Jane ​Austen naplója 82% 198 csillagozás

Amikor megvettem, sokat vártam ettől a könyvtől, de az értékeléseket olvasva egyre kevesebbet. Szerencsére pozitívan csalódtam, s a kezdeti elvárásaimat sikerült megtalálnom benne. Ha valaki szereti Jane Austent, akkor tudja, hogy utánozhatatlan, hisz éppen ezért olyan különleges. Ettől a könyvtől sem szabad elvárni ilyesmit. Szerintem az írónőnek mégis sikerült egyszer-kétszer megidéznie Austen-stílusát, főleg a párbeszédek emlékeztettek rá. Egy csodálatos szerelmi történet bontakozik ki a könyv lapjain, ami véleményem szerint méltó Jane-hez. Bezárva a könyvet, azt kívántam, bár tényleg hasonlóban lett volna része. Külön élmény volt, ahogy az egyes művei megjelentek a könyvben, kedvet kaptam újból elolvasni őket.

Nagyon jól esett olvasni ezt a könyvet. A stílusa hasonló a klasszikusokhoz, de mégsem teljesen olyan. Jane Austen-tól eddig két könyvet olvastam, az egyik tetszett, a másik kevésbé, így kíváncsi voltam, hogy ez a hozzá hasonló stílusban íródott könyv tetszeni fog-e. Tetszett. Könnyed volt a stílusa, jó volt Jane-ről olvasni és sokszor azt kívántam, hogy ez bárcsak igaz lenne.

Ha szeretnéd, hogy bekebelezzen a Jane Austen-i világ, feltétlenül olvasd el! Engem felfalt, miközben faltam a regényt. És persze jót sírtam a végén, de szerintem méregbe is jöttem volna, ha ez nem következik be :) Imádom ezt a miliőt, a stílust, a végletes érzések kavalkádját, azt az érzelmi hullámvasutat, amin utazhattam.
Valaki azt mondta, ne olvassam el a legvégét. Most már tudom, miért mondta, de végül is engem nem ért csalódás. Sőt, megemelem a kalapom a szerző előtt, de hogy miért azt nem mondom el, mert lelőném a poént.
Lényeg, hogy remekül szórakoztam :) Köszönöm, Syrie James :)

Fantasztikus! Egy szó, mely leírja e könyvet.
Nyilván azt vártam egy igazi napló lefordítását kapom, aha hát persze. Nem, ettől sokkal többet kaptam. A vége felé fedte fel a könyv a titkát, és akkor értettem meg mindent. Jane Austen egy hihetetlen ember és író volt. Betekintést kaptam ezzel a regénnyel az életébe, ki is volt Jane Austen. Nem olvastam még egy regényét sem, de ez a könyv megtanított bízni abban, hogy nem fogok csalódni a könyveiben. :)
Rengeteg kutatómunka eredménye. Nagyon tetszett a végén lévő utószó és a függelék. Ajánlom mindenkinek, aki nem egy Austen regényt szeretne olvasni, hanem egy kicsit meg akarja ismerni az írónőt. :)

Lenyűgöző…Egyetlen szóval így értékelem. A regény hihetetlen mennyiségű kutatómunka eredménye, és ez megmutatkozik mindenhol benne. A pontos dátumok, a helyek, az események, hogy minden illeszkedjen a valós tényekhez.
A vége? Szívet tépő. Megvezetett? Abszolút! Azonban pont ez mutatja meg az író zsenialitását. Igényes, gyönyörű, fantasztikus. Minden elismerésem ezért a munkáért.

Ezt a könyvet képtelenség úgy végig olvasni, hogy az ember szeme szárazon maradjon. Jane Austen a regényeit is olyan átéléssel tudta megírni, hogy minden egyes szereplője a szívemhez nőtt.
Aki pedig Jane Austen rajongó, nekik ez a könyv már-már kötelező.
Élveztem minden egyes sorát, mert tudtam, hogy életének olyan részleteibe tudok betekinteni, amikről eddig nem is tudtam. Nagy családja, odaadó testvérek, imádnivaló gyermekek mindenfele. Számukra és a felnőttek számára is Jane Austen egy igazi mesemondó volt. Nem is sejtettem, hogy az íráson kívül voltak szóban elhangzott történetei is.
Sajnálom, hogy ennyire rövid élet jutott neki, de becsülöm, hogy ennyire kevés idő alatt ennyi fantasztikus regényt adott a világnak.
Szeretném hinni, hogy Mr. Ashford valóban létezett és megmutatta Janenek az igaz szerelmet.
Jó volt bepillantást nyerni, egy-egy könyvbeli szereplőjének szájába adott mondatai eredetéről.
Csak ajánlani tudom.

Mintha Jane Austent olvastam volna, és nem egy róla szóló regényt :) Nagyon jó volt :)

Első olvasásom az írónőtől. Nagyon jól fogalmaz, szinte Jane Austen stílusban ír. Élveztem a történetet. Tulajdonképpen J.A. életrajza alapján mesélte el nekünk, az írónő regényeinek keletkezésének történetét.
Nagyon szerethető gondolatokat fogalmazott meg, pl.:
„A levélírás méltó elfoglaltság – vágtam vissza, és tollamat a tintatartóba mártottam. – Azt hiszem, kevés akkora öröm van, mint kézhez kapni egy remek levelet, sok-sok érdekes hírrel.”
Kellemes érzés volt visszamenni az időben, J.A. korába, a gyönyörűséges angol vidékre.

Bronte naplója után mindenképpen kíváncsi voltam az írónő további műveire. Ugyan azon az elven íródott ez a napló, mint az említett Bronte. Vegyítve volt az információ a fikcióval és a stílus szintén (Austen és James keveréke). Az elején ahogyan elkezdtem olvasni hirtelen a film jutott az eszembe, mert hasonlatos volt hozzá, de azért mégis más. Kellemes kikapcsolódást nyújtott és jó volt elmerülni Austen világában. Az Austen rajongóknak szerintem tetszeni fog és azoknak is, akik hasonló stílusú élményre vágynak.

Szívszaggató. Csodálatos. Bámulatos. Csordultig tele érzelemmel.

Annyira a hatása alatt vagyok még, hogy nem tudok épkézláb véleményt írni. Valószínűleg az egyik legcsodásabb könyv, amit valaha is olvastam. Boldog vagyok, hogy részem lehetett benne, és szomorú, mert vége. Átéreztem a fájdalmat, a boldogságot, a csapongást, az aggodalmat, minden érzelmet, ami csak benne volt.

Bár sosem ért volna véget…