Toxikoma 239 csillagozás

Tíz év drogvallomásai
Szabó Győző: Toxikoma Szabó Győző: Toxikoma

El ​akarod olvasni ezt a könyvet. Mert nem akarod, hogy drogos legyen a fiad. Vagy éppen azért, mert függő a lányod. Mert iszonyúan vonz a mámor, vagy mert kegyetlenül taszít a cucc, mégis mindennap beadod magadnak. Vagy csupán tudni szeretnéd, megéri-e tisztának maradni.
Szabó Győző színész tíz évig volt szerhasználó, majd a kétezres évek elején elvonókúrára ment, és letette a drogot. Ebben a kötetben felkavaró őszinteséggel meséli el, mennyire kalandos az út a pokolba. Kendermezőkön és mákföldeken vezet keresztül, egészen a halál küszöbéig. Visszafelé viszont annál gyötrelmesebb. Ezen a szenvedéssel teli úton az őt kezelő terapeuta, dr. Csernus Imre vezette végig.
A Toxikoma 2012-ben jelent meg először. Azonnal a sikerlistákra került, és azóta számtalan utánnyomást megélt. A kötet alapján készült film 2020 őszén kerül a mozikba.
„Te, Győző, nagyon hálás vagyok neked! Azért is, hogy ott voltam veled az osztályon, meg azért is, hogy most ezt a pár sort én írhatom… (tovább)

>!
Libri, Budapest, 2020
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634338178
>!
Libri, Budapest, 2012
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633101124

Enciklopédia 15

Helyszínek népszerűség szerint

Hősök tere


Kedvencelte 16

Most olvassa 16

Várólistára tette 64

Kívánságlistára tette 35

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

Gabye>!
Szabó Győző: Toxikoma

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Nekem ez a könyv félelmetes volt..Nem olyan értelemben, mint egy horror, vagy pszichokrimi, hanem a mögöttes tartalom miatt, amiatt hogy belegondolsz, emberek hova juthatnak el a sok magukba szívott, adott szintetikus csodaszer miatt. Ahogy kivetkőznek emberi mivoltukból, és ahogy hagyják, hogy a drog irányítsa az életüket..Nincs jogom elítélni emiatt senkit, miért tenném. De többször rácsodálkoztam az olvasás során, hogy nem látod mivé leszel? De nyilván az ilyen ember nem látja, nem fogja fel, mikor lépte át azt a határt, ahonnan már nagyon nehéz a visszautat megtalálni. Van akinek sikerül és van aki odaát marad – örökre. Döbbenetes!
De mégis valahogy nem hagy értintetlenül, elgondolkoztat..És én például érdekes dologra jöttem rá, ahogy olvastam..Sosem próbáltam ki semmi ilyesmit, én valahogy mindig az az elvarázsolt kislány voltam, akivel és aki körül nem történt semmi, ilyesmi sem. Vagy csak szimplán nem vettem észre :-D Ugyanakkor megértettem, hogy ezek az emberek az eufória, az utazás miatt teszik tönkre magukat, azért a röpke élvezetért dobnak félre mindent, barátságot, józan észt, hogy egy olyan elvarázsolt helyre utazzanak, ami bennük él ..És ahogy ezen töprengtem, rájöttem, hogy én ugyanezt teszem, csak én nem lövöm magam, hanem olvasok! És a képzeletemet, az agyamat ezekkel a történetekkel stimulálom és én is utazok, benne élek az aktuális történetbe.És emiatt szerencsésnek érzem magam, tehát profán módon nekem ennek a könyvnek a végső üzenete: Menj be egy könyvtárba, keress egy jó könyvet és utazz!!

Light_House>!
Szabó Győző: Toxikoma

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Mindig bírtam Győzőt, valahogy mindig az volt róla a véleményem, hogy egy energikus mackó :) Nem lepődtem meg, mikor megjelent a könyv, és kiderült a drogos múltja. Valahogy passzolt hozzá. Azon viszont meglepődtem, hogy képzőművészetire járt, nem hittem volna, hogy tud rajzolni :)
Szerencséje volt, azért mert túlélte, azért mert le tudott jönni a szerekről, azért mert Csernus segített neki, azért mert a felesége nem hagyta el, azért mert voltak még kollégák és színházigazgatók, akik hittek benne….
Tanulságos könyv, érdemes lenne a végzős gimiseknek a kezébe nyomni, hogy olvassák el…

Profundus_Librum>!
Szabó Győző: Toxikoma

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Egyszerűen nem értem Szabó Győzőt mi motiválhatta a Toxikoma megírására. Ha jól sejtem egy eléggé felkapott, foglalkoztatott színészként nem kell minden hónap végén mérlegelnie, hogy befizesse-e a villanyszámlát, vagy inkább vegyen valami szendvicsnél laktatóbb kaját. Szóval nem hinném, hogy a zseton mozgatta. De akkor mi? Prevenció? Elrettentés? No ezek biztosan nem. Az olvasottak alapján az exhibicionizmus lehet a tettes. Egy mellkasdöngetős, önpolírozó mondathalmot kapunk, aminek megbocsájthatatlan hibája, hogy gyakorlatilag meghozza az étvágyat a nyalcsira (heroin).

Bővebben a blogon:
http://profunduslibrum.blogspot.hu/2014/05/szabo-gyozo-…

2 hozzászólás
fülcimpa>!
Szabó Győző: Toxikoma

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Roppant tanulságos írás.
Már csak azért is mert tudom, hogy a büdös életben soha, de soha nem verném el a fizetésem a legalattomosabb függőségi viszonyt ajándékozó heroinra, bármennyire is izgalmas a gondolat, hogy hú, jó lenne érezni csupán egyszer azt a flasht amit ad. Mert ilyen nincs, hogy egyszer. Végtelen tud lenni. A vége pedig a halottasház.
Kész csoda, hogy Győző nem döglött bele. Csodálkozom is. Mert ugye a statisztika. És a használt szer tulajdonságai. Csodás kivétel.
Győző számomra sosem volt az a kimondottan macho típus, filmszínészként (színdarabban nem láttam) pedig mindig csak rossz arcú szerepben tündökölt (amiben láttam). Nem szimpatikus. Mint könyvszerző sem az. Normális élete volt, jó helyről indult, érthetetlen miért nem tudott erősebb lenni. Minden szenvedélybeteg undorítóan gyenge személyiség. És akkor itt jön általában az a szöveg, hogy művèsz, tehetsèges, meg nem èrtès, stb. Rosszul vagyok ettől.
Hőst kellene kiáltani, mert kimászott. De mennyire undorító lehetett. Szegény családja. És szegény ő. Gyenge, de egy öntelt, nagyképű ürge. Persze, a színészethez kell a kimagasló ego.
Alapjaiban jól megírta a hegymenetet, nem is pontozom le a tartalmát. Ettől függetlenül nem kedvelem őt.
Na és bónusz hír (számomra), hogy mozi lesz (talán kèsz is) a történetből. Jaj Istenem. Remélem nem szúrja majd magát senki aki megnézi.

mazsolafa>!
Szabó Győző: Toxikoma

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Vannak, akik nem értik, hogy miért is kellett ezt a könyvet megírni?
Nem értem, ezt a kérdést. Írni bárkinek joga van, mint ahogy ahhoz is bárkinek joga van, hogy ne olvasson el valamit, ha nem érdekli.
Ez egy nagy utazás, egy önvallomás, amiért én nagyon becsülöm ezt az embert, mert igenis bevállalta a múltját és cseppet sem finomkodva tárja azt mindenki szeme elé. Személy szerint engem mindig is lenyűgözött az ilyen mély addikció, ami a droggal jár és bár magamtól nem fogom végigjárni ezt az utat (hála az égnek!), egy ilyen beszámoló alapján mégis kirajzolódnak azok a finom kis rezgések, amik ezt az utazást jellemzik az összes hepével és hupával, mielőtt az ember elérné az első osztályon utazva azt a bizonyos végső állomást jelentő utolsó ajtót.

Sárhelyi_Erika I>!
Szabó Győző: Toxikoma

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Erős, őszinte, hiteles. Nincs köntörfalazás, szépelgés, nem lányregény. Nem is regény, önvallomás, tükörbenézés, selfie. Jól szerkesztett, lényegretörő, olvasmányos írás. Mondhatni ízlésesen hatásvadász. Merthogy hat, az biztos. Arról nem vagyok meggyőződve, hogy a fiatalok, akik ezt elolvassák, majd kapát-kaszát eldobva menekülnek a drogok közeléből – sőt, megkockáztatom, valamiféle kíváncsiságot is felkelthet irányukban. Bár akinek erre érdeklődése van, az a könyv nélkül is utánajár bárminek.
Nem semmi tíz év lehetett ez Győző számára – de őt nem szánom, felnőtt ember. Nem is kér szánalomból, persze. A feleségét viszont nem irigylem – borzalmas lehet végignézni, ahogy a mellettünk élő ember módszeresen gyilkolja magát. És leszarja, hogy közben ezáltal a környezetét is. Jó tudni, hogy Szabó Győző amúgy nem hülye. Olvasott, értelmes pali, úgyhogy van számára remény, ha ő is akarja. Szomorú, hogy sokak számára remény sincs, mert túl gyengék hozzá.
Kellemes meglepetés volt még Csernus – lehet, hogy a végén belőle is „ember” lesz. Gondolom, öregszik.

KBCsilla P>!
Szabó Győző: Toxikoma

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Annyira nem aléltam el tőle.Sőt!
Mindvégig a kérkedést éreztem belőle, hogy ő mekkora nagy haverja volt mindenkinek.
Meg, hogy ő mekkora tehetséges színész, akit ennyi mocsok után sem rúgtak ki.
A szövege pedig egyenesen alpári volt, sok helyen kimondottan felháborítónak tartottam.
Dolgoztam pszichiátrián, láttam drogosokat.
Aki rendbe akar jönni, az nem hőzöng, nem „pofázik” (bocsánat, úgy látszik öt percre rám ragadt a stílusa), hanem fülét-farkát behúzva szenved csendesen.
Vagy visszamegy a pokolba.
Borzasztónak látom, hogy valaki abból a mocsokból akar pénzt szerezni, amibe önként és fennen hangoztatva dalolva mászott bele.
Némelyik szerepben szerettem Szabó Győzőt, annyira nem fergeteges színész szerintem, de sajnos az ilyen nagyképű fráterektől feláll a szőr a hátamon.

2 hozzászólás
icu79 P>!
Szabó Győző: Toxikoma

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Valaki, valahol írta, hogy a könyv elolvasása után megutálta Győzőt. Nos, bennem szerencsére nem alakultak ki ilyen érzések. Persze, nem tapsolom meg azért, amit tett, de ez az ő élete…
Magáról a könyvről annyit, hogy gyorsan olvasható, bár nem könnyen emészthető. Jómagam Hál' Istennek zéró tapasztalattal rendelkezem az érintett témában, így némiképp érdeklődve olvastam a sztorikat, de mindent összevetve örülök, hogy ez a világ távol áll tőlem.
Köszönöm @gab001 – nek, hogy utazókönyv formájában lehetővé tette számomra az elolvasását. :)

Klitty>!
Szabó Győző: Toxikoma

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Szerintem ezt a könyvet egyáltalán nem irodalmi szemmel kell értékelni, még akkor sem, ha szerintem Szabó Győző kifejezetten tehetséges író. Egy nyilatkozatban hallottam nem is olyan régen, hogy nem bánta meg, ami történt, nem menne vissza, nem kezdené elölről. Furcsa kettősség van ebben az egy mondatban, éppen mint a könyvben, és az élet legtöbb területén is. Minden függőtől azt várná egy laikus, hogy leszokás után egy dolgot hangoztat újra és újra, míg meg nem unja mindenki: sajnálom. Hát én Győzővel értek egyet. Nem kell sajnálni, mert nem lehet úgy élni, hogy bánod 10 évedet. Hogy bánod azt, aki vagy. Hogy visszacsinálnád, ha lehetne.
Mint rendes pszichológushallgató, megtanultam, hogy minden ember függő. Van, aki kávé, csoki, munka vagy épp szeretetfüggő. Mindannyian – Győző szavaival élve – kis g*ci drogosok vagyunk. Egy a különbség, a heroinról vagy leszoksz vagy belehalsz. Őszintén örülök, hogy Győző az előbbi utat választotta. Még ha hosszas szenvedés, harc és több visszaesés árán is érte el.
A könyv brutálisan jól írja le a drogozás, később a leszokás vagy épp nem leszokás miértjeit. A mondatok egyszerre döbbentettek, nevettettek és hatottak meg, mindemellett pedig belegondolni, hogy ez nem egy könyv, hanem a valóság… Sokkoló. Ez a legjobb szó erre, azt hiszem.

Istris>!
Szabó Győző: Toxikoma

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Oké Győző, a drog klassz, ha eddig valaki nem tudta volna ebből a könyvből tuti megtudja. Leszoktál, ehhez gratulálok! De hogy van az, hogy e mellett, film, színház, reklám, stb. ment? A drogosok bejárnak rendesen dolgozni, nem csinálják le magasról, hogy előadás, felvétel, bármi fontos dolog van? Hogy tudtál szétcsapott aggyal szöveget tanulni? Az olvastam (épp Csernus egyik könyvében), hogy még a fű is súlyos befolyással van a tanulásra, memóriára. Amikor fél napig csak azt szervezted, hogy juss a cucchoz, akkor, hogy mentél dolgozni? És mikor szétcsúsztál és 1-2 napig nem voltál tiszta, akkor épp nem volt meló? És a családod ilyenkor nem kezdett el kerestetni? A feleséged mikor tudta meg hogy cuccozol? Nem vette észre mielőtt hozzádment, gyereket szült? Én ezekre lettem volna kíváncsi. De ebből csak az derült ki, hogy a drog nagyon klassz, és baromira nehéz leszokni. Ezt eddig is tudtuk, azért kösz érdekes próbálkozás volt. Az viszont feltétlen becsülendő, hogy bevállaltad!

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

EBrody I>!

Van egy buddhista mondás: "Az emberek azt hiszik, hogy a bátrak nem félnek. Valójában a bátrak meghitt viszonyban vannak a félelmeikkel. (Cs. I.)

Mátrix

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

1 hozzászólás
EBrody I>!

Led Zeppelin elképesztő faszi volt. Mokány alacsony alakját földig érő fürdőköpeny takarta, folyton lecsúszott csapott vállairól. Ősz haját hátranyalva hordta, és az orra alatt ott pihent a tömött, őszes bajusza. Szó szerint pihent. Ugyanis ez az ember beszédre nem használta a száját. Egyetlen dolog hagyta el a csipogóját. Sétált a folyosón, random jelleggel lecövekelt, magasba emelte a két karját, és beledörögte a kórházi csendbe ezt a két szót: LED ZEPPELIN!

Lipót

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Kapcsolódó szócikkek: Led Zeppelin
Sisyll>!

A talpra állás legfontosabb lépcsőfoka, amikor bocsánatot tudok kérni egykori önmagamtól mindazért, amit tettem vele. Mondjuk egy bocsánatkérő levélben, melyben elmagyarázom „neki", hogy miért adtam fel az álmaimat, majd azt is megfogalmazom, hogy ezek után mi lesz majd másképp. És aztán betartom az írott szavamat. Ez az újrakezdés.
(Cs. I.)

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Leoni I>!

Én hülye, repülni akartam tizenéves fejjel a nyírbátori iskola sportpályáján. Dobozkartonokat kötve a karomra és a hátamra, meg a combomra. Álltam a négy méter magas, lepukkant szertár tetején a szélben, alattam a távolugró gödör homokja. És nem féltem. Egyáltalán nem. Az ajtók előtt sosem féltem. Így álltam a tetőn. Elrugaszkodtam, széttártam a karomat és üvöltöttem. Az örömtől és a becsapódás utáni fájdalomtól. Nem sikerült.

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Kapcsolódó szócikkek: Nyírbátor
3 hozzászólás
Sárhelyi_Erika I>!

Ahogy én hazudtam, ahhoz nem színészi tehetség kellett, hanem egy áthazudott élet.

255. oldal

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Sisyll>!

Mindannyian így indulunk el. Tele erővel, hittel és főleg tisztasággal. Majd mindebből egyre többet adunk fel, egyre többet felejtünk el. Elkezdjük az egykori tiszta kisfiút vagy kislányt gyilkolni, megalázni, kihasználni.
(Cs. I.)

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

MoxNox>!

A valódi leállás nemcsak a drog vagy az alkohol abbahagyását jelenti, hanem valami sokkal többet. Ilyenkor a homályos szemüveg lekerül az emberről és elkezd tisztán látni. Érezni. Szembesülni azzal a sok szarral, amit beállt vámpírként elkövetett. Azért fogalmazok így, mert nagyon sok „ember” van, aki nem drogozik vagy nem szenvedélybeteg, de éppolyan vámpír, mint a beálltak. A vérszíváshoz, a másik kihasználásához nem kell drogozni. És ilyenkor nemcsak másoknak ártanak, hanem közben kőkemény öngyilkolás is folyik. Nemcsak testi ártás, hanem a gerincét, a méltóságát és az akármibe vetett hitét is feladja az ember. A narkó abbahagyása után ezeket is fontos visszaszerezni. Aki tudja, hogy mit jelent tisztán, gerinccel belenézni a másik szemébe, az újra át szeretné élni ezt az érzést.
Szóval, ez a valódi meló. (Cs. I.)

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

Anita_Prossek>!

Pokoljárás nélkül nem szerezhetjük meg a belső békét. Sem a bölcsek kövét

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

1 hozzászólás
EBrody I>!

Nem éreztem, hogy figyelnek. Hogy beszélnek rólam. Hogy lebuktam. Még akkor sem, amikor a színház büféjében a kelkáposzta-főzeléket eszegettem. Iszonyatosan be voltam állva. Olyan lehettem, mint egy lajhár. Vagy még rosszabb. A napon megerjedt gyümölcsök levétől belassult lajhár. A tányér fölött sztondulva tépegettem a kenyeret. Bele a főzelékbe. Láttam már mást is ilyet csinálni. Minimum ötven évvel volt idősebb, mint én. És most Győző, a betépett nyugdíjas lajhár ül a büfében és eszeget.

Konferencia

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai

TiszlaviczMarcsi I>!

Akció indul! Feladat: megakadályozni a megakadályozhatatlant. Megkerülve az asztalt, óriási vetődéssel megszerezni a labdát egy éhes rózsaszín dinoszaurusztól. Mission impossible.

Szabó Győző: Toxikoma Tíz év drogvallomásai


Hasonló könyvek címkék alapján

Sienna Cole: Reményszimfónia
Szilágyi Cs. Tibor: Harakiri
Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Thomas de Quincey: Egy angol ópiumevő vallomásai / Suspiria de Profundis
David Sheff: Csodálatos fiú
Kapitány-Fövény Máté: Ezerarcú függőség
Rácz Zsuzsa: Kábítószeretet
Havasi Laura: Tűk hegyén táncolva