Szabó Magda sokoldalú művész, sokműfajú író: írt regényt, verset, elbeszélést, színdarabot, rádiójátékot, tanulmányt, útirajzot, kritikát, mesekönyvet, ifjúsági regényt. A kötet, melyet most a kezében tart az olvasó, Szabó Magdát, a novellistát mutatja be, s közli egyik legizgalmasabb útinaplóját, a Zeusz küszöbén-t.
Az Alvók futása címmel összegyűjtött elbeszélésekből megrendítő különös, ismerős-ismeretlen világ tárul elénk: mintha egy nagy épület zegzugos labirintusában bolyonganánk, minden fordulónál más-más alakkal találkozunk, hol szelíd öregekkel, hol megfélemlített vagy magabiztos elrontott vagy szeretetre sóvárgó gyerekekkel – végül pedig a gyerekek és öregek problémáit többnyire nem értő középkorú férfiakkal és asszonyokkal. Valamennyi elbeszélés egy-egy észrevétlenül kiteljesedő dráma, amelynek során az írónő kitűnő lélektani érzékkel elmezi e három nemzedék együttélésének lehetőségeit és buktatóit.
A Zeusz küszöbén egy hathetes görögországi út naplója: Szabó… (tovább)
Alvók futása / Zeusz küszöbén 7 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1976
Enciklopédia 1
Kedvencelte 1
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Három Szabó Magda-kötetem van, ez az egyik. És kb. a megjelenésekor egyszer már el is olvastam. Sok novella beugrott, meg a kutya is Rhodoszról.
A novellák (Alvók futása) némelyikében az elhullajtott szavakból kibontakozó valóság varázsa mutatkozik meg (A mosolygó Bacchus, A hírnök, Valami, Részvétlátogatók). Mások a kiéleződő konfliktussal hatnak (Ház ajtó nélkül). És akadnak didaktikus, egyszerű képlet alapján felskiccelt darabok is (Teréz, Csibi, A vendég). Szóval nem egyenszilárdságú gyűjtemény, de mutatja, hogy az írónő a kurta formával is kiválóan meg tudott birkózni.
A görög útinapló (Zeusz küszöbén) majdnem egyidős a másik általam olvasott görög útirajzzal (Szőllősy Klára: Kiklász-kalandozások), de annál személyesebb, szeszélyesebb, s épp ezért emlékezetesebb. Míg az előbbi inkább bedekker-pótló, addig ez utóbbi – a kulturális célpontok körüli klasszika-filológusi lelkendezés mellett – kendőzetlenül hozza a kispénzű magyar turista útikeserveit is: a beleken megspórolt útiköltséget, az igyekezetet, ahogy próbál az ember egy fél literes bögréből egy litert kiönteni; egy út alatt minél többet megnézni. Van némi szociográfiai jellege is, amikor szállodaablakból látható nyomornegyed mindennapjait ecseteli, vagy a szemetes tengerpart kiszáradt kabinjai közt kószálunk. Nándor kutya történetét ma szentimentálisnak érzem, de annak idején meghatott. A leírások plasztikusak – az ember még a nyirkos télben is érzi az athéni párás kánikulát, a vakító napfényt a köveken.
A novellák közül néhány az életmű legjavához tartozik, és az útinapló sem kopott meg.
Alvók:
Ha van „Szomorú vasárnap”, akkor ez lehetne a „Szomorú hétköznapok”. Későbbi regények téglái, közös fonal az elmúlás és a generációk közötti szakadékok. Kivétel nélkül nagyon erős darabok egy rémisztő társadalomról, ahol az egymáshoz legközelebb élők azért nem ismerik egymást, mert keveset vagy egyáltalán nem beszélnek.
Zeusz:
Antik érdeklődéssel vagy görög élményekkel különösen élvezhető útleírás. Meglepő volt az a dzsentriattitűd, ahogy az egyébiránt józan értékrendű házaspár hat hetes körutazásra megy, amikor háromra sincs pénze, és emiatt végigpanaszkodja-szenvedi a kikapcsolódásra szánt idő nagy részét. De kétségkívül színesebb lett ettől az útinapló.
Népszerű idézetek
Anyám kávét darál a szobájában, már tud egy kicsit járni, gyönyörű október van, és a születésnapom, megajándékozom magam a legnagyobbal, ami valakinek adható: megrögzítem hűtlen emlékezetemnek a romladékony, keserves és édességes Pillanatot.
275. oldal, A SZŰZ ISTENNŐ VÁROSÁBAN. APHRODITÉ FORRÁSÁNÁL... - Zeusz közepén (Magvető, 1976)
Mellettem egy öregasszony ül, az is nézi a vizet. Ha gondolatolvasó volna, és tudná, mi jár az eszemben, elcsodálkoznék rajta, milyen boldogtalan lennék ezen a csodaszép szigeten, milyen tanácstalan, keserű, ha itt kellene maradnom örökké. Pedig igazán szeretem Hellászt és a délszaki tájat is, és mennyire-mennyire szeretek utazni. Csak éppen nem ez a hazám.
575. oldal, HIPPOKRATÉSZ SZIGETÉN - Zeusz küszöbén (Magvető, 1976)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Tóth Árpád: Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái 92% ·
Összehasonlítás - Munkácsi Miklós: Saint-John hullái ·
Összehasonlítás - Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek ·
Összehasonlítás - Gaura Ágnes: Embertelen jó 87% ·
Összehasonlítás - Dobai Péter: Párbaj, tükörben ·
Összehasonlítás - Babits Mihály: Babits Mihály dráma- és prózafordításai ·
Összehasonlítás - Szentmiklósi Tamás: Üzenőfalatok ·
Összehasonlítás - Jókai Mór: Életem legszomorúbb napjai ·
Összehasonlítás - Balassa Péter: Halálnapló ·
Összehasonlítás - Bernáth Aurél: Gólyáról, Helgáról, halálról ·
Összehasonlítás