Művészettörténet ​vázlatokban 20 csillagozás

A kezdetektől napjainkig
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban

Szabó ​Attila könyvét mindazok örömmel fogják használni, akik a művészetek bármely ágával foglalkoznak, akár általános iskolai tanulók, középiskolások, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók, vagy a művészetek történetét, történelmet, irodalmat, zenét tanító pedagógusok. A könyv elsősorban a műalkotások és történelmi, szellemi hátterük megértéséhez nyújt összefoglaló ismeretanyagot, de mindazok haszonnal forgathatják, akik szeretnék, ha nagyobb rálátásuk lenne egy-egy stílustörténeti korszakra, egy-egy nép mai kultúrájának gyökereire, művészetének eredetére és alapvető fejlődéstörténetére.

Bemutatja a kezdetektől napjainkig született legfontosabb művészeti eredményeket, a különböző művészeti ágak adott korra jellemző stílusjegyeit, kiemeli és megmagyarázza azokat az építészeti, művészeti alapfogalmakat, amelyek ismerete egy-egy kor művészetének és műalkotásainak elemzéséhez nélkülözhetetlen.

Irodalmat kínál a részletesebb művészeti tanulmányokhoz, és megemlít… (tovább)

>!
Veritas, Győr, 2005
228 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639190241
>!
Veritas, Győr, 2000
228 oldal · ISBN: 9636404453
>!
AKG / Veritas, 1997
228 oldal · ISBN: 9636504857

2 további kiadás


Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Moholy-Nagy László · Mózes · próféta

Helyszínek népszerűség szerint

Gödöllői Művésztelep


Kedvencelte 2

Most olvassa 5

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

Kallós P>!
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban

Tömör lényegretörő, kérdéseket feltevő gimis szintű, egyetemes alapmű. Talán picit kezd túlhaladottá válni itt-ott, néhol kívánnivalót hagy maga után a szöveg megfogalmazása, néhol kimaradt ez-az (pl.: az egyiptomi sírépítészet neki a masztabákkal indul.), néhol úgy érzed villával hányták össze az ismeretanyagot, melyet keményen ritkítottak, hogy ne legyen túl vastag a könyv ezért gyakoriak a masszív, negezen értelmezhető tőmondatok.

Gelso P>!
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban

nagyon tömör, vázlatos, néhol már felsorolásszerűre leszűkítve

amnaen>!
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban

elvileg ez volt A Művtöri Könyvünk. gyakorlatilag évente kétszer láttam: amikor beköltöztettem a koliba, meg amikor hazaköltöztem. nézegetni azért szeretem :)


Népszerű idézetek

Inimma >!

TIZENHÁROM ELV

A zsidó hit híres Tizenhárom Elvét a középkor jeles alakja, Maimonidesz (1135-1205) fogalmazta meg:

1. Hit Istenben, minden dolognak teremtőjében.
2. Hit Isten abszolút egyetlenségében.
3. Hit Isten testetlenségében.
4. Hit Isten örökkévalóságában.
5. Hit abban, hogy az egyetlen Istent kell imádni és szolgálni. senki mást rajta kívül.
6. Hit a prófétákban és a prófétai kinyilatkoztatásban.
7. Hit Mózesben, a legnagyobb prófétában, és abban, hogy a mózesi prófécia az összes többi fölött áll.
8. Hit abban, hogy a Tóra égi eredetű, és ez az egyetlen isteni kinyilatkoztatás.
9. Hit abban, hogy a Tóra megváltoztathatatlan.
10. Hit lsten mindentudásában és az isteni gondviselésben.
11. Hit Istenben, aki megjutalmazza a jókat és megbünteti a gonoszokat, mindenkivel cselekedete szerint bánik.
12. Hit a Messiás eljövetelében.
13. Hit a halottak feltámadásában.

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: feltámadás · hit · Isten · Messiás · Mózes · próféta · Tóra · vallás · zsidók, zsidóság
MissWenut P>!

A XX. század legnagyobb hatású alkotóműhelye, a Bauhaus Weimarban alakult meg 1919-ben. Alapítója: Walter Gropius (1883-1969). 1925-től Dessauban működött; 1933-ban a fasiszták feloszlatták, de Moholy-Nagy László Chicagóban újjáélesztette New Bauhaus néven. A Bauhaus nem művészeti iskola volt, hanem a szó szoros értelmében vett alkotóműhely. Szerves egységben tanította a művészeti ágakat, a kézművességet, a tárgyformálást (design), a tipográfiát (könyvnyomtatást), a fényképezést, a színházat és a táncot. Az emberi környezetet teljes egységben alakító, céltudatos munkára nevelt. Elfogadta a gépet a művészi alkotás eszközeként, és az ipari technológia fontosságát.

160. oldal (1997)

MissWenut P>!

A XVI. században, a tánczene virágkorában a saltarello, a courante és az összefogódzás nélküli gagliarda mellett két páros ütemű tánc, a pavane (pavan; spanyol eredetű, udvari, lépegető, sétáló tánc) és a passamezzo (pásszámedzó; eredetileg énekkel kísért, páros ütemű, lassú tempójú tánc) is helyet kért. A pavane oldalállásban járt ünnepélyes vonulós páros, amelynek változatát Balassi is megörökítette néhány költeményében.

112. oldal (1997)

Kapcsolódó szócikkek: Balassi Bálint · pavane · saltarello
MissWenut P>!

A barokk stílus főleg a katolikus országokban terjedt el.

117. oldal (1997)

Kapcsolódó szócikkek: barokk
MissWenut P>!

rizalit: az épület kiugró középrészének hangsúlyozása, lehet sarok- és középrizalit is

119. oldal (1997)

MissWenut P>!

Szvit. A zene és a tánc összekapcsolása végigvonul a zene történetén. A tánc természetes rendje, hogy a lassú és gyors tempó felváltva kerüljön egymás mellé. Az udvari balett zenéje is ezt a sorrendet követi, így alakult ki a táncok sorozata, a szvit. Virágkorát XIV. Lajos versailles-i udvarában érte el. Ez a műforma később elszakadt a tánctól, s minden olyan énekes vagy hangszeres művet szvitnek neveznek, amely több, egymástól különböző jellegű tételből állt.

124. oldal (1997)

Kapcsolódó szócikkek: szvit
MissWenut P>!

Akadémizmus. A XVII-XVIII. századi művészeti akadémiák szemléletéhez mereven ragaszkodó irányzat, amely a rajz-, a festő- és mintázókészség, valamint a kompozíciós módszerek elsajátítását tekintette a művész legfontosabb feladatának. Az akadémikusok a klasszikus művészet formajegyeit receptszerűen követik, külsőlegesen alkalmazzák. Mély jellemábrázolásra nem törekednek. Kompozícióik sematikusak, alakjaik színpadra állított bábokhoz hasonlóak. A XIX. századi polgári társadalom hivatalos művészete, reprezentatív (rangját, társadalmi tekintélyét mutatósan képviselő) irányzata volt; minden új törekvés a vele való harcban erősödött.

153. oldal (1997)

MissWenut P>!

A szecesszió magyar központja a Gödöllői Művésztelep. 1901-ben alakult és 1921-ig maradt fenn. Az angol preraffaeliták törekvéseihez kapcsolódott. A Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) és Nagy Sándor (1868-1950) köré csoportosult művészekből állt.

157. oldal (1997)

MissWenut P>!

onirizmus: álomszerűség, álomképszerűség (formai eszköz)

171. oldal (1997)


Hasonló könyvek címkék alapján

Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete
Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete
Takács Imre (szerk.): Mons Sacer 996-1996 I-III.
Marosi Ernő: A középkor művészete II. 1250–1500
Z. Gács György – Kocsis Imre – Vilt Tibor – Kákay Szabó György – Illés János – Gulyás Dénes – Barcsay Jenő: A képzőművészet iskolája 2.
Jernyei Kiss János: Barokk művészet Európában
Aradi Nóra (szerk.): A művészet története Magyarországon
Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig
Tüskés Tibor: Testvérmúzsák
Hegyi Borbála: Művészetek albuma