A kitűnő kolozsvári tudós előző munkája – a Mitológia i kislexikon – a mediterrán térségek népeinek (egyiptomi, suner-akkád-hettita, föníciai, héber, görög és római)mitológiáját mutatta be mintegy 3500 tömör címszóban. Jelen munkája az előzőhöz hasonló módon (kb. 2500 címszóban) az északabbra élő európai népek (balti, finnugor, germán, kelta és szláv) mondavilágát tárja elénk. Ezek a gyűjtőnevek mintegy 30 – köztük magyar – nép ősi (kereszténység előtti )hitvilágáról ígérnek áttekintést.
A történelem különös játéka, hogy az ókori mitológiákról lényegesen többet tudunk, mint az időben hozzánk közelebbi népvándorlás kori népek istenvilágáról. Ez nem csoda, hiszen az erőszakosan tért hódító kereszténység tűzzel-vassal irtotta a pogányi hiedelmeket, s igazából csak a romantika hatására kibontakozó folklórkutatások mentettek meg belőlük egy keveset az utókor számára.
Az a kevés viszont, ami fennmaradt, ugyancsak a romantika hatására viszonylag szilárdan beépült… (tovább)
Mitológiai kislexikon I-II. 3 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1977
Enciklopédia 9
Szereplők népszerűség szerint
Jokull · Pakhet · Sztentór · Tiámat · Vidar
Kedvencelte 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 6
Kiemelt értékelések
Tisztán emlékszem, hogy gimnáziumban – amikor még nem volt internet – ebból vadásztam ki a teljes görög mitológiai családfát. :D
Egyébként nagyon jó kis könyv: nem volt olyan szereplő a Hercules vagy a Xéna sorozatban, akit ne találtam volna meg benne. ':D
Ha egy mitológiai szereplőhöz több „alteregó” is tartozott, akkor mind szépen fel volt sorolva, a felépítése hozza a kalsszikus lexikon elrendezést. Komolyan, az egyetlen „hibájának” azt tudom felhozni, hogy egyetlen illusztráció sem volt benn.
Eljárt fölötte az ídő – amolyan analóg Google volt ez – , de a maga idejében és nemében nagyon szerettem forgatni.
Népszerű idézetek
Vidar (ger) – Odin, mások szerint Thor és Grid fia; a „hallgatag áz”-nak is nevezték, mivel az istenek tanácsában ritkán szólalt meg. Az istenek végső harcaiban, a ragnarök alkalmával ő végzett Fenrisszel: hatalmas bakancsával a farkas alsó állkapcsára lépett, jobbjával felszakította a felsőt, aztán kardját Fenris szívébe mártotta. Életben maradt a világ pusztulása után is, és egyike lett az új világ isteneinek.
(II. rész) 439. oldal (Könykuckó, 1998)
Tiámat – Apszú élettársa, az őskáosz nőnemű alakja, egyben a sós vizű tenger neve. Apszútól szülte Ansart és Kisart, Lahmut és Lahamut. Amikor Éa megölte férjét, harcot indított a fiatalabb istenek ellen; vezérnek fiát, Kingut állította, akivel összeházasodott és különböző szörnyeket szült, hogy bosszút állhasson ellenségein, továbbá viperát, szfinxet, oroszlánt, veszett kutyát és skorpióembert teremtett. Éa is megrettent tőle, s fiát, Mardukot küldte ellene. Ez hálóval megfogta Tiámatot, lelőtte, s testét kettőbe hasította; egyik feléből lett az égbolt, másikból a szárazföld.
290. oldal (Könyvkuckó, 1998)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Sz. A. Tokarev (szerk.): Mitológiai enciklopédia I-II. 100% ·
Összehasonlítás - Alice Mills (szerk.): Mitológia ·
Összehasonlítás - Latkóczy Mihály: Őskeleti, germán és szláv mythológia ·
Összehasonlítás - Publius Ovidius Naso: Hősnők levelei ·
Összehasonlítás - Dömötör Tekla (szerk.): Germán, kelta regék és mondák 89% ·
Összehasonlítás - Visy Zsolt (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón ·
Összehasonlítás - Philosztratosz: Erósz szárnyai – Ógörög szerelmes levelek ·
Összehasonlítás - Arthur Cotterell: Képes mitológiai enciklopédia ·
Összehasonlítás - Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz 88% ·
Összehasonlítás - Székely Péter: Thor valódi története ·
Összehasonlítás