Pettson ​karácsonya (Pettson és Findusz) 82 csillagozás

Sven Nordqvist: Pettson karácsonya

Végre megenyhült egy kicsit az idő, és Pettson meg a kandúrja immár nyugodtan készülhetnek a karácsonyra: kivághatják a fenyőfát, elmehetnek bevásárolni és megsüthetik kedvenc mézesüket. Ám mindehhez először el kell takarítaniuk a havat az udvarról, sőt az öreg még néhány gallyat is tenni szeretne a lépcsőre. El is indulnak, hogy gyűjtsenek egy nagy rakásra valót az erdőben, de Pettsont ekkor hirtelen olyan rémes baleset éri, hogy alig bírj a megmozdítani a lábát. Lehet, hogy semmi nem lesz az ünneplésből?

Eredeti mű: Sven Nordqvist: Pettson får julbesök

Eredeti megjelenés éve: 1988

>!
General Press, Budapest, 2003
24 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639459328 · Fordította: Csépányi Zsuzsanna · Illusztrálta: Sven Nordqvist

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Findusz · Pettson


Kedvencelte 10

Most olvassa 1

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Algernon +SP
Sven Nordqvist: Pettson karácsonya

Varázslatos és rendkívül aranyos olvasmányélmény, bájos rajzocskák. Én is el akartam indulni egy tálca sütivel Pettsonhoz és Finduszhoz.
Igazi karácsonyi hangulatú mesekönyv.
Finduszt meg szívesen örökbefogadnám

6 hozzászólás
>!
ziara P
Sven Nordqvist: Pettson karácsonya

Ez volt az első Pettsonunk, de nem az utolsó, az biztos. Nagyon élvezte Adél is és én is. Ezek a helyes rajzok pedig még szerethetőbbé teszik az összes szereplőt, persze különösen a címbelieket. Kérdezhetné valaki, miért pont a karácsonyost választottuk így április elején, de Adél annyira nagy „karácsonyos”, hogy azt gondoltam, ezzel majd sikerül bevonzani őt ebbe a történetbe, és így lett.

>!
Kkatja P
Sven Nordqvist: Pettson karácsonya

Übercuki, nem is tudom melyik az édesebb: a karácsonyi történet vagy a kiválóan részletdús rajzok, amit nem unok meg nézegetni, (olyanok mint a régi Tesz-Vesz város könyvek, ezrenyi apró kis cukiság van „elrejtve” rajtuk :)) szerintem nekem jobban bejött, mint a kölyköknek! :))
…és a karácsonyfaötlet is csúcsszuper!

2 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP
Sven Nordqvist: Pettson karácsonya

Sose vártam nyáron a karácsonyt. Hát most ez is eljött ^^

>!
Szávitrí SP
Sven Nordqvist: Pettson karácsonya

Mondtam már, hogy Pettson és Findusz akarok lenni? Annyira jó kis életük van! És ebből a részből kiderül, hogy a szomszédaik is jófejek. Az volt az érdekes, hogy amikor beállított hozzájuk az a sok ember és nem csak a két főszereplő volt jelen, akkor normalizálódott a környezet. Nem voltak muklák mindenütt, nem voltak tehenes képek a falon, aztán mikor elmentek és ketten maradtak, megint minden idétlen lett.

3 hozzászólás
>!
dianna76 P
Sven Nordqvist: Pettson karácsonya

Nem emlékszem az eddigi véleményeimre a sorozat egyes részeiről, de ez most nagyon-nagyon bejött. Az eddigi legjobb! A humoron túl benne van egy csomó szeretet, és így karácsony közeledtével na jó, még van egy hónap és négy nap különösen melengeti az ember szívét. Finduszt még jobban bírom, mint eddig, mert végre elővette a segítő énjét, nem csak követel valamit. Pettson pedig az ötleteivel… Bírom nagyon ezt a kis hóbortos öreget!
Az illusztrációk hozták a megszokott színvonalat. Findusz figurájától, abban a csíkos gatyában, meg ezúttal piros zoknival a fején – behalok!

>!
General Press, Budapest, 2003
24 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639459328 · Fordította: Csépányi Zsuzsanna · Illusztrálta: Sven Nordqvist
>!
zamil
Sven Nordqvist: Pettson karácsonya

Pettson és Findusz mindegy, hogy a képernyőn, vagy könyv lapjain jelenik meg mindig magával fog ragadni. Számomra egy tökéletes mese, ami minden korosztályt megtalál, a 2 évestől a 90 évesig, mindenki megtalálja a maga mondatát, a maga élethelyzetét.
A gyerek élvezte, be is kell szereznem a többi részt.

>!
Trudiz P
Sven Nordqvist: Pettson karácsonya

A karácsonyi előkészületek nem igazán úgy sikerültek, ahogy Pettson gondolta. Egy kis baleset történt. Pettson mindenbe beletörődő, lemondó hozzáállásával Findusz hihetetlen leleményességgel és lendülettel száll szembe. Rém vicces rajzok érzékeltetik még inkább a humort a történetben. A szomszédok szeretete, figyelmessége pedig bearanyozta a karácsonyt. :)

>!
Gelso P
Sven Nordqvist: Pettson karácsonya

Nagyon helyes könyv, bár már elmúlt a hideg, csendes, téli, sőt mi több, ünnepi esték varázslatos és sajátos hangulata, nekünk most jött el a könyv elolvasásának ideje – (egyszerűen most akadt a kezembe a gyerekkönyvtárban…) – mégis megkapó és átütő a hatás, mert olvasás közben tényleg tél van, tényleg hull a hó, tényleg érzed a sütőben sülő mézes és a frissen behozott karácsonyfa illatát; tényleg megfog a békés csend, tényleg éreztem most májusban is, hogy van várakozás, létezik ünnep és az ahhoz kapcsolódó hangulat.
Ha létezik olyan, hogy a könyv varázsol – akkor ez az.

És nem beszélek én a gyönyörű rajzokról, a kedves és kis kotnyeles Findusról, mert biztosan sokan, és még többen megtették azt már előttem, inkább arról írok, hogy a drága kisöreg Pettson mennyire emlékeztet a nagyapámra: papóra, a megértő mosolyára, hümmögésére, a karácsonyfacsinálás is emlékeztetett arra, hogy szüleim is meséltek arról, hogy náluk is előfordult ilyen… ez a fajta békesség és csendesség hiányzik sajnos a mai karácsonyi ünnepből…

Mégiscsak írnék a rajzokról, az apró részletekről, amiken nagyot nevetgéltem, pl. amikor Findus mindent szétrámol a szekrényből, de megtalálja a karácsonyfatalpat; a kefeszörföző Findus is cuki, vagy az éjjeliszekrényen pihenő protézist ugató éjjelilámpa-kutyaszobor; a vendégek melegzokniban.
A legmeghatóbb, amikor Pettson karácsonyfadíszeket készít – árad belőle a nyugalom, és a nagyapóság, a legbékésebb pedig amikor Pettson nyújtja a mézestésztát, Findusz pedig szív alakú formával szaggatja…
(amúgy mik azok a kis zöld állatkák, akik súroláskor horgásznak a tányérban hajózva???)

…meg a szövegről is szólok azért, amin megint csak jókat rötyörésztem: a mézes tészta valahogyan elkopott a spájzból; vagy amikor elmélkednek a csendről ( „Olyan néma tud lenni az ember, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elgondolta!” ), és, hogy Findus ki sem fogy a viccelődésből ( „Parancsára, alsógatyáslábú!” ).

…és végül a megkapóan megható szomszédokról (nemcsak Gustavsson barátja és családja jött el látogatóba és segíteni, hanem Andersson néni istenien híres kolbászával, meg Lindgrénék, sőt Jönssonék, és a Nilsson gyerekek is), akik gyerekkorom falusi emlékeit hozták vissza, amikor a jó szomszédok valahogyan mindig értesültek a bajról, és segítettek a betegen egy-egy tényér levessel, csirkepörkölttel-nokedlival, házi süteményekkel – ebben az esetben a karácsony ünnepi hangulatát ők lopták be Pettson-házába. És ez érezhetően jólesett neki és nekem is…

(Tök jó lett az ószeres karácsonyfa, amúgy…)

Figyelemreméltó még az is, hogy a sokadik molyolvasó is 5 csillagra értékeli és 100% a tetszési indexe…

[Sajnos van a könyvben jó pár betűelütés: szinte rendszeresen előfordul, hogy f-betű volt ütve a hosszú í helyett… pl. így fgy, feldíszítettük feldfszftettük – hát ez van… amúgy nem vett el olvasási kedvet, csak megakasztott]

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Kkatja P

     – Gyere, csináljuk meg a süteményt!
A múlt héten egyszer már sütöttek mézest, és a nyers tészta fele még ott volt az éléskamrában. Az öreg legalábbis azt hitte. De amikor belenézett a tálba, már csak egy kis darabot látott.
     – Hát ez bizony alaposan összement – állapította meg.
     – Ilyenek ezek a tészták – válaszolta Findusz. – Csak úgy fogják magukat, és összemennek.
     – Nem lehet, hogy járt erre egy kandúr és evett belőle? – sandított rá az öreg.
     – Hát lehet. És az is lehet, hogy egy öregember is járt erre, és az is evett belőle?
     – Hát az is lehet – adta meg magát Pettson.

Kapcsolódó szócikkek: Findusz · Pettson
>!
csillagka P

Olyan néma tud lenni az ember, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elgondolta!

14. oldal

>!
Kkatja P

     – Hű, a mindenségit! – fakadt ki. – Úgy megütöttem magam, hogy nem bírok ráállni a lábamra!
Findusz a sok siránkozástól meg átkozódástól azt se tudta, hova legyen.
     – Karácsony előtt nem szabad csúnyán beszélni! – Ez volt az egyetlen, ami eszébe jutott.

Kapcsolódó szócikkek: Findusz · Pettson

A sorozat következő kötete

Pettson és Findusz sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Mirela Toma: Mesés téli álmok
Julia Donaldson: A Graffalókölyök
24 mese téli estékre
Holly Webb: Pille új otthonra lel
Kozári Dorka: Marcsi szeretetre vágyik
Lévay Erzsébet: Micike költözik
Borsos J. Gyöngyi: Macskamesék
Tamás Zsuzsa: Macskakirálylány
Szabó T. Anna: Tükörcicák
Kajsa Gordan – Mia Maria Güettler: Kifli kutyaoviba megy