Buddha ​tenyerén 12 csillagozás

Szabó Lőrinc: Buddha tenyerén Szabó Lőrinc: Buddha tenyerén

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 1991
68 oldal · ISBN: 9632080998

Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Kkatja P>!
Szabó Lőrinc: Buddha tenyerén

Hidd el Kedvesem, ez az, amiben a mindenség léte rejlik, ez az igazság, ez az élet maga, ez vagy Te is…
vagy
Furmányos gondolatok, díszes versköntösben, érdemes elmerengeni kicsit felettük. Ilyen fátylakon át nézve az életünket ébredhetünk rá, hogy mennyire kicsik vagyunk és milyen aprók a szenvedéseink és gyönyöreink is a mindenség fényében… szóra sem érdemes semmi…

lzoltán IP>!
Szabó Lőrinc: Buddha tenyerén

Buddha tenyerén is nő bőrkeményedés.

>!
Helikon, Budapest, 1991
68 oldal · ISBN: 9632080998
2 hozzászólás
gyuszi64>!
Szabó Lőrinc: Buddha tenyerén

Látom kevés az értékelés, de mind 5-ös, megírom a sajátomat is, hátha elérjük a 10 értékelőt. (Úgysem láttam még 100%-os könyvcímet.)

Ajándékba kaptam az első végzős osztályom egy tanulójától, és az első verseskötetem volt, amit elkezdtem… és nem tudtam abbahagyni. Az 1/1 (első vers első versszak) megadta az alaphangot:

Lobogó folyamok zuhannak az éjszakába.
Jöttem: a végzet bélyege homlokomon,
roncsok s hullák hínára ölelte-karolta a lábam
s hajamba tapadt a korom.
(Isten)

Nem lehetett félbehagyni és részletekben olvasni; szép volt, tartalmas; lírai, elgondolkodtató; és a következő vers mindig kínálta magát. Később is elővettem: néha vigasztalt, néha ámulatba ejtett. Évekkel később összevetettem a Tücsökzené-vel vagy A huszonhatodik év-vel. Hát igen. Olyan írót többet is ismerek, akinek epikája költői; de olyan költőről nem nagyon tudok – Szabó Lőrincen kívül –, kinek költeményfüzéreit úgy lehet olvasni, mint egy epikus művet.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

Dsuang Dszi halála

Dsuang Dszi haldokolt. Barátai
díszes temetést ígértek neki.

– Az egész város lesz ravatalod!
– Az erdő mindig jobb szállást adott.

– Márványt s ezüstöt zárunk majd köréd!
– Az én koporsóm a föld és az ég.

– Arany sírlámpák őrzik álmodat.
– Az én lámpám a hold és a nap.

– Gyémántékszerrel szórjuk be porod!
– Az én ékszerem a csillagok.

– A nép búcsúztat, mint királyokat se!
– Itt a királyibb mindenség fogad be.

– Testeden hollók s varjak marakodnak!
– Adjam prédájukat a kukacoknak?

Dsuang Dszi meghalt. Már két ezredéve.
Marad belőlünk annyi, mint belőle?

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Csuang-Ce; Dzsuang-Dszi
Kkatja P>!

Ardsuna és Siva

– Mit nyavalyogsz, hogy kegyetlen az élet,
hogy megszakadsz s mégsem elég a pénzed
és hogy a harcot nem birod tovább?
Kár sírni, fájni, megmondtam ezerszer.
Mégis esztelen álmokba menekszel,
idillt akarsz, henye elégiát?

– Ne bánts, ne gyalázz. Fáradtan, hitetlen
megtettem én már, amit megtehettem,
talán többet is, bár keservesen,
és ha én a boldog idillre vágyom,
azért vágyom rá, mert e vad világon
csak benne nem volt részem sohasem.

– Nem is lesz soha. Mit gondolsz, ki boldog?
Ha farkas lennél, jobb volna a dolgod?
S ha fű volnál vagy katicabogár?
Ami él s mozog, mind úgy küzd, ahogy te
és nem lesz könnyebb kedvedért, sehogyse
lesz szelídebb a rettentő szabály.

– Volnék bestia, könnyű volna ölnöm,
volnék fűszál, lapúlhatnék a földön,
és ha bogár, szárnyam megmentene.
– Volnál csak az, látnád, amit ma nem látsz:
a mindenség két fele falja egymást
és az idill szörnyekkel van tele.

– De legalább nem tudnám, mit cselekszem!
– A szorongás csak ott volna szivedben!
– Nincs biztonság? – Sehol az ég alatt!
– Mi kéne hozzá? – Hogy te légy az isten.
– Mást mondj, olyat, ami nem lehetetlen.
– Megmondtam már: vállald a sorsodat!

42-43. Ardsuna és Siva

Kkatja P>!

Tao Te King

Pusztul, ami csak egy; vak, aki egynek
lát valamit;
védelem kell védtelen életednek,
s védekezik.

Gyöngeséged páncélt izzad magára,
mint a csiga;
száz karddal jár benned előre-hátra
minden vita.

Utak sara, vágyol a messzeségbe,
s bár itt maradsz,
felkapaszkodol a tipró kerékre
s vele szaladsz.

Olyan szennyes vagy, hogy neked a legszebb
a tisztaság,
s aki nem olyan, mint te, az se vethet
követ reád.

Minden erényed bűnben született és
bűn lesz megint,
de az akkordba a sokféle zengés
viszi a színt.

Kiépited magadból, mint a számok,
a végtelent,
és mert csupa rendetlenség vagy, álmod
s urad a rend.

Nevetve cáfolsz, hogy cáfolva hidd el,
amin nevetsz;
igaz egész csak ellentéteiddel
együtt lehetsz.

Egész életed leplez és leleplez,
de odajut,
odafut mégis lassan, így, szivedhez
az Igaz Ut.

11-12. oldal

Kkatja P>!

Az emberevő föld megesz!
Jang Dsu üzeni: élj, siess!
Te vagy a világ közepe,
bestia, bátran vágj bele:
amennyit árthatsz, annyit érsz,
amennyit örülsz, annyit élsz!

20. oldal Jang Dsu üzenete

Kkatja P>!

…nekem nem kell többé semmise,
magam magánya vagyok, remete:
az akaratnak elértem a végét,
a léten és istenen túli békét
és vár az örök semmi gyönyöre.

17. oldal A kurtizán prédikációja

pokolpetu>!

Ha egy hajszálat száz felé hasítasz
s minden új szálat megint százfelé
s e századrészt is százfelé hasítod
és eljutsz a végső határ elé
s tovább hasítani már képtelen vagy,
ami maradt, még az is végtelen nagy.

44. oldal (Helikon Kiadó)

Ourobofox IP>!

Dsuang Dszi álma

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
– Álmomban – mondta, – ez a lepke voltam
és most egy kicsit zavarban vagyok.

– Lepke, – mesélte, – igen, lepke voltam,
s a lepke vigan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi…
És felébredtem… És most nem tudom,

most nem tudom, – folytatta eltünődve, –
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? –

Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dsuang Dszi!
Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! –
Ő mosolygott: – Az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! –

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én.

35. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Pilinszky János: Pilinszky János összes versei
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Romhányi József: Szamárfül
József Attila: József Attila összes versei
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei
Ady Endre: Ady Endre összes versei
Fodor Ákos: Addig is
Fodor Ákos: Képtelenkönyv
Fodor Ákos: Dél után
Gazdag Erzsi: Mesebolt