Az ​a szép, fényes nap 38 csillagozás

Szabó Magda: Az a szép, fényes nap

Szabó ​Magda 1917. október 5.-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott.

1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten- díjat. 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor íróval. Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra.

1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro Urbe Budapest díjat, 1987-ben Csokonai-díjat kapott. 1992-ben a Getz-… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1976

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Szabó Magda

>!
Európa, Budapest, 2008
452 oldal · ISBN: 9789630785563
>!
Európa, Budapest, 2004
452 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630775859

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
AeS P
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap

Az a szép, fényes nap
https://moly.hu/ertekelesek/2985452

Béla király
Egyáltalán nem csodálom, hogy íróként ennyire foglalkoztatta IV. Béla figurája. Van ez a szerencsétlen királyfi, akinek az apja elherdálta a fél országot adománybirtokként, az anyja telezsúfolta az udvart mindenféle népekkel, főleg németekkel, úgyhogy a magyar főurak gyorsan szövetkeztek és megölték, az egyik testvére cárné, a másik herceg, a harmadik király, nem beszélve a negyedikről, aki konkrétan egy szent. Folyamatosan retteg az összeesküvésektől, hisztériázik, saját udvartartása kíméli az idegeit, mert nem merik elmondani neki, hogy milyen híreket kapnak, tudják róla, hogy gyakorlatilag nincs hadvezéri tapasztalata, és bár az ország alfahímje (Kötöny kun király) nem tesz neki direkt keresztbe, érzékelhető, hogy nem ez a világ legjobb együttélése.
Hogy ebből hogyan lesz a második államalapító, hogy nő fel a feladatához, hogyan építi fel az országot a nullából (kapaszkodjatok: idegenek betelepítésével), hát erről szól ez a drámatrilógia, amit ahogy befejeztem, legszívesebben azonnal elölről kezdtem volna.

2 hozzászólás
>!
Sipor
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap

Szabó Magdát eddig csak prózaíróként ismertem, de a kötetben található drámáival is levett a lábamról.
Olvasás közben mindig emlékeztettem magam, milyen politikai helyzetben is született „Az a szép fényes nap”. (Ugyanis az iskolás, törikönyvet bújó énem egész máshogy képzelte el a kötetben szereplő magyar királyokat. Szinte sosem mertem emberként gondolni rájuk, főleg István királyra, inkább valami mitikus alakként. Persze itt meg Magda szemével látjuk a szereplőket.)
Mindenkinek ajánlom ezeket a drámákat, akik szeretik a történelmi regényeket és akiknek nincs kifogása a drámák ellen és, akiket érdekel a magyar történelem. Persze muszáj a sorok között olvasni.
A kedvencem egyébként a legelső dráma volt a kötetből, a még pogány magyarokkal. A sámánok világa engem mindig lenyűgözött így, ezer év távlatából.

>!
langimari
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap

A könyvet egy nemrégiben látott színházi bemutató kapcsán (Az a szép fényes nap) olvastam újra, kíváncsi voltam, hogy a darabban mi az, amit a rendezés tett hozzá, jól gondolom-e, hogy mi volt, ami nem az eredeti darab része és egyáltalán nem odaillő. Örömmel konstatáltam, hogy remekül megéreztem hol van a darabban az igazi Szabó Magda. Ez egy nagyon frappánsan megírt, sok humorral, még több tragikummal fűszerezett magyar történeti dráma. Érzelmekkel telített súlyos drámaisággal néhány nagy dialógusban mutatja meg azt történelmi szituációt, amely előtt a magyarok elei álltak az augsburgi vesztett csata után.Vajon a gyászmagyarokról egyáltalán hallott-e a ma felnövekvő nemzedék? Ha még nem hallott, akkor éppen ideje, hogy Szabó Magdát olvasson. Én meg megyek és megint megnézem a fehérvári bazilika mellett Meszlényi bánatos Géza fejedelem-szobrát, már olyan régen láttam. Most még közelebbi ismerősnek fogom találni.

>!
esztiyay
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap

Néha eltűnődöm, hát Szabó Magda mindent tudott? Értett a gyermekek, kamaszok és felnőttek nyelvén, tudott regényt, verset, és drámát is írni. Számomra a drámái épp olyan élők és érzelmesek, mint bármely sokak által ismert műve.
A kötetbe ha akarom, kettő, ha akarom négy színdarab tartozik: egy önálló mű és egy trilógia. Az elsőt, Az a szép, fényes napot már ismertem korábban, a Békekötésben hangjátékként olvastam. Nagy különbséget nem vettem észre, emlékeztem a párbeszédek nagy részére, pár hónapja fejeztem be a kötetet.
A IV. Béláról szóló trilógiát a szívembe zártam, egyben és külön-külön is. Nem is tudnék dönteni, a három rész közül melyik tetszett a legjobban, mikor az elsőt olvastam, úgy éreztem, ezt nem lehet felülmúlni, a második olvasása közben viszont azt mondtam volna kedvenceimnek. A harmadik rész más volt kissé, később is játszódott, de hasonlóan nagy hatással volt rám.
Béla király, mint történelmi személyiség is mindig érdekelt, a magyar királyok közül is azok közé tartozik, akiket kedvelek. A róla szóló történet mellett amitől úgy éreztem, nekem íródott a trilógia, az a szereplők lelkének a feltárulkozása. Mindig is tudni akartam, mi zajlódott le a történelem híres – és kevésbé híres – alakjainak a fejében, lelkében, mikor döntéseket kellett hozniuk, veszteség érte őket. Mit érezhettek abban a pillanatban, amikor kivívták a későbbi korok tiszteletét. Most ezt a fajta tudásszomjamat csillapíthattam kissé. És a nagyon is történelmi, nagyon is magyar téma ötvözve ez utóbbival elérte, hogy ne feledjem el a kötetet és a benne szereplő drámákat. Bár láthatnám őket színpadon. Remélem, alkalom nyílik rá a jövőben.

>!
Kisanna
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap

A Béla királyról szóló három drámát olvastam el, és nagyon tetszettek. Szabó Magda igazi tragikus hős farag a királyból. Az első részben, A meráni fiúban még tapasztalatlan, befolyásolható, nagyon naív fiatal uralkodó, aki még mindig anyja halála miatt szenved. Családszerető, őszintén vallásos és bízik az egyházban és a pápában. Nem tudja rendesen felkészíteni az országot a tatárjárásra, a főurak félrevezetik, elárulja Kötöny kánt, elveszíti a döntő csatát, menekülnie kell. A tatárjárás nem csak az országot dúlja fel, de a király biztosnak hitt világát, hitét is.
A Béla király című drámában már egy okosabb, bölcsebb, valódi uralkodót láthatunk, aki azonban nagy árat fizet mindezért. A barátait elveszíti, a családjától elhidegül, még a pápával is szembeszáll.

>!
Schuler_Zsófia
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap

Szabó Magda minden drámája kiváló, a legutolsó ajtóőr is egy teljes nemzeti gondolatvonalat világít meg a történetben. Vajk és a magyarok civilizált kereszténnyé nevelésének drámája. érdekfeszítő, erőteljes.

Most látom, itt a Béla király ajánlása olvasható a könyv mellett. senkit ne tévesszen meg, ez nem a Béla király :D

>!
Vacskamati78
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap

Meghallgattam. Igen, elérhető egy 1977-es felvételen, amit a Magyar Rádió közvetített élőben a Nemzetiből. Sinkovits Imrével, Kállai Ferenccel,Kálmán Györggyel. És most meg fogom nézni az 1981-es tévéfilm változatát is, végül elolvasom.
Pontos, feszes, kiegyensúlyozott. Nevetésre késztet az egyik másodpercben, majd elborzaszt, mire pislantanánk. Bevallom, nem tudtam, mire számíthatok, mégis meghökkentem a humorán, és mondanivalója erején. Köszönöm Dolna, köszönöm, nagy élmény.

3 hozzászólás
>!
Léczfalvy_Lili
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap

Klasszikus, mondhatni „augusztusikötelező” az államalapítás hónapjában olvasni a történelmi drámáit, bár most kifejezetten csak Az a szép fényes nap miatt vettem elő újra, valahogy sokkal inkább látnám már megint színpadon, mint hatezredszerre az István, a királyt. Egészen élővé varázsolja a történelmi alakokat, nyilván saját szája íze szerint, de mégis annyira közérthetően befogadóvá teszi 'őket', hogy nem lehet elmenni mellettük. Elképzelhető, hogy van aki pont emiatt nem fogja szeretni a drámáit, mert érezhetjük úgy, hogy 'dehátmindenhez értett' és talán így is lehetett. Ugyanakkor, biztos vagyok benne, hogy ezek a műfaji kalandozások adták meg neki azt, hogy imádott más karakterek bőrébe és bőre alá bújni, felfejteni a legapróbb részletig mindenüket.

>!
Tshylli
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap

Megérintett ez a dráma. Elgondolkodtatott. Olyan sok minden van mögötte, amiről érdemes lenni elmélkedni Elkezdve a történelmünktől, az előzményektől, a következményektől, az egyházon át, az apa-fiú kapcsolatig. Valahol olyan lehangoló…
A szereplőkről egész más kép alakult ki bennem a mű végére, mint amikor „találkoztam” velük. A cselekmény egy nap – az a bizonyos szép, fényes előtti – szóval nem igazán a jellemfejlődésüknek tudható ez be, sokkal inkább körvonalazódnak az indítékok, a tervek, a gondolatok.

>!
Czoff
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap

Teljesen új oldalát ismertem meg Szabó Magdának,pedig azt hittem már mindent láttam olvastam tőle. Történelem szakos végzettségemmel együtt tökéletesen élveztem majdnem az egész könyvet, jók voltak a karakterek,megvolt a történelmi hűség,minden ami kell! A Vajk történet engem egyébként sem hoz lázba,valahogy most s sikerült. A tatárjárás feldolgozása viszont olyan volt mint egy folytatásos sorozat,számomra teljesen tv játék kompatibilis. Olyan sokszor mondtam már :) de felül kellene vizsgálni végre a tanrendet,a kötelező olvasmányokat , szerintem ez a könyv élvezhető és nem utolsó sorban hasznos eleme lenne mind a magyar,mind a történelem oktatásnak.


Népszerű idézetek

>!
palastim

Mi az a nemzetközi jog? Annak alapján vágták le az orromat? Annak alapján végeztek ki Regensburgban magyar katonatiszteket bitófán? Mindenki megsértheti, csak mi nem, magyarok? Mindenki lehet érzékeny, mindenki visíthat, hogy csavarják a karját, csak nekünk tilos észrevenni, ha minket csigáznak?

60. oldal

2 hozzászólás
>!
palastim

Európa táncos föld. Ha nem táncolsz vele, az a rossz szokása van, hogy megöl.

73. oldal

>!
palastim

Ki az az őszentsége, te?
És egyáltalán: miért ne legyen nyugtalan?
Száztízezer magyart kaszáltak le az augsburgi ütközetben, hét gyászvitézzel üzente meg a dicső Nyugat, hogy ne várjuk haza a többit, a vezéreinket, a famíliánk tagjait elevenen nyúzták meg, és földelték el, utána meg rohantak tedeumot tartani. Őszentsége, az akkori pápa nemigen siratott meg senkit, pedig milyen szépen elfelelted délelőtt, miféle erényekkel ékeskedik az igazi keresztény.
Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!
Aki téged kővel dob meg, dobd vissza kenyérrel!
Mióta élünk, a holtunkat kívánják, harangszóval riasztottak előttünk, a papok fel s alá rohangáltak az ereklyékkel, hátha valami reves csont ránk hozza a rontást.
Igazán nem látom be, miért ne lehetne őszentsége egy kicsit ismét nyugtalan?

71. oldal

>!
palastim

Elmondtam Hermann-nak, hogy változik az államformánk, most már értem, miért csillant fel az a ronda szeme. Már látta a koronát, amit a német császár bepakol, és szerető üdvözleteivel együtt elküld neked, kedves öccsének.
Egy frászt! A lány jöhet, ha vállalod, de a koronájukat csak tartsák meg. Majd ad neked a pápa, már megbeszéltem Adalberttel. A pápa is vazallussá tesz, de valahogy kevésbé konkrétan, Isten vazallusa leszel, Vajk,
és Istent még nem látta senki, a császárt viszont ismerjük, a dögöt.
Nagyon mulatságos lesz, ha majd megkoronáznak. Szeretném megérni! Remélem, nem ölnek meg addig.
( Géza mondja a fiának )

70. oldal

>!
palastim

…Ez a nép, amely csak szívességből szolgál, s amely tagjai közül csak az idegenben elfogott rabszolga engedelmeskedik, mert a többi mind szuverén, mint én, a fejedelem…

76. oldal

3 hozzászólás
>!
palastim

Napkeleti ábránd… te mondod ezt nekem, te napkeleti herceg? Itt akarsz élni, a földnek ezen a pontján, és közös misére járni a németekkel? Mióta Árpád idejött, egyre csak azon törik a fejüket, hogy tudnának végképp kiirtani, szerintem a németeknek van egy külön hivataluk, amelyik csak ezzel foglalkozik, a megsemmisítésünk terveivel. Napkeleti ábránd. Jó. Hát csak emlékezz rám, ha majd nem leszek, és emlékezzenek rám a fiaid és unokáid, ha egyáltalán lesznek utódaid valaha.
(Géza Vajknak)

82. oldal

1 hozzászólás
>!
Tshylli

GÉZA Módfelett megnyugtat, hogy téged az új hit ilyen szépen eligazít mindenben. Nekem, szegény pogánynak, határozottan az a kényszerképzetem, hogy attól, hogy valaki az idő kerékkötője, még van anyja, felesége, gyerek, múltja, álmai, valami elgondolása, ha nem is éppen korszerű, és lehet, hogy nem mártír, de magyar, és én megölöm.

78. oldal

>!
Tshylli

GÉZA Te csak ne légy olyan fölényes. Ha Adalbert püspök úrba szúrok, éppúgy felfordul, mint a sámán, hiába dugdossa az orrom alá a keresztjét. Kipróbáljuk? Akkor mindjárt két mártír fekszik egymás mellett. Vagy azt hiszed, a sámán nem mártír? Nem hitvalló?

9. oldal

>!
Tshylli

GÉZA /Vajknak/ (…) Valahogy nem realizáltam, hogy keresztény lettél.

84. oldal

>!
Tshylli

GÉZA (…) Azt hiszed, ingyen ideadják a dalaikat? A hitüket? Az emlékeiket? A bánatukat meg a haragjukat? Az édes, szép, mulatságos és félelmetes Istent ezért a szomorúért, akinek az elgondolásai egyszerűen ellenkeznek az emberi alaptermészettel? Azt hiszed? Ez a nép, amely csak szívességből szolgál, amely tagjai közül csak az idegenben elfogott rabszolga engedelmeskedik, mert a többi mind szuverén, mint én, a fejedelem?

77. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Herczeg Ferenc: Árva László király / Éva boszorkány
Katona József: Bánk bán
Herczeg Ferenc: Bizánc
Kocsis István: Az áldozat
Örsi Ferenc: Zrínyi
Rákosi Jenő: Endre és Johanna / A krakói barátok
Papp András – Térey János: Kazamaták
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony
Kodolányi János: Pogány tüzek