„Történelmi tény” – írta Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetében –, hogy a húszas évek kezdetén Szabó Dezső volt a szellemi Magyarország legfontosabb embere. Egy egész nemzedék az ő könyvein keresztül alakította ki életformáját, az ő szemével nézte a szellem jelenségeit; előző korok vívmányaiból, a Nyugat-mozgalomból, ami maradandó, még Ady Endre is, csak rajta keresztül jutott el a magyar ifjúság nagy részéhez. Ez az átközvetítés a legnagyobb érdeme."
Vajon milyen volt ez a Szabó Dezső festette Ady-kép? Hogyan látta, láttatta ez a szertelen, szélsőséges, különös alkotó századunk nagy lírikusát? Erre segít választ adni e kötet két tanulmánya.
Ady 5 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1982
Róla szól: Ady Endre
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gondolkodó magyarok Magvető
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Szabó Dezsőnek a két, teljességében közölt Ady-tanulmányán kívül (A romantikus Ady, A forradalmas Ady) egy terjedelmesebb részletet is olvashatunk a szerző Ady arcához című esszéjéből. E művek jelentősége elsősorban abban áll, hogy felhívta Ady munkásságára a magyar fiatalok figyelmét a 20. század első évtizedeiben. Ma már teljesebb elemzések, monografikus művek értékelik Ady költői és írói pályáját.
A Gondolkodó Magyarok sorozatában megjelent kis füzetben Szabó Dezső írásait Szigethy Gábor előszava, valamint jegyzetei egészítik ki. Az előszó Szabó Dezsőt mutatja be röviden, találóan és művészetének, gondolkodásának a maga ellentmondásosságában. A könyvvégi jegyzetek szintén fontosak és informatívak. Fontosak azért, mert nélkülük az Adyról szóló írások nehezebben értelmezhetők, és informatívak abban a tekintetben, hogy Szabó Dezsőről alkotott képünket tovább árnyalja.
Ez a kis könyv legalább annyira Szabóról szól, mint amennyire Adyról. Számomra ezek a Szabó Dezsővel kapcsolatos adatok, részletek még érdekesebbeknek tűntek, mint a címadó írások.
Népszerű idézetek
Az élet és halál ezt az azonosságát… – Szabó Dezsőnek e mondathoz fűzött megjegyzése: „Az élet és halál azonossága – egész más vonatkozásban – alaphangja Vielé-Griffin költészetének.” (Vielé-Griffin, Francis [1864–1937] francia szimbolista költő.) Korábban Szabó Dezső épp ezt a vonatkozást érezte Ady költészete leginkább parodizálható jellegzetességének. Egy fennmaradt gyilkos-kedélyes Szabó Dezső „vers” részlete
A halálorgona
Én a halálorgona vagyok!
Rajtam ingyen dalol az Élet.
Jól fizetett Uri Zongorán
víg dala szól a jóllevésnek.
Én a halálorgona vagyok!
Jól fizetett Uri Zongorák
rőthajú nagy Mestere táncol.
Életszemű lány lába neki lejt,
s futnak a halálorgonától.
Én a halálorgona vagyok.
(Kardeván Károly: Szabó Dezső Adyról. It. 1945. 30.)
58. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Arany Zsuzsanna: Kosztolányi Dezső élete ·
Összehasonlítás - Almási Miklós: Mi lesz velünk, Anton Pavlovics? ·
Összehasonlítás - Osváth Gábor: Koreai nyelv és irodalom – Válogatott tanulmányok ·
Összehasonlítás - Szini Gyula: Jókai ·
Összehasonlítás - Németh László: Homályból homályba ·
Összehasonlítás - Osztovits Levente: Közvetítés ·
Összehasonlítás - Szilágyi Márton: Határpontok ·
Összehasonlítás - Makay Gusztáv: „Édes hazám, fogadj szívedbe!…” ·
Összehasonlítás - Borgos Anna – Szilágyi Judit: Nőírók és írónők ·
Összehasonlítás - Pók Lajos: Thomas Mann világa ·
Összehasonlítás