Árpád-házi ​Szent Erzsébet 4 csillagozás

Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet

Halálának, majd szentté avatásának 750. évfordulójára emlékezve elsősorbana német történetírás nagy figyelemmel fordult Szent Erzsébet felé. A hagyományos politikaitörténettől kezdve a mentalitástörténet és művészettörténet módszereit is alkalmazva írtak róla. A legújabb magyar történetírás adósságát is törleszti e kis kötet II. Endre leányának életéről. A szerző új megközelítéssel helyezi el az Árpád- házi királylány alakját a kor szentjeinek galériájában, s utal arra a szerepre is, amellyel származása kapcsán hozzájárult az egykorú Európában a magyar királyi dinasztia szentjeinek tiszteletének népszerűsítéséhez. Az ikonográfiai sémákból kiemelve, a XIII. század érzelmi és vallásos közegét bemutatva érzékelteti Szent Erzsébet alakjában a kornői eszményképét, s egyúttal arra is választ keres, hogy miért hathatott Erzsébet példája századokon át.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Életek és korok Akadémiai

>!
Akadémiai, Budapest, 1989
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630553686
>!
Akadémiai, Budapest, 1986
212 oldal · ISBN: 9630543079

Enciklopédia 1


Kiemelt értékelések

anesz P>!
Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet

Borító + ill: 4
tartalom: 5
ismeret: 5*
stílus: 4
élmény: 5
mondanivaló: 5

Nagyon pozitív meglepetés volt ez a kis könyvecske. Bővebb értékelés a karcban:
https://moly.hu/karcok/1922936

julianus>!
Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet

Egy kitűnő könyv a középkor egyik „szociális Szentjéről” , hozzáértő embertől.
Amikor olvastam, a feleségem éppen gyermeket vár.
Ha lányt várna, Erzsébet lett volna a neve…
Heilige Elisabeth von Thüringen, Árpád-Házi Szent Erzsébet.


Népszerű idézetek

Verebes_Adrienn>!

1231. november 19-én az alig 24 éves Erzsébet, Türingia hercegnője halálos ágyán, mosolyogva hallja egy madárka édes énekét, és befejezi földi szenvedését. Életrajzai és legendái halálának leírásakor kivétel nélkül megemlítik végső percének ezt a mozzanatát… Nemcsak maga a szent hallja halála pillanatában a csodás dallamot, de temetésének résztvevői is hallják a templom tetején éneklő madarakat, azaz az angyalokat, akik miután égbe vitték lelkét, visszatértek temetésére. Egy Szent Bonaventurának tulajdonított beszéd azt írja róluk: „e madárkák szűzi tisztaságáról saját nyelvükön tanúskodtak, midőn koporsója felett csodálatos kedvességgel énekeltek.” A szentet búcsúztató édes dallam nemcsak a szép halál illusztrálására szolgál, hanem egy hagiográfiai követelménynek is eleget tesz: azt a teológiai felfogást igazolja, hogy a halál – és különösen az „igazak” halála – nem elmúlás, csupán átmenet, egy új, igazi életre való boldog születés. Az égi jel pedig mintegy bizonyítéka, tanúsítója az elhunyt szentségének.

18.

Kapcsolódó szócikkek: 1231

Hasonló könyvek címkék alapján

Hitre, tudásra
Rácz Zoltán: Jezsuiták tegnap és ma…
XVI. Benedek pápa: Az egyházatyák
William V. Bangert: A jezsuiták története
Csorba Csaba: Árpád örökében
Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában
David I. Kertzer: A pápák a zsidók ellen
E. A. Dal Maschio: Szent Ágoston
Bitskey István: Hitviták tüzében
Kakucs Lajos: Santiago de Compostela