Aranykonyv 660x70

Álarcosbál 482 csillagozás

Szabó Magda: Álarcosbál Szabó Magda: Álarcosbál Szabó Magda: Álarcosbál Szabó Magda: Álarcosbál Szabó Magda: Álarcosbál Szabó Magda: Álarcosbál Szabó Magda: Álarcosbál Szabó Magda: Álarcosbál Szabó Magda: Álarcosbál Szabó Magda: Álarcosbál

A nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára… Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt

Eredeti megjelenés éve: 1961

>!
Móra, Budapest, 2015
248 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634151708 · Illusztrálta: Reich Károly
>!
Európa, Budapest, 2008
232 oldal · ISBN: 9789630785617
>!
Holnap, Budapest, 2005
210 oldal · ISBN: 9633463106 · Illusztrálta: Reich Károly

10 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Megyeri Éva · Boros Krisztina


Kedvencelte 64

Most olvassa 18

Várólistára tette 111

Kívánságlistára tette 41

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
gabiica P
Szabó Magda: Álarcosbál

Az első Szabó Magda könyv, amit felnőtt fejjel, teljesen végig olvastam. Nem is tudom, hogy miért vártam vele eddig.
Nagyszerű történet volt. Nehéz sorsot/sorsokat mutat be, mindenkinek van valami nehéz és nehezen elviselhető az életében, amivel meg kell küzdenie, le kell gyűrnie, és erősnek kell miatta lennie.
Zsuzsa levele nagyon meghatott. Olyan életigazságokat fogalmaz meg, amelyeknek mindenki számára egyértelműnek kellene lennie.

>!
Zsuzsanna_Makai
Szabó Magda: Álarcosbál

Hát imádtam! Az első mondattól az utolsóig. Az utolsót meg különösen!
Általàban nem olvasok Szabó Magdát, mert valamiért azt gondoltam, túlbecsült szerzö, és nekem eddig csak az Ajtó tetszett tőle, és három olvasásból kettő nem tetszett, akkor ő nem lehet jó. Hát négyből kettő még mindig nem egy jó arány, de már az agyam a helyére rázódot…
Nagyon sok mindenben kísértetiesen magamra, és a családomra ismertem; a feketehajú Zsuzsa, az anya, aki már nem él, a fényképész apa, és a nagymama, akinek ennyi szerepe volt a kislány nevelésében, és mégis Megyeri tanárnő életfelfogása az, ami igazàn megfogott a történetben. Vajon Szabó Magda magáról írta ezt a karaktert, vagy a szerinte ideális tanárról?
Aki még nem olvasta, olvassa el!

>!
regulat
Szabó Magda: Álarcosbál

Én eddig azt hittem, hogy Szabó Magda egy tündérmesét írt a Lalát.
Erre most itt van ez, ami lássuk be erősen hagymapucolós, vagy más néven pollendús történet, mert rendesen kihozza azokat a tüneteket.
Kicsit érzékenyebb embernek bíz bele megy a szemébe… megkaparja a torkát, pedig csak arról szól, hogy az élet szép, csak élni kell.

>!
Móra, Budapest, 1961
260 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Reich Károly
3 hozzászólás
>!
Mariann_Czenema
Szabó Magda: Álarcosbál

Nekem nagyon tetszett, hiába gyerekkönyv. Egyfelől most elég zaklatott volt a hétvégénk, kellett az ismerős író biztos tolla, meghitt szókincse; másfelől azt hiszem, hogy néha kell így ennyire gyereknyelven, lecsupaszított igazságokat is olvasni.
Nem zavart,hogy túl direkt, mert nem felnőttnek készült történet, mert nevelni akar, tényleg egy hosszúra nyúlt tanmese; de talán a kritizálók elgondolkozhatnának azon is, hogy milyen fárasztó és hervasztó a gyermekeink szemében a hazug, vagy kegyesen füllentő felnőttvilág.

2 hozzászólás
>!
clarisssa MP
Szabó Magda: Álarcosbál

Mindig zavarba jövök, amikor bejelölöm, hogy egy pöttyös könyvet olvasok, elvégre régen kinőttem már abból a korosztályból, amelynek ezeket a köteteket szánták annak idején. Aztán olvasás közben már gyorsan elpárolog ez az érzés, sőt, szinte még büszke is leszek magamra, hogy nem tartottam cikinek ilyesmit kézbe venni – amúgy is nagy butaság lett volna, mert most szegényebb lennék egy szép történettel, egy csokornyi jósággal. Naná, hogy a Zsófika és a Születésnap után végigpityeregtem-végigmosolyogtam Szabó Magdának ezt az ifjúsági(?) regényét is!
Annyi báj, annyi kedvesség, annyi szeretet, annyi fájdalom és annyi dráma van ebben a könyvben, hogy néha már nehéz volt elviselni, szinte haragudtam is érte – aztán persze gyorsan folytattam az olvasást, mert letenni lehetetlen lett volna… Szerettem azt, ahogy Szabó Magda a szereplőit bemutatja: lelkükbe látva, hihetetlenül őszintén, mégis egyszerűen, minden túlbonyolítás nélkül, hibáikat sem eltitkolva. Szeretném, ha sok Éva néni lenne a világban a könyvön kívül is; szeretném, ha az emberek az ő tanítása nélkül is figyelnének egymásra; szeretném, ha minden magányos embert kézen fogna valaki és neki is megmutatná, hogy mennyivel jobb közösségben élni – és másokért élni. Ugyanis: „Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is.” (https://moly.hu/idezetek/63807)
Éva néni… vagyis Szabó Magda igazi tanár: az életre, az igazán értékes életre tanítja diákjait… vagyis olvasóit. Persze hibái neki is vannak, például néha talán kicsit túlzottan elragadtatja magát, de rögtön el is felejtem ezeket, amíg ilyen üzeneteket kapok tőle, 55 év távlatából, változatlanul aktuálisan: "Menj, szabad vagy! Soha többet nem fogom azt gondolni, hogy szeretek valakit, ha rabbá teszem önmagammal, ha lehúzom, mint valami kolonc.
A szeretet röpít. Ha valakit szeretek, annak szárnyakat kell adnom." (https://moly.hu/idezetek/106525)

>!
Móra, Budapest, 1963
234 oldal · Illusztrálta: Reich Károly
>!
Erzsébeth P
Szabó Magda: Álarcosbál

Tele van élettel és támogatással ez a történet.
A tegnapi nagyon nehéz napom után, mikor este befejeztem a történetet, engem is vissza édesgetett Szabó Magda az életbe és örömeibe.
Az ember lánya olyan tündér nagymamáról álmodik, mint Ő vagy Megyeri Éva. :)

>!
gab001 P
Szabó Magda: Álarcosbál

A történet középpontjában egy álarcosbál áll, de ennél sokkal többről szól. Fokozatosan ismerhetjük meg Krisztina életét és mindazt, ami idáig történt vele és a családjával. Lehet sejteni, hogy hova vezet ez az egész, mégis érdekes végigkövetni az írónő által kijelölt útat. Szerettem olvasni, s szépen lassan egymáshoz illeszteni a darabkákat, hogy meglássam azt, amit érdemes látni. Emberi sorsok, kapcsolatok és érzelmek, ahogy azt Szabó Magda képes papírra vetni. Kedvesen tanít a jóra.

>!
Móra, Budapest, 1976
236 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631105113 · Illusztrálta: Reich Károly
>!
Sapadtribizli P
Szabó Magda: Álarcosbál

Az eleje nagyon tetszett!!! Hihetetlen izgalmas volt, ahogy lépésről lépésre megismerkedtünk több ember sorsával is! Egy álarcosbál, ahol mindenki a valódi arcát mutathatja, tárhatja fel! Egy álarcosbál, ahol le lehet venni a „hétköznapi maszkokat” és újjá lehet születni, újjá lehet alkotni a kapcsolatokat! Rengeteg dolog belefér egy napba; nem csak James Joyce: Ulysses-énél van ez így, hanem bizony Szabó Magdánál is. Tetszett az a gondolat is, amit már olvastam mostanában Márquez-nél is, hogy a szerelem, boldogság nem korhatár-függő.
Szóval nagyon lelkes voltam a könyvvel kapcsolatban az utolsó fejezetekig… A levélig… Annyira hiteltelennek hatott a levél, hogy kilökött az álarcosbálból, a műből; és elkezdtem gyanakodni a könyvre, hogy itt-ott hatásvadász és, hogy meg akarja mondani az-egyetlen-igazság-ot…
Tudom, ifjúsági regény. Csak túl nagy volt a csalódásom a csodás kezdést követően, ezért vagyok talán kicsit szigorúbb. Amúgy jó könyv, sok jó gondolattal! Elolvastatom majd a gyerekeimmel is :)
P.S. Életemben nem olvastam még olyan könyvet, ahol az egyik szereplőnek ugyanaz volt a neve, mint az én nevem!!! :D Nagy élmény volt! Főleg, hogy egy másik szereplőt pedig pontosan úgy hívtak benne, mint dédnagymamámat! :) Jól esnek az ember szívének ezek az apróságok.

1 hozzászólás
>!
Andilány
Szabó Magda: Álarcosbál

Ez volt a második könyvem az írónőtől és bár az Abigél kedvencem, féltem tőle, hogy más könyvei nem fognak annyira tetszeni. De tévedtem. Nagyon tetszett a könyv, az írónő stílusa. Miközben olvastam olyan érzésem volt, mint mikor kiskoromban a meséket olvastam. Teljesen elvarázsolt a történet, teljesen belefeledkeztem attól függetlenül, hogy nem könnyű témát dolgoz fel. Minden egy este alatt történik, mégis hosszabb időszakot ismerünk meg a szereplők elbeszéléséből. Sokféle embertípust mutat be a mű, akiknek végül valamilyen módon összekapcsolódik az élete. A téma ellenére engem sokszor megnyugtatott a könyv, ha rossz hangulatom volt csak elővettem és folytattam a könyvet, aztán teljesen belefeledkeztem és el is felejtettem, hogy bármi bajom volt előtte. Biztosan fogok még olvasni az írónőtől.

>!
Szédültnapraforgó P
Szabó Magda: Álarcosbál

Sok minden zavaros volt először a történetben, de aztán lassan kibontakozott előttem a cselekmény :)
Gyönyörű történet a háború utáni évekről, amikor a sok veszteség után, a gyász, a feldolgozás időszaka zajlik, a csonka családok kezdenek újra magukhoz térni, új életet kezdeni.
Tanít és életre nevel a regény, sok csodaszép gondolattal gazdagodhatunk – mint mindig – Szabó Magda segítségével!
Rengeteg idézetet kiemelnék belőle, inkább mindenkinek ajánlom, olvassa el :)


Népszerű idézetek

>!
habosvilla

(…) attól, hogy az ember nem beszél valamiről, még gondol rá. Sőt. Többet gondol rá.

1 hozzászólás
>!
habosvilla

Csak azok halnak meg, akik egész életükben nem csináltak semmit. Aki tett valamit, nem magáért, hanem másokért, mindenkiért, az megmarad.

62. oldal

>!
Sweetyke

Pedig Nagymama mindig azt mondta, beszélni kell, mert a hallgatásnak egész fészekalja rút fekete kisgyereke születik: a félreértés, a sértődés, a megbántott önérzet, a kétely. Beszélni kell.

69. oldal

>!
hencsibe

„Én nem szeretek – mondta Vida Erzsi, forgatta az ellenőrző könyvét és pityergett és mosolygott egyszerre –, én annyira nem szeretek tanulni!” „Nem is jó az – mondta Éva néni azonnal, és úgy nézett Vida Erzsire, mintha ő is gyerek volna még –, csak nem mondta neked valaki azt, hogy tanulni kellemes? Tudni jó, gyerekem, tanulni egyáltalán nem az, szaladgálni jó, moziba menni, énekelni, sétálni, olvasni… Tanulni nem. Dehogy! Csak éppen nem éri meg, ha az ember nem tanul. Nem érted? Nem éri meg, amibe kerül. Nincs arányban, mennyivel rosszabb nem tudni valamit, mint nem tanulni s kitenni magunkat annak, hogy nem értjük ezt a gyönyörű világot.”

72. oldal

1 hozzászólás
>!
hencsibe

Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is.

88. oldal

>!
_Andrea_

Úgy kell élni, hogy míg a világban forgolódunk, ne súroljuk le más emberről a bőrt.

217. oldal

>!
Aquarius

Borzasztó, hogy egyes emberek azt képzelik: másnak is az az öröm, ami nekik.

100. oldal

>!
Aquarius

A halott, akit szerettünk, nem olyan emlék, amely árnyékot vetne ránk, élőkre, hanem fényes, szelíd és ragyogó.

129. oldal

>!
habosvilla

(…) beszélni kell, mert a hallgatásnak egész fészekalja rút fekete kisgyereke születik: a félreértés, a sértődés, a megbántott önérzet, a kétely.

>!
Breezy

Egyszer azt mondta: az ember annyi, amennyit másokért tesz, mindenkiért. Ez olyan szép, hogy sose fogom elfelejteni.

153. oldal, 13. fejezet (Móra, 1976)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kőszegi Imre: A pesti lány
Fekete István: Tüskevár
Fenákel Judit: Grófnő a répaföldön
Kertész Erzsébet: Elizabeth
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Nagy Katalin: Napraforgó-lány
Joó Katalin: Boldogtalan nyár
Varga Katalin: A zöld torony
G. Szabó Judit: Különös sziget