A ​macskák szerdája 31 csillagozás

Szabó Magda: A macskák szerdája

Négy ​dráma

"Az első, magam kívánta darab ötlete olvasmányaim segítségével jelzett bennem, szülővárosom történetét olvastam és szíven ütött múltbéli történelmi szerepe, amelyet sorsunk rászabott Bocskai fejedelem idejében. Így írtam meg a Kiálts, város!-t, aztán az összes többi darabot, hadd kerüljenek a nézők szembe saját előttük élő halottaik egykor ontott könnyeivel, elcsengett nevetésével. A Debrecennek önmagáról írt Kiálts, város!-t sűrűn követték az immár természetes kifejezési formának érzett új darabok, míg a legelső formálására készültem, rengeteg történelmi anyagot néztem át, mire észrevettem magam, testközelben éreztem Csokonai Vitéz Mihályt, s ahogy a darab ábrázolta a felejthetetlen életű és életművű alkotót, már kezdhettem is színpadra álmodni Kármán József levél- vagy naplóregényét, a Fanni hagyományai-t: Törőcsik félig még gyermeklány figurája ott fehérlik ki a Martinovics-összeesküvés általa fel nem ismert vértócsáiból.

Amit az olvasó ebben a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2005

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Szabó Magda Európa

>!
Európa, Budapest, 2008
458 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630785488
>!
Európa, Budapest, 2005
460 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630777436

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Jablonczay Kálmánné Rickl Mária

Helyszínek népszerűség szerint

Debrecen · bordélyház


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

AeS P>!
Szabó Magda: A macskák szerdája

Régimódi történet
Ezt inkább csak ismételtem, mint olvastam, annyiszor láttam Zalaegerszegen Egri Katival, Bereményi Géza rendezésében, és annyiszor láttam az ezután nem sokkal forgatott, szintén Bereményi által rendezett hatrészes sorozatot, hogy tulajdonképpen már az ő hangjukon szól a fejemben, és az a színpadkép van előttem. Nagyon-nagyon szeretem, még jobban talán, mint a könyvet.

Kiálts, város
https://moly.hu/ertekelesek/2985452

A macskák szerdája
Ez szerintem megint a kevésbé sikerült drámái közé tartozik, a Sziluetthez hasonlóan, itt most Csokonairól kell bebizonyítani mindent két és fél óra alatt, és valahogy annyira patetikus meg maníros az egész, Debrecennek is nagyobb a füstje mint a lángja. Szóval ezt sem javaslom különösebben, bár a klasszikus Szabó Magda-i képek és elemek tucatjával szerepelnek benne, ha épp valaki elemezni szeretné.

Fanni hagyományai
https://moly.hu/ertekelesek/2632035

N_V_Darein P>!
Szabó Magda: A macskák szerdája

Ezúttal sem okozott csalódást Szabó Magda. A Régimódi történetnek jót tett az új, drámai köntös, jól állt neki a tömörség, bár korábban a regényt is szerettem. A Kiálts, város! és a Macskák szerdája egyaránt debreceni, történelmi dráma, nagyon olvasmányos és megrázó mindkettő. A Fanni hagyományaival pedig már gimiben is hadilábon álltam, de SzM közelebb tudta hozni hozzám a történetet. Plusz pont jár az eredeti író, Kármán József említéséért, megmosolyogtatott.

p_m_linda>!
Szabó Magda: A macskák szerdája

Furcsa volt drámát olvasni Szabó Magdától, nem a megszokott elbeszélő irodalmat.
A Régimódi történet ismerős volt, már olvastam az azonos című regényt. Ebben a drámában viszont sokkal pontosabb képet kapunk Rickl Máriáról, Jablonczay Kálmánékról, és sokkal elevenebb, színesebb, élettel telibb a fiatal Lenke alakja.
A Kiálts, város! ijesztően kezdődik (mármint annak, aki megijed a történelmi vonatkozásoktól – én megijedtem most, hogy hova tegyem a szereplőket időben és térben), de ez után az expozíció után aztán olyan szépen bontakozik ki az eseménysor, és a szereplők jelleme, majd a katasztrófa… tökéletes tragédia.
A macskák szerdája sem kevésbé izgalmas, külön meglepetés a cím magyarázata, majd az a fokozódó feszültség, ahogy már sejteni lehet, ki lesz a címben szereplő „macska”, aki valójában áldozati bárány. És persze a helyszín itt is Debrecen.
Az egész tetején pedig ott ül egy kis csillogó kövecske, a Fanni hagyományai. Az eredeti művet sajnos nem ismerem, de ez a rövidke kis színmű, egy ország társadalmi rendjét felforgató forradalmi eszmék árnyékában beteljesületlen szerelem tragédiájával, levett a lábamról…

miss_eszti>!
Szabó Magda: A macskák szerdája

Ebből a kötetből Szabó Magda újabb négy drámáját ismerhetjük meg, nekem pedig hasonlóan tetszettek, mint a már olvasott Szabó Magda-drámáim.

A négy közül a Régimódi történetet szerettem a legjobban. Eleinte féltem, hogy mivel olvastam a regényt, unalmas vagy érdektelen lesz a drámaváltozata, de szerencsére nagyobbat nem is tévedhettem volna. A dráma teljesen más aspektusból közelítette meg a történetet, sokkal előbbé varázsolta a szereplőket, mint a számomra néhol túlzottan tényszerű regeny.
A regényben Szabó Magda mindent leírt, amit levelekből, visszaemlékezésekből, jegyzetekből, sőt, számlákból megtudott, és igyekezett hűen visszaadni mindazt, amit talált.
A drámában viszont mar a saját szereplői köszönnek vissza, a valaha élt embereket a saját elképzelése szerint jelenítette meg.
Gizella alakja es a Hoffer-szerelem itt sokkal jelentősebb, mint a regényben. Gizellát meg is értem, kár lett volna kihagyni egy ilyen érdekes karaktert. Bárcsak tudnám, hogy a valósagban is ilyen pimasz és szókimondó volt -e Melinda. spoiler
Az, hogy Hoffer József itt jobban ki van emelve, talán csak annak szól, hogy Sz. M. itt próbált pártatlan maradni, míg a regényben a sértett lány szemszögéből nézi a történteket, aki nem akarja elfogadni, hogy az anyjának megvolt már a nagy szerelem az apja előtt.
Az nagyon tetszett még, ahogy Sz. M. a költői vénával megáldott ősök fennmaradt irásait beleépitette a szindarab szovegebe.

A Fanni hagyományaiban tetszett, hogy egy klasszikust dolgoz fel, de közben át is formálja a saját szájíze szerint (épp, ahogy a Régimódi történetben a szereplőket a regényhez képest), Fanni érzelgős szenvedéséből sokkal komolyabb dolgot varázsol.
Azonban sosem lesz hűtlen az eredetihez, csak javít rajta, ha szabad ilyet mondani. Az is tetszett, ahogy belecsempészte a szövegbe Kármán nevét és az Urániát. Bár azt hiszem, Sz. M.-tól nem szoktam meg az ennyire depresszív befejezéseket, úgyhogy ezt meglepően lehangoló volt olvasni. (Na nem mintha a négyből legalább három vége nem lenne lehangoló).

A Kiálts, város! akár krimi is lehetne, a kérdés adott: ki ölte meg Borzán Gáspárt es miként? Azonban nem ilyen egyszerű az egész, Borzán gyilkosai pedig leginkább a körülmények és a véletlen egybeesések.
A legtöbb szereplőt nem kedveltem, a főbíró karakterét értem, de mégis ellentmondásos, ahogy makacsul kitart valami mellett, aztán az utolsó pillanatban úgy dönt, jöjjön, aminek jönnie kell. De ugyebár mindent Debrecenért. Nála sokkal szimpatikusabb volt az idősebb Portörő, aki, bár kevésbé felelősségteljes döntéseket hozna, de sokkal emberségesebb volt és nem elvakult. Esztert iszonyúan sajnáltam, de nagyon idegesített, ahogy az öreganyja is.
Az egészben az az igazán elkeseritő, hogy egy szereplőt sem lehet kiemelni, és gonosznak vagy hibásnak bélyegezni. Mindenki a saját értékei szerint cselekedett, és eszerint mindegyikőjük helyesen cselekedett – a főbíró, az öreg Portörő, a lelkész stb.

Hasonló körülmények között játszódik A macskák szerdája, csak röpke kétszáz évvel később. Amikor elkezdtem olvasni, mérsékelt izgalommal vártam, hogy mi lesz ebből, kémkedés, egy újabb főbíró a Kiálts, város! után, hasonlóan keserű befejezésre számítottam, mint ott. Aztán, mikor kiderült számomra a fiú alakjának kiléte, leesett az állam. Utána persze szidtam magam, hiszen gondolhattan volna, hogy ha Kollégium meg Debrcen, akkor őt is bele fogja csempészni a történetbe valahogy. A végkifejlet nagyon érdekes volt, a felét ismertem a sztorinak, a másik fele izgalmas csavar volt, önfeláldozásról és arról, hogyan születnek a legendák. Bár őszintén szólva, a fiút jobban kedvelem költőként, mint ebben a műben, nekem túl öntelt volt, ahogy a halhatatlanságát hangoztatta.

De bármennyire is tetszettek a művek, valahogy azt éreztem mind a négynél, hogy ezek elsősorban nem számomra, mezei olvasónak és Szabó Magda-rajongónak íródtak, hanem Debrecen város és a debreceniek számára. Én, aki az ország másik felében élek, és még csak nem is jártam Debrecenben, kicsit kivülállóként olvastam, és nem éreztem közben, hogy igen, ez az én otthonom, ami akármin is ment keresztül, a századok dobálhatták ide-oda, mégis makacsul a helyén maradt és kitartott. Biztos vaggyok benne, hogy Szabó Magdában meg volt ez a büszkeség, és azt kívántam, bárcsak én is átérezhetném, úgy teljesen más lenne olvasni. Talán ezért volt a kedvencem a Régimódi történet, amit jobban magaménak éreztem a regény alapján.

katalins>!
Szabó Magda: A macskák szerdája

Nagyon jó válogatás ez Szabó Magda drámáiból. Az első három Debrecenben játszódik, az írónő szülővárosában, és nekem ezek tetszettek igazán. A Fanni hagyományai nekem túlságosan csöpög. A Régimódi történetet regény formában is . A dráma hozta a szintet, nagyon erősek a karakterek. Nálunk épp műsoron van az évadban, tervezem, hogy megnézem. Remélem, nem rontják el (az Abigélt nemrég sikerült). A Kiálts városban a végkifejletet ismerjük. A darabban az odavezető utat izguljuk végig, miközben Debrecen történelméből is megismerünk egy szeletet. A macskák szerdájában hasonlóan az előzőhöz nagy áldozatot kell hozni Debrecen, és ahhoz szorosan kapcsolódóan a Kollégium érdekében, csak az előző darabban egy (majdnem) családtago, ebben pedig az ígéretes költő az áldozat. Mindkettőben nagyon tetszett a főbíró alakja, ahogy az érzelmeit félretéve próbálja a legjobban képviselni a város érdekét.

XX73 >!
Szabó Magda: A macskák szerdája

Szeretem Szabó Magda műveit. A drámákat általában meghagyom színházi élménynek, ezúttal kivételt tettem. Debreceni színhelyű művet szerettem volna olvasni. A Macskák szerdája c. darab ott játszódik. Izgalmas történelmi dráma.

Nicole_Kinney I>!
Szabó Magda: A macskák szerdája

Ez a könyv nagy meglepetést okozott nekem, mert nem tudtam, hogy egy regény helyett négy dráma bújik meg a számomra titokzatos cím mögött (el sem tudtam ugyanis képzelni, hogy mit takarhat). :)

A „Régimódi történet” már ismerősként köszönt vissza, és örülök, hogy először regényként olvastam, és a dráma változata után kedvet kaptam a filmhez is, nagyon élveztem végig. A másik három történet új volt, és szíven ütött mindegyik, ahogy csak a Szabó Magda-könyvek tudnak ütni, de nagyon szerettem őket. Ismét meg kell emelnem képzeletbeli kalapomat az írónő előtt, a kiváló írástechnika és a mély tartalom nála olyan gyönyörűen párosul, ahogy csak keveseknél, és büszke vagyok, hogy a „miénk”! :)

Jó szívvel ajánlom mindenkinek elolvasásra!


Népszerű idézetek

AeS P>!

MARI Margit, te abban különbözöl a többi gyermekemtől, hogy mindig üdítően ostoba voltál.

7. oldal - Régimódi történet (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Jablonczay Kálmánné Rickl Mária
AeS P>!

MARI Milyen nagyvonalú! Menj férjhez gazdagon, mint a nénéd, akkor azt itatsz kávéval, akit akarsz.
GIZELLA Majd iparkodom.
MARI Bár iparkodnál. Hisz rettegnek, ahová csak beteszed a lábad!
MARGIT Nem rettegnek, mama. Respektálják.
MARI Respektálják, hülye. Hisz mindenkit megmar. Ha belép egy szalonba, elhervad a télikert.

9. oldal - Régimódi történet (Európa, 2005)

AeS P>!

MARI Én bordélyból nem kísérek terhes menyasszonyt eretnek templomba.

41. oldal - Régimódi történet (Európa, 2005)

AeS P>!

MARI Ez a ház az én házam, elég vagyok őrzőjének én is, és ha egyszer összedől, magam óhajtok a romjai alatt feküdni. Nem vetted észre, hogy én akkor is egyedül voltam, amikor még minden szobában élt valaki?

149. oldal - Régimódi történet (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Jablonczay Kálmánné Rickl Mária
Boglárka_Madar P>!

A jelentések szerint ez a város úgy tud hallgatni, ahogy mások ordítanak.

270. oldal - A macskák szerdája

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen
Boglárka_Madar P>!

Debrecen… Micsoda város! A szélrózsa stabilabb, hódolt az mindenkinek, aki rákiáltott, s egyikünket a másikunkkal szedte rá. Ki tudta valaha kitalálni, végül is mikor mit gondolt magában Debrecen?

156-157. oldal - Kiálts, város!

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen
AeS P>!

MARI Szoktassák le a firkálásról, ahány Jablonczay csak van, mind poéta. Láthatja, hová sodorta a családot ez a szomorú képesség.

76. oldal - Régimódi történet (Európa, 2005)

Boglárka_Madar P>!

Professzor úr Szilágyi, én unom azt, ami a Kollégiumban történik. Hány jeles tehetséget gyilkoltak ki már, megszámolták egyszer? Torkig vagyok a módszereikkel. Leszögezem, Csokonaihoz nem nyúlhat senki. Öt év múlva ő lesz a református Kisfaludy Sándor, és szívből remélem, ő lesz akkorra Kazinczy is, és végre nem szörnyszülött szavakkal gazdagodik a nyelv, hanem a mi tájszavainkkal, mert a fiú bűvöletesen tud magyarul. A fegyelmit befejeztük. Még egyszer mondom: ne bosszantsák örökké.

284. oldal - A macskák szerdája

Boglárka_Madar P>!

Azt, hogy Debrecen megszól bennünket, úgy megszoktuk, mint hogy nyáron meleg van, ősszel meg esik az eső. Béla úr is itt született, a szülei is, nem ismeri még ezt a várost? Mi, akit valamire tartunk, azt megszóljuk. Idegennel nem foglalkozunk, az csináljon, amit akar.

125. oldal - Régimódi történet

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen
Boglárka_Madar P>!

A jelentésekben az áll, Debrecen önmagába szerelmes, senki idegenben nem bízó, pimaszul önhitt faluváros. Van a lakosokban valami elsődlegesen nem európai, valami barbár.

269. oldal - A macskák szerdája

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen

Hasonló könyvek címkék alapján

Parti Nagy Lajos: Molière-átiratok
Pintér Béla: Újabb drámák
Pintér Béla: Drámák
Spiró György: Honderű
Diana Soto: Az akasztott király
Diana Soto: Csak a bolondok boldogok
Závada Péter: Je suis Amphitryon
Székely Csaba: Bányavidék
Dallos Szilvia: Utószinkron
Bächer Iván: A város