Az ​őz / Disznótor 39 csillagozás

Szabó Magda: Az őz / Disznótor

Szabó ​Magda Debrecenben született, itt végezte középiskolai és egyetemi tanulmányait. 1940-ben doktorált latin és magyar szakon. 1940-től 1944-ig tanár volt, később rövid ideig kultuszminisztériumi tisztviselő, 1950 után ismét tanár, 1959 óta az irodalmi alkotásnak él. Írói tevékenységét a Magyarok és az Újhold hasábjain megjelent versekkel kezdte; három verseskötetet adott ki ( Bárány, 1947; Vissza az emberig, 1949; Neszek, 1958), majd 1975-ben Szilfán halat címmel jelentek meg összegyűjtött versei. Csaknem tízéves kényszerű hallgatás után jelentkezett Freskó című regényével (1958), amelyet nyomban nagy elismerés fogadott: a kritika lelkesedése találkozott a közönségsikerrel. Akárcsak a Freskó-t, későbbi regényeit is elmélyült és eredeti lélekrajz, a morális kérdések iránti érzékenység, gazdag mesélőkedv, gondos nyelvművészet jellemzi (A legfontosabbak: Az őz, 1959; Disznótor, 1960;… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1983

Tartalomjegyzék

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1983
444 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631524108

Enciklopédia 2


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Ottilia P>!
Szabó Magda: Az őz / Disznótor

Szabó Magda, a világszerte elismert magyar írónő írásai kiemelkedő szépirodalmi alkotások.

A most olvasott két regényével, főleg Az őz cíművel igen lassan haladtam, talán rosszkor vettem kézbe, így a téli depresszió idején. Borzasztóan megterhelő volt lelkileg, alaposan meggyötört. Általában az Eszter típusú emberek nem szimpatikusak, de ez esetben, ismerve borzasztó múltját, az őt ért traumákat, a szeretetlenséget és mély szegénységet, amiben felnőtt, nem tudom elítélni, csupán sajnálni, de azt nagyon. Nyomasztó, de kihagyhatatlan olvasmány!

A Disznótor elég szövevényes, koncentrálni kell, hogy követni tudja az olvasó, de mesteri a sok szereplő, a szerteágazó cselekményszálak szövése, az események drámaisága.

Nem szeretnék, nem tudok mélyebb értékelést írni, a fent leírtak csupán benyomások, mert szélvihar van a lelkemben, sajog a szívem, kattog az agyam…

Ami biztos, hogy Szabó Magda nagy tisztelője vagyok, ez a két mű is kiemelkedő, bár nem mondom, hogy minden apró részletét felfogtam, de megértettem a lényegét, erőteljesen hatott rám és most könnyedebb könyvek olvasására van szükségem.

Kun_Hajnal>!
Szabó Magda: Az őz / Disznótor

Az Őzt év elején vettem kezembe először, a Disznótor pedig már régóta várakozott a polcomon. Nagyon lassan haladtam az olvasással, próbáltam a családi és rokoni viszonyokat megérteni. Egy idő után ezt elengedtem, és csak vitt magával a történet, s a végére valóban összeállt kerek egésszé. Mindkét történet napjainkban is játszódhatna, olyan, mintha ismernénk a szereplőket. Az Író mindkét regényben mély lélekrajzzal szemléltet, ma is fontos erkölcsi kérdéseket vet fel. Szívbe markol és nem enged el, ez Szabó Magda.

Tündér_68>!
Szabó Magda: Az őz / Disznótor

Szabó Magda egyik kedvenc íróm, mindig szívesen olvasok tőle. Mindkét regény hangulata tetszett. A Disznótor regénye azért fogott meg, mert szerettem benne azt, ahogy a szereplők szemszögéből közelítette meg a cselekményt, így sokkal átfogóbb kép alakult ki a köztük lévő viszonyokról. Az egymáshoz való kötődésük, az egymás iránti érzelmeik, a tisztánlátásomban segített, miért választotta János azt az utat problémájának megoldásában, indítékát jobban megértettem, ha nem is fogadtam el teljes mértékben cselekedetét. Mindezek ismeretében mégis őszintén meglepett a regény végén lévő fordulat.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1983
444 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631524108
szpetra>!
Szabó Magda: Az őz / Disznótor

– Az őz –
Én tényleg szeretnék egy olyan értékelést írni, amely kifejezi, milyen is volt ez a regény. Félek, hogy nem tudnék.
Mestermű, abszolút kedvenc.
Olvassátok el.

– Disznótor –
Rossz volt a két regény sorrendje, mert míg az előzőn kattog az olvasó, jön a második regény, és ha hangulatában nem is, minden másban különbözik: stílusban, elbeszélésmódban.
Az egyes fejezetek végén leírt fordulatok néha egyenesen megdöbbentettek, annyira tökéletesen lettek megírva, csak néztem magam elé percekig.

Az őz magával ragadott, a Disznótor visszalökött kicsit a földre, talán éppen ezért lett így összeszerkesztve, különben még napokig az első regényen pörögne az agyam 100%-ig.

Szabó Magda kultusza pedig egyre jobban értelmet nyer előttem.

HENGYE>!
Szabó Magda: Az őz / Disznótor

Az Őz
Számomra egy kissé zavaros volt az eleje, nehezen tudtam követni ahogy a visszaemlékezés közben Eszter ide-oda ugrál az időben. De, ahogy sikerült egyre jobban elkapnom a szálat, úgy bontakozott ki Eszter élete aki a szegénységben és dolgos gyerekkorban nőtt fel. És, hogy gyűlölte Angélát, akinek minden megadatott, gondtalan gyerekkor amit ő nem ismert, és még egy őze is volt. Eszter az őt ért igazságtalanságot magában végig Angélára vetíti le. Nagyon megrázó történet , ahogy megértjük, hogy egy ember hogyan tud válni ennyire boldogtalanná.
Disznótor
Az őz című történet után egy kissé nehezen álltam át a másik történetre, még Eszteren kattogtam. De ahogy átálltam a másik történetre agyilag is azt kell mondjam ez is egy zseniális történet. Itt több szereplő belső monológjából bontakozik ki a történet, ahogy a disznótorra készülnek, amiről már nem is írok, hogy kellett haladnom a könyvben, hogy nagyjából rájöjjek ki-kicsoda.De nagyon ütős ez a sztori is a végére.

Zseraldina>!
Szabó Magda: Az őz / Disznótor

Szeretem Szabó Magda írásait. Itt egyes szám első személyben írt, ami kicsit nehezebbnek tartok, de viszont szeretem. Ebben a könyvben benne van minden, az irigység, a féltékenység, a szegénység, és még sorolhatnám tovább. Nekem tetszett, de úgy érzem, még el kell párszor olvasnom, egyszer nem volt elég.

girardella>!
Szabó Magda: Az őz / Disznótor

Az őzet már régóta terveztem elolvasni, látván, hogy többek szerint ez Szabó Magda legnagyobb műve. Hát nekem nem lett a kedvencem, az biztos. Viszont érdekes, de nem túl kellemes gondolatokat hoz felszínre bennem, hogy látom, mennyien azonosulnak Encsy Eszterrel, a főszereplővel. Számomra ő az a tipikus nő, akihez sosem tudtam közel kerülni, akit sosem bírtam megérteni, és mindig is tartottam egy kicsit tőle. Én mindig az Angéláknak, a jó kislányoknak drukkolok, bár tudom, hogy nagyon ritkán nyernek.
Eszter apja pedig kimondottan visszataszító alak, számomra talán a legnegatívabb szereplő a történetben.

Kellemes „felüdülést” hozott ezután a Disznótor (ha lehet ilyet mondani:-)) ) Az 5 csillagozás ennek a regénynek szól. Nagyon tetszik a felépítése, hogy fejezetenként a különböző szereplők szemszögéből mesélődik el a történet. A téli képek, leírások is gyönyörűek. És végre van több szimpatikus szereplő, van kiért „izgulni” (János, Antal, Veronka, Győző minimum). A végét sajnos elolvastam előre, így nem ütött akkorát, de így is élvezetes volt, szívesen újraolvasnám. Egyvalamit nem értek, ha valaki tudja, magyarázza már meg: Klárika néninek miért kell jelen lenni bizonyos alkalmakkor? Miért nem az a jobb, ha inkább nincs olyankor otthon? (persze leszámítva, hogy a cselekmény érdeke ezt kívánja).

Jagika P>!
Szabó Magda: Az őz / Disznótor

Annyira olvastam volna még tovább Eszter sorsát… Kár, hogy akkoriban nem volt divat a folytatások írása; bár így nyilván az olvasó szőheti tovább a történet fonalát. spoiler Szeretem az írónő stílusát; amikor egy-egy elejtett félmondatból áll össze a cselekmény, melyeket mint mozaikokat kell összerakni.

Anó P>!
Szabó Magda: Az őz / Disznótor

Az őzt először úgy 16 évesen olvastam. Emlékszem, mennyire sajnáltam Esztert, a főszereplőt, aki az életét gondolja újra halott szerelme sírjánál…Sajnáltam azért is, mert szegény volt, nehéz sorsú, úgy éreztem az élet jóvátehetetlenül kifosztotta, érdemtelenül.
Később olvasva újra megváltozott a véleményem. Rájöttem, hogy Eszter megérdemelte, ami vele történt,mert sokszor volt irigy, féltékeny, mert nem tudott őszinte lenni még a hozzá legközelebb álló emberhez, a szerelméhez sem.
S az őz? Ő jelképezte számomra a vágyott Szépséget, Tisztaságot.
Eszter ellopta Angélától, de nem lehetett övé sem, a kis jószág, ha jól emlékszem, a vonat alatt végezte.
S nem csak az őz volt Angéláé, Eszter szeretőjéről is kiderül, hogy korábban Angélához tartozott. Angéla szelíd, kedves és jó, Eszter irigyli és szívből utálja.
Szeretem Szabó Magdában azt is, hogy belülről ábrázol – a szereplők gondolataiból áll össze fokozatosan a történet, mint apró cserepekből a színes mozaikkép.
Az őz-ben Eszter mesél, egyes szám első személyben, az ő szemszögéből látjuk a történteket.


Népszerű idézetek

Ottilia P>!

Abból gondoltam eleinte, hogy szeret, hogy olyan goromba volt hozzám mindig."

48-49. oldal (Szépirodalmi, 1983)

3 hozzászólás
Jagika P>!

Szolnokon, vacsora után, lementünk még a partra. Esőre állt, a víz nem is csillogott, tompa volt, barna. Lenn álltunk a Tiszánál, én neked döntöttem a hátamat, minden zaj messziről hallatszott, békák ummogtak a lábunknál, vízszag volt, halszag meg virágillat.

45. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szolnok · Tisza
avistori>!

Ha csak egy cseppet gyanakodol, ha egyetlenegyszer eszedbe jut, hogy jobban rám figyelj, nagyon figyelj, úgy, ahogy a testemre szoktál, amelyet jobban ismertél már nálam, talán észreveszed, mennyi szenvedést okozol nekem, anélkül, hogy akarnád, és észreveszed, hogy kapálódzom és hadonászom valami híg, átlábolhatatlan gyötrelemben, amelyet te idéztél a fejemre emlékekkel és emlékeztetésekkel, idegen ételek nevével és házakkal, amelyek emeletét megmutattad, hogy ott is jártál fiatal házas korodban, és rettenve és tisztelettudóan nézted a barátodat, aki már két éve megnősült, s olyan idősnek és tempósnak tűnt előtted, mint Matuzsálem.

133. oldal, Az őz

avistori>!

Éjjelente az őzzel álmodtam. Te nem tudod, milyen az, mikor az ember olyan elmondhatatlanul sóvárog valamire. A cipő, a ruha, az étel miatt csak dühös voltam, vagy mogorván szégyenkeztem, A narancsot kívántam, de inkább megfulladtam volna, semhogy elfogadjak Angélától egy cikket is. Nem érdekelt a lakásuk, a meseképek az Angéla szobájában, kis könyvszekrénye, semmi, csak az őz. Akkoriban gyakran aludtam el sírva.

39. oldal, Az őz

avistori>!

Nagyon régen volt, mikor erről beszéltél, akkor még nem vetted észre, hogy valahányszor kiejted az Angéla nevét, valami szúrás következik, mintha ezzel a névvel megadtad volna a jelt arra, hogy döfjek, s én döfök is, nem úgy, ahogy kellene, ahogy illik, nem szabályosan, csak úgy, hogy fájjon. Mit gondoltál tulajdonképpen, miért? A szégyentől? A lelkiismeret-furdalástól? Mitől leszek olyan félőrült az Angéla nevére?

116. oldal, Az őz

avistori>!

Veronka mindig minden miatt megvigasztalódott, megmagyarázta magának, hogy akárhogy történt, voltaképpen nem történt rosszul, és mire tizennégy éves lett, egyáltalán nem voltak már vágyai.

314. oldal, Disznótor

szpetra>!

…apámék olyan izgatottan telepedtek le vacsora után egymás mellé, mintha nem is egy fedél alatt töltötték volna a napot, hanem egymástól távol, s most végre megint találkozhatnának, s elmondhatnák egymásnak azt a sok izgalmas eseményt, amely távollétük alatt történt.

79. oldal, 5. fejezet (Szépirodalmi, 1983)


Hasonló könyvek címkék alapján

Wass Albert: A funtineli boszorkány
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Kertész Ákos: Makra
Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek
Márai Sándor: Az igazi
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna
Szobotka Tibor: Megbízható úriember
Márai Sándor: Vendégjáték Bolzanóban
Márai Sándor: Eszter hagyatéka
Zilahy Lajos: A fegyverek visszanéznek