A ​szemlélők 163 csillagozás

Szabó Magda: A szemlélők Szabó Magda: A szemlélők Szabó Magda: A szemlélők Szabó Magda: A szemlélők Szabó Magda: A szemlélők Szabó Magda: A szemlélők Szabó Magda: A szemlélők

A szemlélők ha úgy tetszik voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező érzelmek, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben is. (Szabó Magda) A regény első kiadása 1973-ban jelent meg

Eredeti megjelenés éve: 1973

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Szabó Magda-életmű Jaffa · Magvető Zsebkönyvtár Magvető · Szabó Magda Európa

>!
Jaffa, Budapest, 2017
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715013
>!
Európa, Budapest, 2008
266 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630785556
>!
Európa, Budapest, 2004
270 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630775069

7 további kiadás


Enciklopédia 4


Kedvencelte 20

Most olvassa 14

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

gabiica P>!
Szabó Magda: A szemlélők

Talán ez volt az első olyan Szabó Magda kötet, amit nem tudtam maradéktalanul megkedvelni. Az elején nagyon nehezen haladtam vele, valahogy nem tudtam hova tenni az eseményeket.
Jelenleg azt hiszem, hogy a téma miatt nem sikerült megkedvelnem. Valahogy ezt most nem tudtam élvezettel olvasni, bármennyire is belejöttem a végére, bármennyire is tetszett már a végén, nyomott hagyott bennem, hogy milyen nehezen indultam neki.
Nehéz a téma, ezáltal nehéz a tartalom is. Ezt nem lehet akármikor olvasni, én legalábbis úgy éreztem. Ehhez vagy egy nagyon nyugodt, vagy egy nagyon lázadó lelkiállapot kell, én speciel ezekre vágytam olvasás közben.

Zsuzsanna_Makai>!
Szabó Magda: A szemlélők

Szerettelek és féltettelek, mert olyat tettél, ami számodra nincs: megsértetted és elárultad a szemlélők alaptörvényét, hogy lehet árvíz, jégkorszak, tömeghalál, kitörhet tűzhányó, támadhat oroszlán, felfalhatja az emberiség az emberiséget, mikor nem marad már mit ennie, akár saját magát is, a szemlélő csak ül az ablak mögött, nem vesz részt akciókban, az ilyesmi nem is okos, nem is szabad.
51% (21/41)
Nem tetszett!
Nem tetszett a stílusa. Nem szerettem, hogy nem tudtam helyhez kötni.
Amin sokat gondolkodtam, az Franciska halála volt. Az egy dolog, h ha a nászmenetembe belefut valaki, meghal, én se házasodtam volna meg. DE!!! A továbbgondolása, hogy ezáltal mi mindent nem kellett Franciskának megélnie, a haláltábort, vagy a vízbelövést, vagy „zsidónak lenni az arabok közt”, igen, lehet ezt más szemszögből is vizsgálni.
Egyébként amit én éreztem ebben a könyvben, az a mérhetetlen düh. Hogy SZM jól megmondaná a véleményét, de nem lehet, se embereknek, se nemzeteknek, még rangoknak se, nincs semmi, a névén nevezve, de valahogy megmondta mégis a magáét.

AeS P>!
Szabó Magda: A szemlélők

Sokadszori újraolvasásnál is azt érzem, hogy ezt a könyvet Szabó Magda megszokott és utánozhatatlan stílusa viszi előre. (Viccelhetnék azzal, hogy akár szakácskönyvet is írhatna, azt is olvasnánk, de ugye amióta a hagyaték úgy áll, ahogy, azóta ez a legkevésbé sem vicces.)
Nagyon dühös ebben a könyvben, nagyon haragszik valamire, valakire, vagy az egész világra. Még azt is megkockáztatom, hogy ha majd egyszer egy komolyabb monográfia készül, kulcs lehet ez a regény az életmű egyes részeinek elemzéséhez, de mindezek mellett elmarad a megszokott színvonaltól.

danaida>!
Szabó Magda: A szemlélők

csak az nem fér a fejembe, hogy a manóba jelenhetett ez meg 1973-ban??

3 hozzászólás
Amapola P>!
Szabó Magda: A szemlélők

Próbáltam szerelemként olvasni, de nem hagyta magát, voltaképpen – akármit is mond a fülszöveg – nekem nem lett szerelmes regény. A kívülállás regénye inkább, a semlegeseké, akik néznek, de nem látnak, és legfőképpen nem cselekszenek.

kratas P>!
Szabó Magda: A szemlélők

Nem is tudom. Nagyon kellett koncentrálni, hogy ki kivel van és miért. Viszont pont az összetettsége, a káosz tetszett benne, mert így lett életszerű. Nehéz volt, nem tudom eldönteni, hogy tetszett-e vagy sem, de az író kreativitása megvett magának.

Anó >!
Szabó Magda: A szemlélők

Régen olvastam utoljára, örültem neki.
Szerelmi törtènet egy diplomatacsalàd leszármazottja és egy „bennszülött nő” között. Eleve remènytelen, hiszen ők kèt külön vilàg szülöttei. Kettòjük kapcsolatàt a racionàlis, kèt làbbal a földön jàrò ès sok megpròbàltatáson àtment Anna látja reálisabban. Azonban szerintem szüksègtelenül kemènyen kiosztja Rolandot a bùcsùlevelèben. Mintha minden bàntàsèrt, ami Annàt, népèt ès csalàdjàt érte, őt okolnà. Akárhogy is van, voltak ennek a szerelemnek szèp pillanatai is. Ezt igyekszem megőrizni magamban.
Akiket szìvből szàntam: Franciskàt, rövidre szabott èletèèrt (többet èrdemelt volna, szerettem) ès Rolandot, akit összetört szìvvel, álmatlansàggal küszködve hagyunk ott a regèny vègèn.

gabona P>!
Szabó Magda: A szemlélők

Egy ismerősöm nemrég azt mondta, azért nem olvas Szabó Magda-könyveket, mert mostanában mindenki azokat olvassa, ő pedig szereti az úgymond B-oldalas szerzőket, műveket. Ezzel mondjuk teljesen egyet tudok érteni, de muszáj edzésben tartanom magam, így idén kitűztem a havi egy SzM-kötetet, márciusra pedig ezt a felemás megítélésű darabot választottam. Ahogy észrevettem, ez nem éppen egy előtérbe helyezett, népszerűnek mondható írás, de nem ezért kap tőlem öt csillagot. (Na jó, talán egy kicsit ez az érzés is benne van, meg hogy kimondottan alkalmas pillanatban „találkoztunk”…)

Nehezen feldolgozható, lassan hömpölygő, de amint beindul már rendkívül sodró lendületű könyv A szemlélők. Ahogy az írónőtől megszokhattuk, a történetet görög módra, rögtön a közepébe vágva kezdi, majd apró mozaikdarabkákból építi fel – meg kell hagyni –, mesterien és gyönyörűen. Ezúttal egy bírósági tárgyalásra épül fel a sztori, így tagolódik három részre, melyek közül az utolsó (Ítélet) a legdurvább, viszont itt áll össze véglegesen a kép. Mint említettem, nehéz feldolgozni, még nekem sem sikerült teljesen (viszi befelé a gyomrosokat rendesen…), de az biztos, hogy felejthetetlen élményt kaptam és részemről simán odafér ez a mű Az ajtó mellé, mondjuk. Ez pedig nem kis érdem, valljuk be… Igaz, hogy más kategória és másképpen fajsúlyos, de hatalmas alkotás!

>!
Madách / Magvető, Budapest, 1973
358 oldal · keménytáblás
Andee_Sis>!
Szabó Magda: A szemlélők

Megkérdőjelezhetetlen Szabó Magda stílus. Megkérdőjelezhetetlen tehetség.
Viszont egy kicsit nehezebb, fajsúlyosabb téma. Nagyon figyelmesen kellett olvasnom, mert nagyon sok a szereplő és nagyon sok az összefonódó szál. Sok vonatkozásban még ma is nagyon aktuális, némely vonatkozásában elkeserítően igaz.
Néha elveszítettem a tér- és időérzékemet, – ami nem feltétlenül negatívum – de, ami a végére kialakult, összeállt, az megint – mint mindig – fantasztikus.

Farkas_Szonja>!
Szabó Magda: A szemlélők

Nagyon aktuálisnak érzem ezt a regényt, amelyben egy szerelmi történeten keresztül Kelet- és Nyugat-Európa kerül szembe egymással, az összehasonlítás és a folyamatos szembesítés szinte elkerülhetetlen. Állandó félreértések, súlyos vádak adódnak a történelmi, kulturális és értékrendbeli különbségek miatt, de talán ennél is fontosabb az a fájdalmas mód, ahogy mi, keletiek látjuk saját magunkat, kiszolgáltatva kedvezőtlenül alakuló történelmi múltunknak.
Az aktualitása abban rejlik szerintem, hogy még mindig nem sikerült megemésztenünk a szerencsétlen múltunk okozta lélektani, erkölcsi konfliktusokat, cserébe vádaskodunk, gyűlölködünk. … mert valakinek tovább kell adni a rúgást, amit mi kaptunk, és ha bennünket valamikor lenéztek és semmibe vettek, hát majd mi is lenézünk és semmibe veszünk másokat, és ha hozzánk kegyetlenek voltak, azok legyünk mi is, mihelyt lehetőség nyílik rá.
Emiatt nem találhat egymásra a szemlélők alaptörvényét megsértő Roland és az értelmiségiként is előítéletekkel küzdő Anna. Emiatt nem tudunk ma sem továbblépni, és a ténylegesen fontos dolgokkal foglalkozni.

>!
Európa, Budapest, 2004
270 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630775069

Népszerű idézetek

habosvilla>!

Johanna alkonyatkor a legrondább, Johanna az a típusú csúnya nő, aki reggel és délelőtt még csak elviselhető, de estére legjobb volna dobozba zárni.

1 hozzászólás
Creusa>!

Elég változatos arctípusokat esztergált ki magának a biológia és az anatómia a mi vidékeinken.

261. oldal

1 hozzászólás
Kági>!

Megszoktalak, minden hátrányoddal együtt, még azt is, hogy új és új hazugságokat találjak ki, ami segítségével megszabadulhatok tőled, mikor aztán végre szabad lettem, kiderült, nem sokra megyek vele, így se vagyok különösképpen boldog vagy elégedett.

Alesha>!

Milyenek lennének ezek, ha nem akarták volna folyton agyontaposni őket? Ezek szerelmesek a nemzeti múltjukba, a bűneikről is úgy beszélnek, hogy nem magukat gyűlölik, hanem azokat, akik az elkövetésükre kényszerítették őket.

olvasóbarát P>!

…és éljen a te nagyszerű hazád, amely a légynek se vétett, de a légynek sem segített soha, mert tudta más semleges országok példájából, hogy semlegesnek lenni jó húzás, az is volt mindig.

320. oldal

Szelén>!

De hogy itthagyta egyedül, hogy meg mert halni, hogy nem állt ellen, s nem szerette annyira, hogy életben maradjon, hanem megszökik a felelősség, a szerelem, a betegség és az öregedés elől, azt egyszerűen nem lehetett megbocsátani.

127. oldal

Zsuzsanna_Makai>!

…ha valaki csupa gátlás, és nem fekszik le azzal, akivel szeretne.

Mezei_Dávid>!

Ha élünk, mi Európa ellenére élünk, s azért, mert – ahogy a képzésedkor meg kellett tanulnod – olyan mániákusan ragaszkodunk a hazánkhoz, hogy mindig akad köztünk valaki, aki megszervezzen egy nemzeti megmozdulást.

291. oldal, Ítélet (Magvető, 1973)

Ene>!

A dolgok, a legegyszerűbbek is, végső fokon mindig megmagyarázhatatlanok.

160. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part / A három testőr Afrikában
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Fehér Klára: Négyen meg a Béka
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában
Padisák Mihály: Gyalog Juli
Hamvas Béla: Karnevál
Kosztolányi Dezső: Pacsirta / Aranysárkány
Móricz Zsigmond: A boldog ember
Závada Pál: Természetes fény