Drakula ​vajda históriája 11 csillagozás

Sz. Farkas Jenő: Drakula vajda históriája

Mindannyiunk képzeletében Drakula elegáns, frakkos úr, akinek hideg kézfogása, előreugró szemfogai, parázsló szemei borzongást keltenek nemcsak a Drakula-regények és -filmek szereplőiben, hanem az olvasókban és nézőkben egyaránt. Ezt a Drakulát Bram Stoker, ír regényíró teremtette közel száz éve, de regénye igen gazdag történelmi és néprajzi hagyományon alapul. A vámpír-Drakula mögött neves történelmi személyiség áll, aki a XV. század második felében Havasalföldön uralkodott, s már életében európai hírnévre tett szert kegyetlen tetteivel és törökellenes harcával. „Vérszopó” tulajdonsága pedig több száz éves kelet-európai tradícióra vezethető vissza. Farkas Jenő tanulmánya e kettős szálat követve tárja fel a mai „legenda” titkait.

>!
Akadémiai, Budapest, 1989
154 oldal · ISBN: 9630555506

Kedvencelte 4

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 6

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
krlany I+SMP
Sz. Farkas Jenő: Drakula vajda históriája

Amikor olvastam, ifjú voltam és bohó és rengeteg kérdésem volt. Izgatott mi honnan jövünk és hova tartunk, ezért végig olvastam a tájékomban fellelhető összes „szent könyvet”. Az is érdekelt, hogy a vámpír-sztorik honnan erednek, hát annak is utánajártam.
Emlékeim szerint tetszett nagyon a könyv. Rengeteg számomra ismeretlen dologgal találkoztam benne, ami kimaradt a mindenki által ismert vámpír-legendából. 10 évvel később megnéztem magamnak Drakula várát. Pár évvel ezelőtt pedig tudomást szereztem róla, hogy Szegeden létezik vámpír szubkultúra. Az erről a szubról készült tán amerikai doksifilmet láttam. Valahol megértem Vlad Tepestől hogy jutottunk idáig, és azt is miért élik így az életüket emberek. Egyszer egy csávó úgy akart felvágni előttem, hogy közölte velem ő egy vámpír. Hát nem estem hanyatt tőle, igen elámult mikor rájött felkészültebb vagyok a témából, mint gondolta. Azóta cimboraféle.
Az elmúlt egy-két év hype-olt vámpírjait nem értem, meg azokat sem, akiknek az tetszik, de igazából azt már nem is akarom. Nekem Barbie-korszakom sem volt, mégis sikerült felnőnöm, úgy gondolom enélkül is szép lesz az életem!;)

13 hozzászólás
>!
kedaiyun
Sz. Farkas Jenő: Drakula vajda históriája

Nagyon jó kis könyv. Nincs ember, aki ne ismerné Drakula történetét, de Vlad Tepes története sem ismeretlen. A könyv első fele a történelmi Drakulával foglalkozik, melyben a havasalföldi vajda tetteit és viszonyait mutatja be, pl. milyen kapcsolatban állt a törökkel, más vajdákkal vagy éppen Hunyadi Mátyással, majd különféle források alapján bemutatja, hogy a kortársai hogyan látták őt. Már itt is látszik, hogy alakját sokszor felhasználták egy jó történet érdekében, kicsit kiszínezték, hogy eladhatóbb legyen. Nagyon érdekes az egész. A könyv második felében a vámpírokról tudhatunk meg érdekes dolgokat, hogy a balkáni népek illetve a magyarok folklórjában hogyan jelenik meg a vámpír, a sírjából kikelő halott. És végül az irodalmi Drakuláról szóló fejezetben találkozik a két világ. Megtudhatjuk, hogy Bram Stoker nem csak hasraütésszerűen találta ki a történetet, hanem tanulmányozta a folklórt és a történelmet is. Érdekes volt, hogy néhány dologhoz honnan jött az ihlet. Habár csak részben alapul a regénybeli Drakula alakja az igazi Drakulán, ezáltal ő is halhatatlanná vált.
(Erről még eszembe jutott az is, hogy – bár nem olvastam – , de hasonlónak tűnik a cím alapján az Abraham Lincoln, a vámpírvadász c. könyv is, ahol egy valós történelmi személyt ruháznak fel valamilyen természetfeletti tulajdonsággal.)
Azóta persze az utolsó, filmekkel és irodalommal kapcsolatos fejezetet bőven ki lehetne még egészíteni.

>!
Amadea
Sz. Farkas Jenő: Drakula vajda históriája

Akit érdekel a Drakula körüli szenzáció néhány forrása, annak hasznos olvasmány lehet. Nekem szinte csak „A vámpírhit kialakulása” volt érdekes, untam már negyedjére olvasni lefejezett, felgyújtott, karóba húzott, feldarabolt emberekről olvasni.
(Bővebben a linkeknél.)

>!
Goldenhand
Sz. Farkas Jenő: Drakula vajda históriája

Akit komolyabban érdekel a vámpírfolklór, annak érdemes… vagyis kötelező! Azért csak 4 és fél csillag, mert rövid :)


Népszerű idézetek

>!
Inimma

Drakuláról, a kegyetlen havasalföldi vajdáról sok történet maradt fenn. Életét mítoszok, „véres” történetek lengik körül. Természetesen, legtöbbször nem a történeti személyiségről szóló hitelt érdemlő forrásokkal van dolgunk. Pedig Drakula önmagában is és történeti szempontból is bonyolult személyiség, pszichikai alany. Nem magyarázható minden tette azzal a történeti szituációval (a törökök és magyarok kereszttüzében, testvérháborúk), amelynek félig-meddig áldozatává vált. Ezt bizonyítja az az eset is, ahogy a szociális gondokat kívánta megoldani. Egy alkalommal összegyűjtötte az öregeket, a koldusokat és a bélpoklosokat, majd megkérdezte tőlük, hogy meg akarnak-e szabadulni „minden földi szomorúságtól és ínségtől”. Ezután a lakomára invitált vendégeket bezáratta egy hodályba s rájuk gyújtatta az épületet. Magyarázatképpen azt mondta, hogy azért tette „hogy ne zaklassák a népet panaszaikkal és országomban senki se legyen szegény, csak gazdag.” A szegényekkel szembeni ellenséges bánásmód nem a zsarnok vajda egyedi vonása, ez a török szultánok egynémelyikét is jellemezte.


Hasonló könyvek címkék alapján

Tasnádi Kubacska András: A mondák állatvilága
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya
Bari Károly: Az erdő anyja
Luby Margit: Bábalelte babona
Király Lajos: Somogyi hiedelemvilág
Luby Margit: A parasztélet rendje
Jung Károly: Az emberélet fordulói
Gustav Jahoda: A babona lélektana
Zubánics László – Vargáné Katona Mária: Boszorkányok pedig nincsenek?!
Miha Likar: Doktor úr, igaz-e…?