98. legjobb gyermekkönyv iskolásoknak könyv a molyok értékelése alapján

Bárány ​Boldizsár 154 csillagozás

Szabó Magda: Bárány Boldizsár Szabó Magda: Bárány Boldizsár Szabó Magda: Bárány Boldizsár Szabó Magda: Bárány Boldizsár Szabó Magda: Bárány Boldizsár Szabó Magda: Bárány Boldizsár Szabó Magda: Bárány Boldizsár

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

…az az ismerős alak,
piros cipő, zöld kalap,
vállán uzsonnáskosár…
Tudod, hogy ki. Ugye, tudod?
Bárány Boldizsár.

A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc „bégetése”, azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a Bárány Boldizsár régóta az „alapmesék” közé tartozik.

Eredeti megjelenés éve: 1958

Tagok ajánlása: 7 éves kortól

>!
Móra, Budapest, 2016
100 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634153276 · Illusztrálta: Kismarty-Lechner Zita
>!
Európa, Budapest, 2012
136 oldal · ISBN: 9789630795470 · Illusztrálta: Szalma Edit
>!
Európa, Budapest, 2009
132 oldal · ISBN: 9789630788410 · Illusztrálta: Szalma Edit

5 további kiadás


Kedvencelte 6

Most olvassa 4

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 31

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

blueviolet P>!
Szabó Magda: Bárány Boldizsár

Hát, hogy ez milyen aranyos volt :))
Szerintem soha nem olvastam verses meséket, gyerekkoromban se érdekeltek, de az a helyzet, hogy kell nekem az a Szabó Magda-plecsni, na.
Kellemes meglepetés volt, hogy nem egy bugyuta rímhalmazon kellett átverekednem magam off, hanem egy aranyos, kedves kis történetet kaptam.
Erősen nevelő célzattal íródott, de igazán szórakoztató és szívet melengető formában. Érdemes elolvasni, kicsiknek-nagyoknak egyaránt :)

gabiica P>!
Szabó Magda: Bárány Boldizsár

Nem vagyok a verses mesék híve, de Szabó Magda itt is nagyon szépet alkotott. Nagyon érdekes, tanulságos mese volt, végig fenntartotta az érdeklődésemet, kíváncsian vártam, hogy mi lesz a vége.
Bárány Boldizsár tipikusan meseszerű karakter, jellemével és cselekedeteivel együtt, de nagyon örültem, hogy a végére tanult ő is. Bár magát a változást kicsit abszurdnak éreztem, de mégis tetszett a történet, úgy, ahogy volt.

csgabi P>!
Szabó Magda: Bárány Boldizsár

Ebbe most nagyon beleválasztottam, de sajnos az idő rövidsége miatt nem tudtam hosszabbat olvasni a Szabó Magda 100 kihíváshoz.
A sok-sok 4,5 és 5 csillagos értékelés között én leszek az egyik, akinek nem tetszett a könyv. :-( Nagyon sajnálom, bár volt egy ilyen érzésem már olvasás előtt. Ez a verses mese műfaj nem az enyém, és néha még a rímekre sem éreztem rá, és újraolvastam, hol is van? Vagy nincs? De miért nincs? Vagy csak én nem találom? Hol is van?
:-)

1 hozzászólás
AeS P>!
Szabó Magda: Bárány Boldizsár

„Lépni is alig tud…”
„Ne hívjuk az apját?”
Kokas Pál meg Cica Kornél
hazatámogatják.
Milyen jó, hogy kitaláltam magamnak, hogy idén minden hónapban olvasok Szabó Magdát, ráadásul megjelenési sorrendben, mert ez a meséje is olyan volt, amitől valamiért idegenkedtem korábban. Mert hülye voltam!
Nagyon kedves, nagyon cuki, mindenki spoiler a végére, és olyan könnyed, mintha csak kigurult volna a tolla alól, mint száz buborék.

shadowhunter1975 P>!
Szabó Magda: Bárány Boldizsár

Nagyon szerettem és szurkoltam, hogy a gonosz kisbárány mindent rendbe tudjon hozni a végére. Az első interaktív élményem volt a kiállításon Bárány Boldizsár, ezért döntöttem úgy, hogy az ő történetével kezdem Szabó Magda könyveinek újraolvasását.
Nem bántam meg, szellemes tanmese a piros cipős, zöld kalapos spoiler báránykával. Nagyon ajánlott!
elképzeltem azért, ahogy a halak Sidol-lal fényesítik a pikkelyeiket, hiába, nagyon vizuális vagyok

krlany IP>!
Szabó Magda: Bárány Boldizsár

Imádom a verses mesét. Nem egy könnyű műfaj, és éppen ezért nagyon is kevesen művelik, igazán jól pedig alig-alig. De ez rendben van, nagyon is. A visszatérő verssorok, motívumok pedig külön is hangsúlyokkal látják el, „élővé” teszik a versfolyamot.
Bárány Boldizsár története sok mindenre tanít: nemcsak arra, hogy rongálni, lopni, iskolát kerülni rossz dolog. Arra is felhívja a figyelmet, hogy egy „buliból” elkövetett csínytevésnek, komoly következményei is lehetnek spoiler, és hogy tetteinknek olyan kimenetele is lehet, ami visszaüthet ránk is spoiler. Megtanít arra is, hogy legyen szégyenérzetünk, vállaljuk fel a hibáinkat, és tegyük is azokat jóvá. Vezeklés és bűnbocsánat.
De érdemes átgondolni a károsultak megnyilvánulásait is. Figyelemreméltó bámulatos erkölcsi tartásuk, hogy az őket érő bajok közepette is jóval reagálnak. Dobj meg egy kővel, megdoblak kenyérrel.
Aztán ott van a két szülő alakja is. Vajon a morgó apa szíjat szorongató (de nem használó) alakja, vagy a szelíd, gondoskodó, ámde puszit visszatartó anya alakja a keményebb?
És még folytathatnám az elemezgetést… Rétegei vannak a műnek, amit érdemes lefejteni. Mind szerkezetileg, mind szimbolikájában sokszínű, éppen ezért kortalan, gyerekeknek és felnőtteknek is sokat tud adni.

olvasóbarát P>!
Szabó Magda: Bárány Boldizsár

Kedves kis verses tanmese, 18 bégetésben előadva Szabó Magda költeménye Bárány Boldizsárról, aki iskolát került és mindenkinek bajt okozott, akivel találkozott, de olyan sok jósággal hálálták meg viselkedését, hogy ő is megjavult.
A történet megismertet bennünket erő – mező állataival, és különböző munkákkal, tevékenységekkel.
A kötetet Szántó Piroska kedves rajzai teszik még élvezhetőbbé.

DaTa P>!
Szabó Magda: Bárány Boldizsár

Szabó Magda igazi mágus. Írhat ő többgenerációs családregényt, vagy (elsősorban) gyerekeknek szóló mesét, a vége úgyis az lesz, hogy én egycsapásra elvarázsolódom, és egy pillanat alatt egészen máshová kerülök, beszippant minden mondata, eltűnik ekkor a jelenkor, a mindennapok szürke köde, amiben élünk, nincs ott már más, csak az a valóság, amit ő, a nagy mágus megteremt. A rosszcsont Boldizsár remek rímekbe szabott tanmeséje is elszédített, egyetlen nagy hibája, hogy annyira rövid volt :(

gregsys P>!
Szabó Magda: Bárány Boldizsár

Nagyon régen ott van már a polcomon ez a könyv, de valamiért mindig elkerültem. Talán azért azt hiszem, mert nekem a Holnap kiadós változat van meg és hát finoman szólva a benne lévő rajzoktól a frász kiver. Most egy Szabó Magda kihívás kapcsán vettem elő a könyvet, mert amit egyébként olvastam volna, arra már nem volt időm. Megjegyzem, nagyon félve álltam neki, mert ugyan nagyon szeretem Szabó Magdát, de valamiért a verseit én nem nagyon szoktam érteni, emiatt nem is nagyon szeretem (meg úgy általában hadilábon állok a versekkel). Ellenben ahogy olvasni kezdtem, végülis rájöttem, itt nem kell nagyon agyalni, mert ez egy mese, emiatt a nyelvezete is könnyedebb és csak olvastam és olvastam. És közben megindult a csoda. Az a fajta, amit Szabó MAgda nagyon át tud nekem adni.
Bárány Boldizsár története tipikus rosszgyerek sztori. A folyton rossz fát a tűzre hajigáló gyerek egy-két nap alatt lejátszódó története, aki egy nap alatt megjárja az egész erdőt, mindenki orra alá borsot tör, majd a végén észbe kap és megjavul. Olvastam sok véleményt róla, hideget-meleget, de azt hiszem, amikor én gyerek voltam, akkor még megállta volna a helyét a sztori, legalábbis az én ismerettségi körömben is voltak ilyen gyerekek, de a végére mind megjavult (ki előbb, ki később). Szóval emiatt nekem nagyon tetszett, mert kicsit az általános iskolás „cimborákra” emlékeztetett.
Tényleg láttam magam előtt minden szereplőt, csak azt nem tudtam eldönteni, kit milyen formában.
Emiatt fordulhatott elő az, hogy Boldizsárt például olyan Mekk Elekes bábfilm figuraként láttam, Méhikét Maja a méhecskés változatban, a Mókus doktort Misi a mókusként, de volt egy-két szereplő, aki olyan Doktor Bubó szerű volt (például a halak), szóval változatos szereplőgárdát sikerült a fejemben összehozni.
Az egyedüli, akit valahogy nem tudtam hova tenni, a nyomozó volt, próbáltam visszakeresni, hogy csak én maradtam-e le arról, hogy ő milyen állat, de nem találtam meg végül, úgyhogy ahogy néztem a könyvben a rajzot, egy ólomkatona járt a fejemben.
Volt egy rész, amin meg nagyon jót mosolyogtam, hogy véletlen-e vagy szándékos, nem tudom, de az egyik szereplő, akit azt hiszem, talán kétszer is megemlít Magda néni, Kokas Pál volt… És itt egyből beugrott az Abigél. („Aki kukorékolni mer, becsukatom.”)
Szóval engem megvett kilóra és most már egyáltalán nem értem, miért nem olvastam el korábban (Elég lett volna a képeket nem megnéznem a könyvben.)

8 hozzászólás
Zsuzsanna_Makai>!
Szabó Magda: Bárány Boldizsár

Egyáltalán nem tetszett, sőt, kifejezetten idegesített, hogy Boldizsár ennyire gonosz és ostoba volt. Az már csak hab a tortán, h ilyen gyerek egy este alatt pont nem fog megvàltozni.


Népszerű idézetek

Neito>!

Nem tud a hold elaludni
önnön sugarától,
felhőt borít az arcára,
fedi, mint a fátyol.
Körbejár az éjszaka,
lábujjhegyen lépdel,
betakarja a világot,
suttogó sötéttel.

99. oldal

Neito>!

"Ki éjjel jár, fényben járjon,
hogyha jóban jár!
Jó éjszakát,
lepihenhetsz,
Bárány Boldizsár!"

122. oldal

shadowhunter1975 P>!

A dunyhája pehelytoll
meg patyolatvászon,
mégis mintha szikla volna
Bárány Boldizsáron.

60. oldal Kilencedik bégetés (Móra, 2016)

Szelén>!

Éjszaka az iskolához
ugyan mi hozhatta,
mikor nappal ezt az utat
nemigen koptatja?

dianna76 P>!

Ló Laura a sörényét
naponként mosatja,
Kokas Pál a taréját
hullámosíttatja,
karmát Cica Kornél
hetenként vágatja.

Első bégetés

Habók P>!

Tó fenekén lányos ház,
nyugalom ott sincs még,
kapkodják a kagylóajtó
kákabél kilincsét.
Tükre előtt Piroska
fátyolát próbálja,
koszorúja vízi sás,
tajték az uszálya.

Szelén>!

No, csúnya egy baleset,
de hogyha már megesett,
fekszel még egy keveset,
s mehetsz iskolába

Habók P>!

Mint a hó, fehér a gyapja,
van cipője, zöld kalapja,
vállán uzsonnáskosár, iskolába
mégse jár,
csak az éren, csak a réten,
a tónál, a faluvégen
meg az erdő hűvösében
futkos, kóricál,

Neito>!

"Hullámhosszunk: millió,
itt a TILIÓ rádió, …

90. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Zelk Zoltán: A három nyúl
Julia Donaldson: A majom mamája
Móricz Zsigmond: Iciri-piciri
J. Z. Novák: A tücsök meg a hangyák
Julia Donaldson: A nyomozókutya
Julia Donaldson: A Graffaló
Móricz Zsigmond: A török és a tehenek
Harcos Bálint: A boszorkánycica
Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról
Julia Donaldson: Boszi seprűnyélen