Apa-kép-írás 17 csillagozás

Süveges Gergő: Apa-kép-írás

Tudják Önök, hány babakocsi kell egy kétgyermekes háztartásba? Vagy mire való egy jó rücskös lábtörlő? S azt, hogy a kamaszkor már a születéskor elkezdődik? Igen, apává lenni nem nehéz. Apának lenni – az az igazi kihívás. A kötet írásaiban egy család, a mi családunk örömei tárulnak fel soktucatnyi képben – apa-képben. Én olykor kacagva írtam. Az Olvasónak legalább csendes derűt kívánok.

>!
Helikon, Budapest, 2012
232 oldal · ISBN: 9789632273228
>!
Helikon, Budapest, 2008
232 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632270074

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Szelén>!
Süveges Gergő: Apa-kép-írás

Aranyos kis könyv, bár az eleje nekem kissé nehezen indult, ahol csak általánosságokban írt a szerző arról, hogy miként viselkedjen az ember, miket mondjon, ha valaki a környezetebében gyereket vállalt. Ez nem annyira tetszett.
De a többi része, ami arról szólt, hogy konkrétan az ő gyerekeik miket műveltek, miket mondtak, az nagyon kedves, bájos volt. És ahogy gyarapodott a család is.
Kezdő szülőknek kötelező darab :)

bozs>!
Süveges Gergő: Apa-kép-írás

De nagyon cukker volt! ;) :D
Minden oldalnál beugrottak emlékképek a saját gyerekeimről. Többször mosolyogtam is, ahogy az író kívánta.

1 hozzászólás
jeno>!
Süveges Gergő: Apa-kép-írás

Vidám, őszinte, jó stílusban megírt szösszenetek összessége. Ajánlom.

Papírtigris>!
Süveges Gergő: Apa-kép-írás

Néha nagyon szigorúnak tűnt, már nem a gyerekekhez, hanem hozzánk, felnőttekhez, idegenekhez, többi szülőhöz – de tisztelem a véleményét, és az írások nagyon tetszettek.

szanes1>!
Süveges Gergő: Apa-kép-írás

Milyen jó olvasni, hogy minden kisgyermekes családban előfordulnak ugyanazok a problémák, amelyek nálunk is! Egyszóval nem vagyunk csodabogarak, és a gyermeknevelési problémák nagy része nem is probléma igazán, hanem életkori sajátosság, feladat, melyet meg kell oldani, vagy melyet megoldani sem kell, csak túllenni rajta.
Süveges Gergő nagyon élvezetes stílusban ír, örülök a bátorságának, hogy meg meri osztani mindennapjaikat az olvasókkal. A könyv elején csodálkoztam, hogy lehet, hogy valakivel ennyire megegyeznek a nevelési elveink, a világlátásunk, de aztán egyre több olyasmire lettem figyelmes, melyben azért nem értünk egyet, amit mi máshogy csinálunk. Ez nem baj, inkább érdekes és tanulságos.

briggg>!
Süveges Gergő: Apa-kép-írás

Aranyos, vicces és nagyon találó több helyen. Élmény volt olvasni.


Népszerű idézetek

Papírtigris>!

A Születés Hetén arról beszélnék, hogy a gyermek nem juss, nem jog és nem járandóság. A gyermek ajándék. Nem tulajdon, hanem ránk bízott kincs, amellyel el kell számolnunk. Nem tamagocsi, amely arra szolgál, hogy az én személyiségem gazdagodjon az apaság vagy anyaság „élményével”; nem pedagógiai kísérlet alanya, hogy megmutassam, milyen nagyszerű idomár vagyok; és nem is strigula a curriculum vitae-m számára: lám, ez sem maradt ki az életemből. A gyermek nem én, én, én, hanem ő, ő, ő.

228. oldal

connorhu>!

Magam a cumis társadalom élharcosa voltam, s ezt oly sokáig vettem komolyan, hogy édesapám végül a cumi defenesztrálásával, azaz ablakon való kivetésével akart pontot tenni a túl hosszúra nyúlt gumicumi-eposz végére.

210. oldal

Kapcsolódó szócikkek: defenesztráció
psvianne>!

A gyermeki döntés levét a szülő issza meg. Mert ugyebár nem mindegy, hogy az ember felesége labdát, szívet, netán almát, avagy két bogyóból, szárból és levélből álló cseresznyekompozíciót hímez minden egyes ruhadarabra. A gomba pedig – csak az óvodai jelekben járatlanok számára mondom – nem ám kalap meg törzs, aztán kész. Dehogy. Van alatta fű is, a kalpagon pedig csinos pöttyök. A tönkön netán gallér. Mert az óvódások jele csak a legritkább esetben vargánya. Ők légyölő galóca alá nem adják.

222. oldal

Szelén>!

A szülők még csak-csak elviselik a lakásukba költöző felnőttóvodát (hiszen büszkeségük nem kétli: gyermekük a világ legaranyosabb babája, akit mindenkinek meg kell csodálnia), de vannak mondatok, melyek szíven szúrják őket. „Jaj, de pici!” – rikkant a nagynéni, s a szülő végigborzong: „Pici?! Hiszen hatalmas!”
Most mondják meg őszintén: pici ez a gyermek? Hát nem hatalmas?…

Szelén>!

A mennyiség keltette minőségi változás kihat a sétákra is. Ha gyermekünk többé-kevésbé megbarátkozott a cipővel, itt az ideje, hogy a szoba padlója után igazi talajt érezzen a lába alatt. Ne legyenek illúzióink: kezdetben ki fog csúszni alóla. Az első hasra esés, krokodilkönnyek és vigasztalás után azonban újult erővel vág neki az aszfaltnak.
Egészen addig, amíg egy kósza szellő üres Túró Rudi-papírt sodor felé. Rémülten figyeli. Imbolyog, topog. A papír csak közeledik, gurul, szálldos, bukfencezik a levegőben, s épp a lába előtt ér földet. – Segítség, megtámadott egy Túró Rudi-papír! – zokogja el magát megint. Krokodilkönnyek, vigasztalás, mint az előbb – a diadalmas lépteket bizony időnként beárnyékolják a pillanatnyi szörnyűségek…
Valljuk be: az egyenes vonalú, egyenletes haladás nem erőssége a kezdő totyogónak. Tíz méter megtétele nagyjából fél órába telik. Minden virág, minden kavics roppant izgalmakat rejt.

psvianne>!

A sétálás csak a mindentudó szülői kézikönyvek szerint okoz minden esetben osztatlan örömet. Van, hogy a csemete a háta közepére kívánja (ilyesmi persze a szülővel is megesik), de mivel maga sem tudja pontosan, mi baja, rejtjelezni kezd. Nézzük, mit mond – és mit gondol.
„Fázom!” – „Menjünk már haza!”
„Viszket a lábam!” – „Mikor fordulunk már meg?”
„Meleg a sapka!” – „Legalább a kezem fogd meg…”
„Jaj, valami csíp!” – „Vegyél már fel végre egy kicsit!”
S ha végre abbamaradtak a sirámok (mert cicát látunk vagy csipegető madarat, netán kutyaugatástól hangos a környék), s ha gyanúsan hosszú csend után elhangzik a következő kérdés…
„Kikerüljem a kutyakakit?”
…a dörzsölt szülő pontosan érti, hogy ez csak annyit jelent: „Legalább egy perce nem szóltam egy szót sem.”

170. oldal

Kisanna>!

Szülő a gyermekének ugyanis nem adhat nagyobb ajándékot, mint együtt töltött időt és a testvérek közösségét.

228. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Herczeg Zsolt: Büfik és bukások
Noll Andrea Nandu: Vajúdástámogatás mindenkinek
Farkas Kriszta: Málna mesék
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Fredrik Backman: Amit a fiamnak tudnia kell a világról
Birtalan Ferenc: Tarisznyában a tenger
Eowyn Ivey: A hóleány
John Elder Robison: Nézz a szemembe, fiam!
Viviane Villamont: Kisdarázs