Test ​és tudat 1 csillagozás

A japán harcművészeti filozófia hajnala
Szabó Balázs: Test és tudat

E ​könyv célja a japán harci művészetek a 17. század első felében megjelenő elméletét megalapozó gondolatok áttekintése, ahogyan azok a korszak két fontos művében, Takuan Szóhó (1573-1645) buddhista szerzetes 1630 körül írt ÉRTEKEZÉS A RENDÍTHETETLEN BÖLCSESSÉG LÉNYEGÉRŐL (FUDÓCSISINMJÓROKU) című munkájában, illetve Jagjú Munenori (1571-1646) kardvívó mester 1632-ben készült A HARCMŰVÉSZET CSALÁDI HAGYOMÁNYKÖNYVE (HEIHÓ KADENSO) című alkotásában megjelentek. Takuant Jagjú Munenori kérte meg, hogy írja le gondolatait a harcművészet elméleti-filozófiai vonatkozásairól, miután megbízást kapott Iemicu sóguntól a kard tudományáról könyvet írni. A két munka ilyen módon szorosan összekapcsolódik. Munenori nem pusztán átvette Takuan gondolatait, hanem beépítette saját művébe mindazt, amit érvényesnek és a témához jól illeszkedőnek érzett, számos másik esetben azonban mellőzött vagy átalakítva vett át takuani eszméket. Takuan a buddhizmus és harcművészet kapcsolatáról ír, Munenori… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Torii, 2016
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155498084

Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Amethyst>!
Szabó Balázs: Test és tudat

Szabó Balázs: Test és tudat A japán harcművészeti filozófia hajnala

Rendkívül érdekfeszítő szakkönyv művelődés szempontjából, mely, bár alaposan szájba rágja az információkat, hogy a témában kevésbé jártas olvasó is képbe kerüljön, még egy, Japánnal napi szinten foglalkozó olvasó is találhat számos új érdekességet.
Fő témája a zen és a kardművészet kapcsolatának ismertetése, történeti és filozófiai szempontból. Kezdve a hadakozó fejedelmek korától (sengoku jidai) kialakuló Edo-korszak kevésbé hadsereg központú, mindinkább dinasztikussá váló harcművészek zen töltetű művéig jutunk el. Sőt, a behatóbban tanulmányozni szánt filozófiai művek is megtalálhatóak a kötetben magyar fordításban, ami igencsak növeli a tanulmány értékét a szememben.
Maga a téma és az elgondolás is sokat dobott a színvonalon, csupán magával a szerkezettel akadtak kisebb-nagyobb, de főként nagyobb problémáim. A történelmi ismertetés után, mikor is belevágunk a lecsóba, alaposan kielemzi szinte soronként/bekezdésenként azokat a japán tanulmányokat, melyeket később a kötet végén egészében közöl. Vagyis a kielemzett szövegek jelentős része ekképpen kétszer is előfordult a kötetben, egyszer elemezve, másszor csak simán közölve. Nem éppen olvasó- és/vagy környezetbarát megoldás, az egyszer biztos. Ember legyen a talpán, aki hajlandó még egyszer átrágni magát a már jól ismert, zsigereiben kielemzett, rendkívül elvont zen filozófiai szövegeken (kivéve, ha maga az illető is leendő kutató). Ám, mentségére szóljon, hogy jobb, tömörebb közlési módot magam sem tudnék kiötölni, nem tudom, mi lett volna előnyösebb a kötet számára: 1. csak az elemzéssel ellátott szöveg álljon meg a lábán. 2. csak a szöveg foglalja el az oldalt, és minden elemzés a lábjegyzet alá szoruljon – bár ehhez túl tekintélyes méretű elemzésekről van szó. 3. először álljon a csupasz mű és a fejezet végén az elemzés egymagában. 4. előbb csak az elemzés és aztán az előre kielemzett szöveg… már a kombinációk elgondolásába is belegabalyodik az ember.
Egy szó mint száz, kár lenne sokat rágódni a kötet szerkezeti felépítésén, hiszen ha csupán a tartalomra összpontosítunk, akkor egy lebilincselően izgalmas és alapos tanulmány bontakozik ki előttünk, mely hosszú, elmélyült gondolkodásra sarkallja az érdeklődőt, vagy akár japán harcművészet gyakorlására ösztökélheti őt.


Népszerű idézetek

Amethyst>!

Hiába beszélünk vízről, attól még nem lesz nedves a szánk.

87. oldal

Szabó Balázs: Test és tudat A japán harcművészeti filozófia hajnala

Amethyst>!

A tanulás az Úthoz vezető kapu: ezen kell áthaladnunk, ha az Úthoz kívánunk eljutni. Azonban a tanulás csak a kapu, nem maga a ház, nem szabad azt gondolnunk a kapura pillantva, hogy már a házat látjuk. A ház az, ami belül van, amihez a kapun át juthatunk el.

106. oldal

Szabó Balázs: Test és tudat A japán harcművészeti filozófia hajnala

Amethyst>!

Kezdetben, amikor még semmit sem tudunk, a tudatunk üres, nincs benne kétely. Amikor a tanulásba belekezdünk, a tudatunk elkezd megtelni dolgokkal, amelyek aztán megakadályoznak minket abban, hogy cselekedni tudjunk.

108. oldal

Szabó Balázs: Test és tudat A japán harcművészeti filozófia hajnala


Hasonló könyvek címkék alapján

Tan Twan Eng: Esőcsináló
Mantak Chia: A stressz életerővé alakításának taoista módszerei
Sei Shin: Szamuráj hitvallás
Baló Júlia: Harcos szerzetes
Mas Oyama: A Karate alapjai
Szugavara Makoto – Mijamoto Muszasi: „A nyughatatlan géniusz” / Az öt elem könyve
Gubacsi Attila – Barta Balázs (szerk.): 21 szamuráj
Adámy István: Kyokushin Karate
Catharina Blomberg: Szamurájok
Josikava Eidzsi: Muszasi I-V.