A ​Danaida 387 csillagozás

Szabó Magda: A Danaida Szabó Magda: A Danaida Szabó Magda: A Danaida Szabó Magda: A Danaida Szabó Magda: A Danaida Szabó Magda: A Danaida Szabó Magda: A Danaida Szabó Magda: A Danaida Szabó Magda: A Danaida Szabó Magda: A Danaida Szabó Magda: A Danaida

„A ​Danaidá-ban először nyúltam hivatásos író kezével a minta értékű antik mitológia figurái közé: Danaus király lányai azzal bűnhődtek bűnükért, hogy az idők végezetéig feneketlen hordóba kellett vizet hordaniuk. Beteget nem enyhített a szétszivárgott víz, szomjat nem oltott, vért se mostak vele, elcsorgott, mint Csándy Katalin könyvtárvezető élete, ez a gyűrű-élet, amelyben elválaszthatatlanul kitapinthatni a kezdettel azonos véget.

Az én Danaidámnak az a bűne, hogy csak önmagára figyel élete kétharmad szakaszában, s nem veszi észre, hogy minden kor történelmi időszak, amelyben nemcsak alakul az emberi sors, hanem maga a benne élő is adhat jelzést, esetleg valami fordulatot a hazai vagy világtörténelemnek. Csándy Katalin a nagy emberi érzésekre érzékeny, szerelemre, féltékenységre, szégyenre, nem veszi észre, hogy az idő nagy folyója olykor hidat, olykor gázlót kínál, esetleg jelzés mutatja, hol nem tanácsos vízbelépnie. Környezetében minden megváltozik, ő csak addig a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1964

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Szabó Magda-életmű Jaffa · Szabó Magda Európa

>!
Jaffa, Budapest, 2018
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715020
>!
Jaffa, Budapest, 2018
368 oldal · ISBN: 9789634754817
>!
Európa, Budapest, 2014
416 oldal · ISBN: 9789630798969

7 további kiadás


Enciklopédia 7


Kedvencelte 88

Most olvassa 40

Várólistára tette 141

Kívánságlistára tette 81

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Szabó Magda: A Danaida

Csándy Katalin portréját megrajzolni rendkívüli feladat, hisz, ahogy Szabó Magda is írja: „minden ember titok, s minden titok titok”.
Ez is igen kiemelkedő regény, sok szereplőt mozgat, narratívája is érdekes, ahogyan a különböző idősíkokat remekül összemossa. Olvasás közben nagy figyelmet követelő. A Danaida története tragikus, ettől valóságos és emberi.

https://gaboolvas.blogspot.com/2018/08/a-danaida.html

3 hozzászólás
csgabi P>!
Szabó Magda: A Danaida

Nagyon örülök, hogy hangoskönyvben hallgattam meg ezt a regényt. Az Ókutat is így olvastam, de amíg annál nem okozott volna fájdalmat a lelkemnek, ha valóban olvasom, azt hiszem, ezt nem bírtam volna el.
Az a nagyon érdekes, hogy külön-külön a fejezetek – mondhatni – semmik. Ha egyesével tekintem őket, akkor nem gondolom, hogy hatást gyakorolnak rám. Viszont ahogyan a nagy egészben kibontakozik egy ember sorsa, az már nagyon üt. Olyanoknak érzem a fejezeteket, ahogyan jönnek sorban, mint egy daganatos betegség: először nem érzed, aztán a sok kicsik mindig egyre több lesz, és egyre jobban érzed, de csak a végén ordítasz a fájdalomtól. Így éreztem én ennél a Szabó Magda-regénynél is.
Az ajtó folyamatosan fájt, a Katalin utca is. Ez a történet azonban sunyin lopakodott be a szívembe.
Ráadásul, ahogyan Kútvölgyi Erzsébet felolvas, az maga a szeg a lélekben. Boldog vagyok, hogy vannak még olyan nagy színészeink, mint amilyen ő is.

@DaTa, igazad volt.

2 hozzászólás
szelesteirita>!
Szabó Magda: A Danaida

„Mi lesz? Valami végtelen interferencia közepén álltak a konyhakövön, egyszerre voltak hang meg fény meg rezgés. Katalin már tudta, mi lesz, csak nem merte megfogalmazni: az, ami eddig, ki-ki lépeget a maga régi vagy új törvényei szerint a halál felé.”

A Danaidával egy ideje szemezek a polcon, egyszerűen ennek a könyvnek a fülszövege megfogott és úgy rántott magához, hogy tudtam: itt bizony komoly dolgom lesz. Nem is tudtam igazán mit kezdek olvasni, csak hogy lesz itt önéletrajzi keret és egy Csándy Katalin. És Szabó Magda megint legyőzött, nehéz szavakba foglalnom, hogy mit is gondolok most, mit érzek, annyira sok és mély dolog van bennem egyszerre. Az ókori Danaidák büntetése, hogy az idők végéig hordják lyukas korsóikban a vizet, hiába.

Ha a mi Danaidánk, Katalin bűne az volt, hogy maga körül forgott, míg élete eseményei mellett elfolyt a történelem, úgy osztozom vele a bűnben. És azt hiszem itt győzött teljesen a szöveg, és megadtam magam neki. Mert nehéz bevallani, ha Csándy Katalin vagy ebben-abban, de azt hiszem be kell. Magamra ismertem rengeteg fájó apróságban. Szabó Magdának szerintem ebben van az egyik legnagyobb ereje, hogy a lélektanban olyan pontos ábrázolásokra képes, annyira élőek és igazak a szereplői, hogy alapból mintha már nem is fikciót olvasnál. És akkor nála bizony megjelennek a mindennapi, bennünk lévő gyarlóságok is, amit tagadnánk, elrejtenénk és tudomásul sem vennénk. Pedig vannak, de még mennyire! De emellett a szövegeiben olyan végtelen tisztelet van az ember felé, aki gyarló, hogy csak csodálni tudom. Nem ítél el, bemutat. Viszont tűpontosan és intelligensen.

Csándy Katalin élete nem más, mint a miénk: forgunk a háztartás körül, kiszolgálunk másokat és aztán vége. Tegyünk ide felkiáltójelet és vegyük észre azt, amiben vagyunk és ne hagyjuk szó és gondolat nélkül! Ahogy Katalin hagyta, de mi mégsem vagyunk vele teljesen azonosak – szerencsére.

A szövegre figyelni kellett, kihívás volt az idősíkok és szereplők felfejtése. Mert Katalin életét körkörös mozgással írta le, hogy aztán, körhöz méltóan magába érkezzen, és szép keretet adjon formailag is ehhez az elfolyt élethez. Megint egy kis semmi élet, apróságokkal szétment élet, és megint szinte megtiszteltetés volt olvasni. Biztos vagyok benne, hogy Szabó Magda minden művét olvasni akarom, mert igazi kincs ő. Álljanak itt végül az írónő szavai Csándy Katalinról:

„…mert Katalin minden az életrajzban írt szava igaz, éppen csak nem ez volt a valódi élete, mert arra, ami a valódi élete valakinek, részint nincs füle a kérdezőnek, részint nincs fogalmazásbeli megoldás. Minden ember titok. Minden titok titok. Az író mestersége valahol szakrális, még önmaga számára is elemezhetetlen. Mikor befejeztem, kinéztem a minden munkámat végigfigyelő lombok közé, és eltűnődtem rajta, ad-e Isten új munkára erőt még, hogy megírhassam ezentúl is, amit észrevettem és amit az emberekről és az emberi szenvedélyekről megtanultam.”

3 hozzászólás
gabiica P>!
Szabó Magda: A Danaida

Csodálatos történet volt. Magával ragadott Katalin története. Szabó Magda nagyon ért ahhoz, hogy a lelkem mélyéig hatoljon, összetörjön, marcangoljon, és mégis eléri, hogy szeressem.
Csanády Katalin karaktere annyira természetesen lett kialakítva, hogy szinte azt érzem, ismerem őt, minden lélegzetvételét, minden gondolatát.
Hatással volt az életére a történelem, a család, az ismerősök, minden, ami vele történt. Alakította, formálta a jellemét. Én megszerettem őt. Sok szenvedésen ment keresztül, sok tragégia érte, sokszor azt éreztem, szeretet nélkül telik az élete. Sajnáltam őt, együtt éreztem vele, és kicsit talán azt éreztem, hogy együtt is nőttem vele.

Ismételten csak megköszönni tudom az élményt. Csodálatos volt.

Rea>!
Szabó Magda: A Danaida

Nagy tisztelője és rajongója vagyok Szabó Magdának, ezzel együtt mégis sokszor azt gondolom, hogy lehet valami mazohista beütésem , hogy a könyveit olvasom. Nagyon tud fájni az a fajta lélekmarcangolás,amit ő művelni képes. Hónapokat szoktam kihagyni regényei között, míg”kiheverem” az előzőt, de mindig visszatérek egy újabbhoz. Ennek a 415 oldalas könyvnek a felénél már azt éreztem,hogy nem is bírom tovább, elég ebből a sok eldeformálódott élettörténetből, pláne ha egy ártatlan gyermekért sajog az ember szíve. Miközben a háttérben zajlik a magyar történelem, Csándy Katalin felnő.Szépen megkapom a többi szereplő elképesztően pontos jellemábrázolását is, és már fel sem merül bennem, hogy ki-ki a saját tulajdonságainak birtokában egyáltalán képes lehetne másként, helyesen reagálni a történésekre. A végére még a bosszúságom is elcsendesedik, amiért Katalin nem lázad, csak szomorúság marad és a tudat, hogy Szabó Magda megint nagyot alkotott.

3 hozzászólás
klaratakacs P>!
Szabó Magda: A Danaida

Örülök, hogy Szabó Magda munkái közül ezt az utolsók között olvastam, meg kellett érnem rá. Kevesebb a történés Csándy Katalin történetében, mégis egy teljes életet láthatunk. Sok-sok rétege van az életének, ami viszont végigkíséri egész életében, az az őszinte szeretet hiánya. Ennek személyiségromboló hatása miatt kerül Katalin mindig kiszolgáltatott helyzetbe, gyerekként, szeretőként, aztán feleségként. Ő próbál boldog lenni, de mindig érzi, hogy valami nincs rendben. Odaadó, mégsem mártír, viszont szánnivaló, főként Melindával kapcsolatos végső döntése miatt.
Katalin mellett feltűnik itt politikai helyzet, 1956., gyász, feminizmus és patriarchális berendezkedés, Szabó Magda félelmetes röntgenszemekkel látja az embereket, szereplőinek nemcsak jelene van, hanem múltja, gondolatai, törekvése. Kedvencem Anyuci alakja, még ha nem is a legszimpatikusabb szereplő, de szerintem ő változik a legtöbbet.
A történeten, szereplőkön túl élvezetes a fogalmazás, a szavak gyönyörűsége, egy újabb könyv, ami miatt imádom Szabó Magdát.

Lázárné_Csernus_Anikó>!
Szabó Magda: A Danaida

A kör bezárult, ahogy a végére értem a regénynek, kedvem lett volna elölről kezdeni, mert az elején tapasztalt ki-kicsoda a végére teljesen letisztult. Szerintem az egyik legjobb a felnőtt könyvei közül. A nem megfelelő szeretetben felnőtt főszereplő nő és nárcisztikus férjének kapcsolata sok ponton dühített, mert olyan zseniális a lélektani ábrázolás. Nem csak a karakterekkel, az idősíkokkal is jól bánik Szabó Magda, hiába sejteti egy-egy fejezet első oldalain, hogy mi fog történni, az semmit nem von le a mondanivaló lényegéből. A hegedű motívum is gyönyörűen végigvonul, az örökségbe kapott muzsika, a későbbi megalázás szimbóluma és a végjáték, ahol a fiatal nő felnéz a hegedülni tudó kolléganőre, zseniális keretet ad a történetnek. Történelmi szempontból is fontos írás, például az óvónők és könyvtárosok habitusáról sokat elárul, segít megérteni, hogy a napjainkban is tapasztalható pedagógus-dajka viszony honnan ered, illetve, hogy a könyvtár szakma hogy lehet életképes napjainkban is. Ezeken túl Csándy Katalin felnövés történetének lehetünk tanúi, aki sokszor nem figyelt eléggé, így gyakran veszi észre, hogy elmegy mellette a történelem. Pedig figyel ő, csak sokáig tart, amíg megtanulja, hogy mi a legfontosabb…

2 hozzászólás
AeS P>!
Szabó Magda: A Danaida

Hónapok óta kellene értékelnem ezt a könyvet, hónapok óta nem megy. Nézegetem, hogy mások mit írnak róla, az se segít.
Nekem ez a legkevésbé kedves Szabó Magda könyvem. Nekem a figurák itt a legsarkosabbak, a leginkább „megcsináltak”. Gyakran érzem azt, amit más könyveinél pedig nem szoktam, hogy a karakterek nem állnak meg magukban, hanem mind a végletekig karikírozottak a végkifejlet elősegítése érdekében.
Hát ezért „csak” négy csillag, mert egyedül Melinda ér valamit az egészben, de olyan, mintha mindenki más a regény kezdetétől azért született volna meg, hogy alájátsszon Melindának. Még Nóra is. Pedig!
A regény vége, az, hogy spoiler, meghat ugyan, de nem old fel bennem semmit, ami addig megfeszült.

Roszka>!
Szabó Magda: A Danaida

Mostanában elő veszem a régen olvasott történeteket, elszállt felettem az idő, más szemmel, szívvel, felfogással olvasok. A főhősnő felett is elszáll az idő, vagy inkább kifolyik az ujjai között. Csándy Katalin életének története. Rideg anya, féltékeny apa, elveszett testvér,önző és későn érő lány. Álmok, melyek sosem valósultak meg, és egy bővebb lére eresztett, mondhatni árny-élet. Hiszen Katalin mindig mások árnyékában, mások akaratát előtérbe helyezve él.

Zsuzsanna_Makai>!
Szabó Magda: A Danaida

Én kb eddig nem is tudtam, h ebbôl a könyvbôl is készült film. Olvasás után gyorsan meg is néztem. Tolnay Klári volt Nóra. Ô aztán még ha csak pár percig volt is jelen, maradandó alakítást nyújtott. Nóra különben is erôs karakter volt, emlékezetes.
A másik, aki nekem nagyon megmaradt, viszont a filmbôl kimaradt az Matild. Nagggyon okos volt, és nagyon tökös! Kati szerintem fel se fogta, mit köszönhet neki.
Egyébként eleinte nem értettem a film szereposztását, és Törôcsik Marit. De amikor jobban belegondoltam, zseniális választás volt. Ô volt Kati.
Kati, aki annyira nem figyel oda semmire, hogy csak úgy repültek az évek mellette, de ez neki így jó volt.
A Dániel-vonal is erôs volt. Durva és fájdalmas, tán még megdöbbentô is.


Népszerű idézetek

narziss>!

Katalin utóbb rájött, vannak kijelentések, amelyek valamiképpen megrögzülnek a levegőben, s egyszer, egy váratlan pillanatban előkerülnek, megszólalnak maguktól megint, s akkor már van értelmük, mert valami titokzatos közegben kivárták az időt, míg a szellem megérett a befogadásukra.

31. oldal (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968)

encsy_eszter>!

[…] az évek csak csalódást hoznak, bánatot: akit megszeretünk, előbb-utóbb elveszítjük, legjobb, ha az embernek nincs senkije, semmije.

Gólyanéni>!

…és az élet, ha nagy gyűrődések után is, valahogy mindig kisimul.

263. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet
Nyájas_Olvasó P>!

Szenvedélyes könyvtáros volt, azt állította, az emberek azért olvasnak keveset, mert nem keltették fel bennük az olvasási igényt, az iskola rengeteget rombolt természetes érdeklődésükön: az ambíciózus vagy közönyös irodalomtanárok unalmas elemzéseikkel eleve elriasztották növendékeiket az élő és a klasszikus íróktól egyaránt – hát még azokkal mennyi a tennivaló, akik nem is jártak iskolába! „Az olvasókat nevelni kell” – mondta Nóra, persze először a könyvtárosnak kell nevelnie önmagát.

Gólyanéni>!

Vágyaim.
Nem szeretnék én semmit.
Nem szeretek hiába vágyakozni.

273. oldal

Mafia I>!

Nem tudta, mi tölti el egész mivoltát, csak azt érezte, hogy érez, s hogy talán soha életében nem fog ennyire érezni már, mint ebben a pillanatban.

pipacstappancs>!

Szenvedélyes könyvtáros volt, azt állította, az emberek azért olvasnak keveset, mert nem keltették fel bennük az olvasási igényt, az iskola rengeteget rombolt természetes érdeklődésükön…

Kapcsolódó szócikkek: könyvtáros · olvasás
Nyájas_Olvasó P>!

A pap istene humortalan isten volt, semmit meg nem értő, a gimnázium rá hivatkozva járatta állandóan növendékeit fekete harisnyában, klottköpenyben, s ugyancsak az ő haragjától félve végeztetett velük vádliközépig érő rakott nadrágban illedelmes testgyakorlatokat, amelyek mindig megmaradtak a tisztesség határain belül, mert ugyanaz a különös isten, aki számon tartotta a harisnyákat, kitiltott a lányok nyakából minden hitvány kis ékességet, eltépette a filmszínésznők képeit, és ellenőrizte, nem kacagnak-e hangosan bűnbánati héten, a tornaórákkal is foglalkozott, és nem tűrte, hogy földön fetrengve talajgyakorlatokat végezzenek, csak karikákat adogathattak egymásnak, fehér, a század legeleje fürdőruhadivatját idéző idétlen tornaruhájukban, vagy nemzetiszínű, paszullyal töltött zsákocskákat hajigálhattak egymásnak, esetleg buzogányt lengethettek, míg a diakonissza vezényelt csettentőjével.

Mafia I>!

Mi lesz? Valami végtelen interferencia közepén álltak a konyhakövön, egyszerre voltak hang meg fény meg rezgés. Katalin már tudta, mi lesz, csak nem merte megfogalmazni: az, ami eddig, ki-ki lépeget a maga régi vagy új törvényei szerint a halál felé.


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Charlotte Brontë: Shirley
Jókai Mór: A börtön virága
Kertész Imre: Sorstalanság
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Kodolányi János: Julianus barát
Sigrid Undset: Kristin Lavransdatter
Markovits Rodion: Szibériai garnizon
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert