtam vele, és ugyan voltak benne részletek, amik nem tetszettek, voltak olyan is, amik igen.
A Sziget-kéknek már nekifutottam egyszer, de unalmas az eleje. Azért hagytam abba, nem volt hozzá türelmem. Most azért csak megérte. Kicsit a Totoro jutott róla eszembe, nem tudom, miért.
A Tündér Lala legtündéribb, legvarázslatosabb, legbájosabb tündéres mese, amit valaha olvastam. Másodjára is ugyanolyan jó volt, mint elsőre. De nem értem, miért akar valaki, aki tündér, ember lenni. Én inkább tündér szeretnék lenni. Ezt Andersen hableányánál sem értettem.

+
>!
Léczfalvy_Lili
Szabó Magda: Bárány Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala

Korában, külön-külön de olvastam már őket, viszont egymás után egyben is élmény volt. Valahogy kimaradtak annak idején, így lényegében már felnőtt fejjel egészen mást ad, mintha 8-10envalahány évesen olvastam volna. A kedvenc a Sziget-kék.

+
>!
Papírtigris 
Szabó Magda: Bárány Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala

Nagyon régen olvastam meséket, és nagyon jól esett.. Még meg is könnyeztem a Sziget-kéket és a Tündér Lalát… A kisfiamnak, ha nagyobb lesz, mindenképpen felolvasom majd őket, a keresztlányom pedig Tündér Lalát kapja karácsonyra. :)

+
>!
malenca
Szabó Magda: Bárány Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala

mind a hármat imádtam!!!!!!!!!! A szigetkék a kedvencem, de az egész csodálatos!!!

1 hozzászólás
+
>!
BabusM
Szabó Magda: Bárány Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala

Vannak olyan gyerekkönyvek, amiket gyerekként kell elolvasni. Ez olyan. Főleg a Sziget-kék. De a Tündér Lala kellemes meglepetés volt. A filmet gyerekként nagyon utáltam, ezért nem olvastam el akkor, amikor kellett volna. Pedig kellett volna. Most már csak ezt tudom elismerni róla.


Népszerű idézetek

+
>!
Papírtigris 

Azt kell nekik mondani, hogy jó napot kívánok, mert az embereknek nem mindegyik napjuk jó.

326. oldal, Tündér Lala

+
>!
Inimma

– Írisz királynő és barátaim, ne ijedjetek meg, de közölnöm kell veletek valamit, amit nem lesz egyszerű tudomásul vennetek. Az emberek is tündérek.

„…Közöljük Péter, a festő, Beáta és a kis Gigi híradását…”

Valahányszor az elkövetkező években Omikron Csill bejelentésének közlésével fejezte be az embertani órát, sose tudott úgy magyarázni osztályainak, hogy eszébe ne jutott volna az elképedés, mely az államtanácsot elfogta. Írisz nem is nagyon értette meg, amit hallott, arcán csak a megkönnyebbülés látszott, annak a reménye, talán mégis visszakaphatja a fiát, ám Und, Citó, Minó, Amalfi és maga Jusztin is szoborrá merevedtek, aztán meg egyszerre kezdtek el kiabálni. Csak Dagi fogadta teljes nyugalommal a közlést, csodálkozva pillantott körül, mint aki nem érti, miért ez a nagy izgalom, aztán azt mondta:

– Nagyon igazad lehet, Csill. Kitűnően értenek a sporthoz. Néha az a gyanúm, hogy fürgébbek, mint az egyszeműek népe.

Most nem volt ereje nevetnie senkinek.

– Tündérek? – kérdezte Citó, s megint meglihegett a nyakacskája. – Akkor mért nem élnek békén a népemmel?

– Mért szurkapiszkálnak és öntöznek? – méltatlankodott Minó. – Ugyan miért?

– Mért nem tudnak beszélni velünk? – érdeklődött Und. – És egyáltalán, miféle tündérek az olyanok, akik meghalnak?

– Fiatal tündérek – mondta Csill. – Még annyira fiatalok, hogy csak egymás nyelvét értik, tündértestvéreik meg az állatok nyelvét nem, a szokásaik is vadak, igazad van, Minó, szurkapiszkálnak és öntöznek, és neked is igazad van, Citó, mert az állatok egy részét megeszik, más részét meg fogságban tartják. Sajnos, még kicsit kezdetlegesek, olykor egymást is szurkapiszkálják, sőt, olykor az is előfordul, hogy – sajnos – megölik. De majd megszelídülnek egészen. Szállni már tudnak, mint mi, az űrben kalandoznak, tűzzel fűtik a világukat, parancsszavuktól megváltozik az időjárás, termővé lesznek sivatagok, más utat vesznek a folyók, csodaszereikkel meg egyre hosszabbá teszik egymás életét. Tudnak távolba látni, távolba beszélni, mint mi, mennydörgést is előidéznek, ha akarnak, mesterséges villámokat. És holott csak néhány évtizednyi életük van, s abban is akad bánat, csalódás, kudarc éppen elegendő, nagy és nemes célokért szó nélkül odaadják ezt az egyetlen, kurta kis életüket is. Ha nem gondolkoznak, rossz tündérek, ha gondolkoznak, mindig jók. Egyáltalán nem csodálkoznám, ha egyszer csak, pár évmillió múltán, kitalálnának valamit, és legyőznék a halált is.

Tündér Lala - „…Közöljük Péter, a festő, Beáta és a kis Gigi híradását…” című fejezet

+

Hasonló könyvek címkék alapján

Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé
Csukás István: Pom Pom meséi
Csukás István: Süsü, a sárkány
Csukás István: Sün Balázs
József Attila: Altató
Fésűs Éva: Az ezüst hegedű
Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról
Móricz Zsigmond: A török és a tehenek
Marék Veronika: Kippkopp a fűben
Marék Veronika: Boribon születésnapja