Karcok 35

rómaikömény P>!
Gyerekszáj

Lányomnak mondom:" jaj, nagyon jó film, nézd meg az Abigélt!" Ő:"Az Annabelle-t?" :)

Kapcsolódó könyvek: Szabó Magda: Abigél

Szabó Magda: Abigél
4 hozzászólás
Emerencia P>!
Könyvek és filmek

1977 februárjában jelent meg az első hír arról, hogy film készül Szabó Magda regényéből, az Abigélből, a rövid beszámolóból az is kiderült, a Hunnia Filmstúdióban már az első felvételek is elkészültek. A színészek felsorolásánál azonban Garas Dezsőt még az utolsó helyen említették. A könyv az írónő, Szabó Magda személyes élményeiből fakadt, fiatalon egy, a Matulához hasonló, zárt iskolában tanított Debrecenben. Mindezt a forgatás alatt mesélte el. 1978. április 14-én, lassan 42 éve mutatta be a Magyar Televízió az első részt. 20.35 perctől adták az Abigél, amely hatalmas sikert hozott. Vasárnap a második részt már 3 és fél millióan nézték és sokan reklamáltak, hogy a harmadik epizódra a következő péntekig kellett várni.
Básti Lajos még egészségesen mondott igent a rendező Zsurzs Évának a film egyik főszerepére, ám a forgatás kezdetekor már tudta, nagy a baj, ám eszébe sem jutott, hogy visszamondja a szerepet. Básti elhatalmasodó betegsége miatt az utolsó forgatási napokon változtatni kellett a párbeszédeken. Mivel már nehezére esett a forgatás, úgy oldották meg, hogy Balázsovits Lajos, aki Gináék osztályfőnökét alakította mondta el Básti szerepét, azzal a felütéssel, hogy Torma igazgató úr ezt meg azt üzeni.
Egy olvasói levélből az is kiderült, hiába készült nagy műgonddal a négy részes sorozat, egy apró hiba így is becsúszott. Az egyik jelenetben ugyanis elhangzik, „a polgári védelem parancsnoka jelentést kér a növendékek származásáról.” Akkoriban a polgári védelem kifejezés még nem létezett, légoltalomnak nevezték.
A bemutató után Szerencsi Éva egyszeriben ismert ember lett, boldogan mesélte egy újságnak, hogy a gyerekek csapatostul követik az utcán, mutogatnak felé, hogy itt van Abigél! 1978 októberére kiderült, hogy a film nagyon jót tett Szabó Magda könyvének is, az Abigél az első helyre került az eladási listán, pedig 1970-ben jelent meg az ifjúsági regény első kiadása.

Kapcsolódó könyvek: Szabó Magda: Abigél

Szabó Magda: Abigél
BookShe>!
Szabó Magda

EGY ÉJSZAKA ALATT VÁLT HŐSSÉ A FÉRFI, AKI SZABÓ MAGDA ABIGÉLJÉT IHLETTE
https://divany.hu/offline/2020/09/22/ki-volt-szabo-magd…

Kapcsolódó könyvek: Szabó Magda: Abigél

Szabó Magda: Abigél
Andee_Sis>!
Olvasmányban (f)eltűnt szavak

„Nem hívta senki játszani, hát egy darabig csak nézte, a másik három lány milyen önfeledten ickázik, aztán elfordult és elkezdett sétálni egyedül a kertben”

icka: Az ugróiskola földre rajzolt rekeszes ábrája

Kapcsolódó könyvek: Szabó Magda: Abigél

Szabó Magda: Abigél
2 hozzászólás
Vörös_Édua IP>!

102 éve született Szabó Magda
Szabó Magdának három könyve van, amikre emlékszem gyerekkoromból, beleégtek a régi, szép emlékeimbe- holott nem olvastam el akkor egyiket sem.
Mindkét nagymamámnál voltak könyvek tőle, a távolabbi, „szegedimamánál” a Freskó, két példányban is. Nézegettem ugyan őket, és csodálkoztam, hogy vajon miért van belőle kettő, aztán arra gondoltam, hogy talán kétkötetes. Ami nagyon tetszett rajta, hogy összecsukva a lapok szegélye zöld színű. Semelyik másik könyvnél nem láttam ilyen színezett lapéleket. Egyébként nem volt szimpatikus, az „üres”, semmitmondó borítója miatt. Inkább a Nagy indiánkönyvet emeltem le a polcról…
A másik nagyanyámnál, aki velünk egy házban lakott, Hódmezővásárhelyen, már nagyobb könyvtárkája volt, konkrétan egy vitrines szekrény alsó és fölső részei voltak telerámolva könyvekkel. Ráadásul ő féltette is őket, nem szerette, ha turkálok közöttük. Amit nem is csodálok, már pöttömként is nagyon kritikus voltam: ami nem tetszett, abba kíméletlenül belefirkáltam, vagy matricát ragsztottam bele (így járt jópár kötet is A Világirodalom Remekei sorozatból. Hát, mi az, hogy egy darab kép sincs bennük, ráadásul a borítójuk is abszolút fantáziátlan?). Aztán mikor „nagyobbacska” lettem (olyan 6-10 éves), és elkezdtem iskolába járni, megtanultam olvasni, a nagyi könyvei is egyre jobban vonzottak, mint valami tiltott gyümölcsök. Mivel a nagyi sem volt egy fitneszkirálynő, elég sok baja volt az egészségével, többször kórházba került, sokszor hetekig benn feküdt. Ilyenkor aztán szabad volt a pálya, imádtam az üres lakásában háborítatlanul matatni a könyvek között, majd mikor valami szimpatikust találtam el is olvastam ott. Még a tata, halála után soha nem használt ágyán is végig mertem nyúlni. (Persze aztán igyekeztem mindent ugyanúgy visszapakolni a helyére, ahogy eredetileg álltak. Sose tudtam meg, hogy a nagyi észre vette-e a partizánkodásaimat… Valószínűleg igen, de nem szólt érte.)
A vitrines könyvek ott voltak az orrom előtt, s ami rögtön szemet szúrt, az a Születésnap . Máig sem értem, miért vonzotta annyira a tekintetemet. Sajnos, hiába volt az elején a szép ciklámen, egyszerre vonzott, és taszított a könyv. Tetszett a színe, viszont nem szerettem, hogy olyan virág van rajta, ami nincsen nálunk az udvaron, és amúgy is egy kényes jószág. A másik Szabó Magda könyv, ami folyton a kezembe akadt ott, az Álarcosbál, amit olykor összekevertem Móricz virág: Mexikói szerelem-jével, a borítója miatt. Valamiért az agyam nem fogta fel, hogy az két különböző könyv, csak azt, hogy hasonlóak. Aztán szegény „cigánylány-jelmezes” Kriszti is „egy csúnya, mexikói nőként” rögzült bennem. Mikor ezt a két Szabó Magda regényt később, nagyokos felnőttként elolvastam, nem igazán tetszettek. Lehet, hogy akkor kellett volna, ott , mikor majd’ kiverték a szememet, s amikor még egy meseházban, mesevilágban éltem magam is.
Ezeken kívül nagyon sok ellenszenves borítós könyv volt a vitrinben (például A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak , valami rettenet volt, de ott volt Szilvási Lajostól a Légszomj is, egy nagyon ijesztő „űrhajóssal” és „levágott női fejjel” az elején… ezekhez hozzá se nyúltam.) , bár egyet-kettőt találtam, ami érdekelt, azt a szekciót mégis úgy könyveltem el, hogy nem nekem valók, azokat nem is abajgattam tovább, a szekrény alsó részében sok mesekönyv volt, amik akkoriban sokkalta jobban érdekeltek.
Ami elindította a lavinát, az az Abigél film volt. Ugyanúgy jártam, mint a Harry Potterrel: tudtam, hogy létezik, de sokáig elkerültem, aztán a film áttörte a gátat. Mivel anyukámnál állandóan csurog a tévé, elcsíptem egy részt, mikor a kislányok bemutatják Ginának a szobrot, és azon puffogtam, hogy Ginát szemmel láthatóan abszolút hidegen hagyják, mi a francért nem hagyják békén?? Aztán megnéztem egészen a légiriadóig, és teljesen magával ragadott, nem csak a történet, hanem Szerencsi Éva imádnivaló karaktere(nem is beszélve Ruttkai Éváról, és Garas Dezsőről…). Másnap meg is néztem neten a teljes filmet, és akkor teljesen beindult a „szerelem”. (Persze, anyukám azért még előző nap elspoilerezte, hogy kicsoda Abigél…) Emlékeztem rá, hogy ez létezik könyvben is, úgyhogy arra is rákerestem.
És, jéé!, Szabó Magda az író! Hiszen tőle megvan a Freskó is, olvassuk el azt is! És az Abigél után, bár teljesen más kategória a két könyv, a Freskó is beszippantott. Utána már megállíthatatlanul sodródtam afelé, hogy bizony be kell szereznem a többi művét is az Írónőnek, hiszen ezek nekem szólnak !
Csalódottan olvastam, hogy az Írónő már majdnem tíz éve meghalt (ez történt olyan 2010- 2014 között, már nem emlékszem). Sok mindenkiről lekéstem már, de ő az egyik, aki miatt nem győzöm (gondolatban) a falba verni a fejemet. Bár nagyon sok művész ismerősöm van (író, költő, festő, szobrász, színész), a mai napig nagy élmény számomra olyasvalakivel találkozni személyesen, aki letett már valami értékeset az asztalra. Nem vagyok egy nagy ugrabugráló rajongó, de azért meghatott, mikor például Csukás Pista bácsinak átnyújtottam a Gombóc Artúrt dedikálásra…
Sajnálom, hogy Szabó Magdának nem nyújthatom át soha, és ami bosszantó, ami miatt verném a fejem a falba, hogy igenis lett volna rá alkalmam. Dehát úgy tűnik, Magda olykor visszanéz a Katalin utcából egy-egy tréfa kedvéért: elintézte, hogy karácsonyra megkapjam egy dedikált könyvét. Hogy a sok példány közül éppen nekem küldje el az illetékes, éppen azt , amiben benne van az Írónő aláírása. Igazán szívmelengető meglepetés volt a Kívül a körön című kötet. Nem névre szólt, dátum se volt… szóval akár nekem is szólhat. :)
Volt egy furcsa élményem is, a hódmezővásárhelyi zsinagógában. A barátommal benéztünk – őt a történelmi, míg engem a művészeti része érdekelt a templomnak-, s egy kedves kis hölgy körbe is vezetett minket, mesélt a vásárhelyi zsidóság történetéről, a második világháborús eseményekről, a templom történetéről… aztán megnéztük a múzeumi részt is, ahol holokauszt emlékek vannak kiállítva. A bejárattól jobbra egy igen furcsa kis folyosó van: nagy méretű konzervdobozok vannak sorba felrögzítve a falra, rajtuk ragasztott idézetek, az áldozatokról, az áldozatoktól, túlélőktől, szemtanúktól. A dobozokat körbe lehet forgatni, s úgy lehet a rajta lévő szöveget végigolvasni. Egyik pont „arccal” a fal felé állt, s mikor megfordítottam, hát Szabó Magda középiskolai tanári tablóképe nézett rám vissza. Bár tudtam, hogy két évig a szülővárosomban tanárkodott, mégis meglepődtem, hogy itt látom. (Aztán persze végignéztem az összes többi bádogdobozt is). Örömködtem kicsit -no, nem a múzeum témája miatt, hanem, hogy olyan váratlanul rátaláltam az Írónőre-, majd tovább mentünk, nézegetve a kiállított fotókat, történeteket a falon. Aztán azt hittem, már tényleg megbolondultam, mert meghallottam Szabó Magda hangját. Egy lefüggönyözött szoba mögött beszélt, na, gondoltam, ez már túlzás, ne tessék azért kísérteni engem!
Belépve aztán megláttam a kivetítőt (igen, erre számítani lehetett), a kisfilmen éppen az Írónő mesélte a holokauszttal kapcsolatos élményeit, emlékeit. Bár ő maga nem volt veszélyben, több diákja, és azok családja lett meghurcolva a származásuk miatt, tehát közvetlen közelről, „páholyból” nézhette végig az eseményeket. Mesélt többek között arról az érettségiről is, amikor is egy kislány nem kaphatott jeles osztályzatot, majd később a folyosón összeborulva sírtak… 1944-ben.
Aztán jött a százéves évforduló, rohantam a PIM-be, megnézni a kiállítást, előadást, amelyek szintén csodálatos élmények voltak, bár már nem értek ilyen túlvilági meglepetések. Dehát sose ott érnek ilyenek, ahol számítok rá. :)
Bakancslistámon van még Debrecen meglátogatása, valamint az filmbéli Abigél szobor felkutatása… valahol Budapesten. Igaz, a szobor eredeti múzsája -amely még a Disznótorban is megjelenik-, éppen a szülővárosomban, Hódmezővásárhelyen áll, a Kossuth tér mellett, a Zrínyi utca torkolatában (aminek majdnem a túlsó végén állt hajdani szülőházam). Dehát, valószínűleg ez a korsós lány túl nagy, és túl „parasztias” volt ahhoz, hogy ezt tegyék a filmbe.
Szabó Magda azon kevés írók egyike, akinek teljesen beleszerettem az életművébe. Olyan súlyos csalódást egyik könyve sem okozott, hogy azt mondjam, soha többé nem érdekel tőle semmi. Sőt, boldogan elolvasnám az utolsó könyvét is. Csak éppen az nem készült el soha…
Isten éltesse sokáig az Írónő emlékét!

Kapcsolódó könyvek: Szabó Magda: Freskó · Szabó Magda: Abigél · Szabó Magda: Születésnap · Szabó Magda: Álarcosbál · Szabó Magda: Kívül a körön

Szabó Magda: Freskó
Szabó Magda: Abigél
Szabó Magda: Születésnap
Szabó Magda: Álarcosbál
Szabó Magda: Kívül a körön

Kapcsolódó alkotók: Szabó Magda

aróD_zsirÍ_agraV IP>!
Szavak

fricskáz

1.
„fricskáz (ige)
1. Csípősen pöcköl; a mutatóujj hirtelen pattintásával kissé megüt.
A rosszalkodó gyereket orron fricskázta a lány. Kellemetlen, ha erősen fricskáznak fejen.
2. Átvitt értelemben: Tréfásan bosszant; más hibáját kigúnyolja egy nem túl sértő megjegyzéssel.
A kéményseprőt a barátai fricskázzák a munkája miatt. A feleség barátságosan fricskázta a férjét, hogy mosson már kezet.
Eredet [fricskáz < fricska + -z (igeképző)]”
https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Fricsk%C3%A1z

2.
Szép Ernő: Én vagyok, én vagyok

Én vagyok a Hold, az a bús téveteg
Tőlem ne féljetek

A tajték felhő mely az égen andalog
Én vagyok, én vagyok

S a tépett plakát is mikor úgy didereg
Mint az árva gyerek

Az a gazdátlan eb, az is én vagyok
Jaj fel ne rúgjatok

Az alma ha adja azt az álomjó szagot
Érzem az én vagyok

Én vagyok, én, az az őszi levél
Kit rád fricskáz a szél.
https://mek.oszk.hu/14000/14029/14029.htm

3.
Karinthy Frigyes: Zöngék és zörejek (részletek)

Egy kicsit idegesek vagyunk (részlet)

„Egy kicsit úgy vagyunk, mint a marakodó kutyák, Jack London alaszkai látomásában, vagy a ponyvával leterített, petróleummal leöntött és meggyújtott patkányok a ponyva alatt, vagy az az összegubancolódó, egybeolvadó haltömeg, amit a meghurkolt háló kiemel eleméből – fölülről, fölülről tréfál velünk a Sors, vagy alulról a Föld haragos Szelleme, lök egyet rajtunk, fricskáz bennünket láthatatlan kezével, s mi acsarkodva, dühösen esünk egymás torkának, egymásnak tulajdonítva a mennyei sérelmeket.
(Pesti Napló, 1931. július 26.)

Látomás a café restaurantban (részlet)

„Miklós ugyanis imént érkezett a színházból, s a darabra vonatkozó néhány óvatos és fenntartott, de igen szabatosan formulázott vélemény keretében pár perccel előbb, mint aki egy borzasztó és kellemetlen kis kényszert ráz le gyorsan, pihét fricskáz le a kabátjáról, vagy a nyakkendőjét igazítja, odaszólt a várakozó pincérnek, „hát hozza azt a szepesi csülköt, bánom is én… na, szóval, ami Csortost illeti, tudjátok…” És most, mint akit megint megzavarnak, szemrehányó pillantást vetett a pincérre, aki szerényen és mintegy bocsánatkérően elébe tette a tálat.
(Pesti Napló, 1931. december 20.)
http://www.elib.hu/07300/07308/html/

4.
Karácsony Benő: A megnyugvás ösvényein (részlet)

„Az udvari ajtón távoztunk régi álmaim lerakodóhelyéről. Egy dohos szobából taknyos gyerek igyekezett ki négykézláb az udvarra.
Utána még kibújt vagy három, tiszteletteljesen megcsodálva a Nagy Adófőnök barna félcipőjét. Mögöttük ott állt az apjuk kerékpársapkában, rezes arcbőrrel. Egy cigarettacsutkát fricskázott utánam.”
https://mek.oszk.hu/14400/14420/14420.htm

5.
Szabó Magda: Abigél (részlet)

„– Ne tessék elvenni – mondta Torma, és ez a hang, Torma síró kis hangja sokszor visszatért Gina emlékezetében még, mikor már felnőtt volt, és saját lánya fricskázott odébb az asztalon valami igazán értékes tárgyat, amiben nem talált különösebb örömet, mert megszokta, hogy születésétől fogva meglegyen mindene. – Ne tessék elvenni, tanár úr, kérem! Ne tessék elvenni, testvér!”
https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/SZABO/szabo00004/sza…
Kép forrása: http://www.kockart.hu/gallery/doi/tanulmanyrajz-4-27530

Kapcsolódó könyvek: Szabó Magda: Abigél · Karácsony Benő: A megnyugvás ösvényein

Szabó Magda: Abigél
Karácsony Benő: A megnyugvás ösvényein

Kapcsolódó alkotók: Szabó Magda · Karinthy Frigyes · Szép Ernő · Karácsony Benő

1 hozzászólás
Karou_ P>!
Hagyjuk, hogy mire gondolt az író!

Sziasztok,

Hozom a második könyvem, ifjúsági címkével ellátva.

Az Abigélt először anyu olvasta fel nekem még kislányként, minden vasárnap, ebéd után.
Magamtól először a gimiben fogtam a kezembe, olvasmánynaplót kellett írni belőle irodalom órán az egyetlen ötösöm a gimnáziumi évek alatt irodalomból…
Ugyanazért szeretem ezt a könyvet, amiért a Karl May regényeket is; visszavisz a gyerekkoromba.
Szeretem a szereplőket, egytől egyig, még Kuncz Ferit is, komolyan.
Kőnig Tanár úr, Zsuzsanna és Horn Mici a kedvenceim, ha nagyon muszáj választani.
A Matula szigorúsága már gyerekként is tetszett, bár engem már az első nap kicsaptak volna, amilyen rendetlen vagyok…
Kötelezővé tenném az iskolákban, Szabó Magda nyelvezete könnyen érthető, nem úgy mint egy-két kötelező olvasmányé, ráadásul iskolásokról szól, akár valamiféle példakép is lehet a „kis pesti”, ahogy látjuk fejlődni és felnőni a regény lapjain, bár végig nagyon sajnáltam, teljesen átéreztem a honvágyát, a kirekesztettség érzését.

Azt hiszem ez az egyetlen olyan film (amit könyv alapján készítettek), amit ajánlok, egyrészt mert olyan színészek játszanak benne, akiket nem csak illik ismerni, de élmény látni is, másrészt pedig egy jelenetet kivéve, szinte betűről betűre filmesítették meg.

Kapcsolódó könyvek: Szabó Magda: Abigél

Szabó Magda: Abigél
Vörös_Édua IP>!
Szabó Magda

Szabó Magda 1942–1944 között a hódmezővásárhelyi Református Leánygimnáziumban tanított. Szerette a várost, sokat sétált, s bizonyos elemei több művében is megjelennek- debreceni képekkel vegyítve, hogy azért mégse legyen olyan könnyű beazonosítani a dolgokat. A mostani Fekete Sas (régebben Béke Szálló) mellett álló szobor megjelenik a Disznótorban, de ez ihlette Abigél szobrát is. Sajnálom, nagyon sajnálom, hogy a filmbe végül nem szülővárosom egyik híres szobra került (amelyet gyerekkorom óta nagyon szeretek, a birkafejek közül volt is kedvencem), hanem egy kicsi, no-name szobor, valahonnan, egy pesti ház udvarából.

Kapcsolódó könyvek: Szabó Magda: Abigél · Szabó Magda: Disznótor

Szabó Magda: Abigél
Szabó Magda: Disznótor
10 hozzászólás
dianna76 P>!
Szabó Magda

Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum: Szabó Magda kiállítás.
Az írónő megjelent könyveivel teli vitrin (egyik oldala); a pad mögötti falon a Tündér Lala meseregényhez készült Szegedi Katalin illusztrációk; egy mondat az Abigél című írásról.

Kapcsolódó könyvek: Szabó Magda: Abigél · Szabó Magda: Tündér Lala

Szabó Magda: Abigél
Szabó Magda: Tündér Lala

Kapcsolódó alkotók: Szabó Magda

1 hozzászólás