A ​nagy temető 8 csillagozás

Przemysl ostroma 1914–1915
Szabó László: A nagy temető Szabó László: A nagy temető

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Szabó ​László hadtörténész új ismeretterjesztő műve az első világháború kezdeti eseményeinek forgatagában Galícia harcmezőire, PrzemysI védőrendszerének erődeibe, a Kárpátok hegyei közé kalauzolja el az olvasót.

1914 nyarán és őszén az akkori Magyarország lakosai szeretteikért aggódó félelemmel várták a keleti hadszíntér híreit, ahol az osztrák-magyar hadsereg fő erői elkeseredett küzdelemben csaptak össze az orosz cár katonáival, és magyar katonák tömegei véreztek el idegen érdekekért.

A háború csakhamar egy lengyel város nevét tette ismertté. Przemysl neve összeforrott a reménytelenséggel, az éhezéssel, az emberi szenvedések kálváriájával. A könyv nyomon követi a körülzárt osztrák-magyar csapatok küzdelmét az éhséggel, a fagyos téllel, a körülzáró cári erők vasgyűrűjével.

Miért kellett katonák tízezreit feláldozni, PrzemysI védőit fagy- és éhhalálra kárhoztatni? A szerző az okokat keresve felvázolja a diplomáciatörténeti hátteret, a bécsi és pétervári… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1982

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népszerű történelem Kossuth

>!
Kossuth, Budapest, 1982
164 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630919400

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Szabó László: A nagy temető

Szabó László: A nagy temető Przemysl ostroma 1914–1915

Szabó László akkurátus ember, és ez történésznél nem olyan nagy hátrány. (Sőt, van aki szerint kifejezetten előny.) Ennek tudható be, hogy egy ilyen rövid monográfia esetében némiképpen szokatlanul a XIX. század első felétől indítja elemzését, végigmegy a Habsburg és orosz külpolitikai kapcsolatok változásán, majd áttekinti a komplett galíciai hadszíntér alakulását 1914-ben, így jut el végül (a könyv utolsó harmadában) a csemegéig: Przemysl ostromáig. Emellett még van ereje olyan szárazanyagokat elhelyezni a kötetben, mint hogy a przemysl-i övvár mely szakaszán mely számmal ellátott népfölkelő ezredek helyezkedtek el – ami nézetem szerint csak arra jó, hogy a történelem tanszék szadista oktatói tudják mivel szivatni a diákjaikat a vizsgákon. Korrekt kis könyv, szépen tágabb kontextusba helyezi vizsgálódása tárgyát.

Ez a könyv amúgy egyben Conrad von Hötzendorf osztrák vezérkari főnök belépőkódja a hadtörténet nagy lúzereinek csarnokába – Szabó László nem győzi hangsúlyozni, milyen fogalmatlanul irányította a Monarcia vezérkara, vele az élen az oszták-magyar-egyéb seregtesteket. Én meg továbbra sem értem, hogy mire számítottak a politikusok, amikor beugrottak az első világháborúba. Először nyilván arra, hogy a szerbeket hókon csapják seperc alatt, és utána hős katonáink (nyakukban egy kis zacskóban talizmánként egy szál szőr Ferenc József pofaszakállából) átröppennek a Kárpátok lejtőire, és szétkergetik a túlerőben lévő muszkákat. Aztán a háború vége felé valószínűleg arra, hogy csak akad majd egy német hadcsoport, akit átdobnak nyugatról, hogy kisegítse őket. A kettő között meg olyasmi járhatott a fejükben, hogy egyszer végre hátha akkor találkoznak az ellenféllel, amikor az épp letette a puskáját, és hirtelen nem jut eszébe, hova. Csúnyán hangzik ez így, de szerintem lényegileg pontos: a Monarcia ugyanis le volt maradva minimum 50 évvel, ami a hadtudományt illeti. Még mindig azt hitték, hogy kackiás bajuszú nyalka huszárjaink (vagy kevésbé kackiás bajuszú tiroli hegyivadászaink, mindegy) személyes vitézsége majd megold minden problémát. Holott a háború közben valami elképesztően bonyolult dolog lett, ahol az olyan vegytisztán logisztikai kérdések váltak központi kérdéssé, mint a mozgósítás, vagy az összetett fegyverrendszerek igényeinek kiszolgálása a lőszertől az alkatrészeken át egészen a szakképzett kezelőszemélyzetig… És hát ezekből a tételekből az osztrák-magyarok elégtelenre vizsgáztak – pedig nélkülük a hősiesség végső soron nem más, mint ostobaság.

SzuperTirpák>!
Szabó László: A nagy temető

Szabó László: A nagy temető Przemysl ostroma 1914–1915

A könyv egy meglepően részletes, a teljes terjedelem kb. egynegyedét kitevő diplomáciatörténeti áttekintéssel indít, úgyhogy az is nagyjából képbe kerülhet az első világháborút megelőző nemzetközi politikai színtéren, aki utoljára középiskolában találkozott a témával. Ezt követi a haditervek, majd az osztrák-magyar és orosz fegyveres erők felépítésének és felszereltségének ismertetése.

A szerző kimerítő (szinte már számvéberi :) ) alapossággal tárgyalja a galíciai front 1914 nyári és őszi eseményeit az osztrák és magyar levéltárak mélyéről előkotort parancsok, hadijelentések, naplók és memoárok alapján, sőt, amint az az utószóból kiderül, Przemysl egy magyar veteránjával is sikerült interjút készítenie. Részletesen ismerteti a Monarchia hadseregeinek mozgását, összetételük változását, kitérve minden kisebb-nagyobb ütközetre. Hasonló részletességgel mutatja be az erődöt, majd pedig az ostromot is (ami a romantikus elképzelésekkel ellentétben inkább körülzárás és lassú kiéheztetés volt, mint nagyszabású rohamok sorozata). Mindezek alapján a forrásmunkának sem utolsó, bár magáról az ostromról a könyvben is részletezett körülmények miatt relatíve kevés szó esik (a terjedelem kb. harmada).

Ami hiányosságokat illeti, talán elfért volna még egy-két térkép a könyvben, tekintve hogy a hadi helyzet meglehetősen gyorsan változott a tárgyalt időszakban, így aztán mindig ahhoz az egy szem térképhez kell visszalapozgatni és újra meg újra odaképzelni az aktuális felállást. Helyenként átüt a szövegen a krónikus antiimperializmus is, de figyelembe véve a mű keletkezésének idejét (1979-80), és hogy egyébként alapos, minőségi munkában dolgozza fel témát, ezt elnézhetjük a szerzőnek.

Ajánlható mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik az első világháború vagy általánosságban a XX. századi hadtörténet iránt, már csak azért is, mert egy olyan szeletét mutatja be a világháborúnak, amely sajnálatos módon jóval kevesebb figyelmet kap, mint a nyugati front ezerféleképpen feldolgozott lövészárokharcai, holott jelentősége semmivel sem kisebb.


Hasonló könyvek címkék alapján

Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó: Történelem IV.
Csiffáry Tamás: Az I. világháború története
Majoros István – Ormos Mária: Európa a nemzetközi küzdőtéren
Henry Kissinger: Diplomácia
Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon
Ungvári Tamás – Kardos G. György: Széttépett évszázad
Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról
Kiss László: Csatahajók az első világháborúban
Oliver Stone – Peter Kuznick: Amerika elhallgatott történelme