Hargitai ​vadászkalandok 3 csillagozás

Sütő András: Hargitai vadászkalandok

A tizenkét fejezetre tagolt Hargitai vadászkalandok voltaképpen mesébe ojtott „igaz történetek” egységes füzére. A Medve-család három nemzedéke körül zajló események, a velük megesett történések izgalmas, érdekfeszítő, helyenként maró társadalombírálattal fűszerezett olvasmánnyá teszik a kötetet. Könyvünk tizenéves hőse, pedig vadász sarj, annak a természetes környezetnek a védelmezőjévé válik, amelyet a gyermeki tisztaságtól és őszinteségtől távol álló, érdek alapú világ kihasznál, tönkretesz. Van kiút tehát – üzenik e könyv sorai –, csupán meg kell találnunk azt! Kívánjuk ezt valamennyi Kedves Olvasónknak!

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
Cerkabella, Szentendre, 2007
134 oldal · ISBN: 9789638733955 · Illusztrálta: Varga Tamás
>!
Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998
150 oldal · ISBN: 9739287263 · Illusztrálta: Csillag István

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Duna


Kedvencelte 1

Várólistára tette 4


Kiemelt értékelések

Rodwen P>!
Sütő András: Hargitai vadászkalandok

Egy nagyon kedves, hol szellemes, hol megható kis történet a vadregényes Hargitáról. Sütő András Medve Mihányon és kis unokáján, Mihálykán keresztül mutatja be olvasóinak a vadászat minden csínját-bínját, Mihályka részéről legalábbis a csínját. :)
Gondjaira bízott vadásztársait kalauzolva az állatok patrónusa lesz, megnyerve ezzel a szívének kedves Amáli szívét és rendbe téve ezzel önnön lelkiismeretét.
Igazi kikapcsolódás volt számomra, szimpatikus szereplőkkel és a számomra megunhatatlan székely humorral.


Népszerű idézetek

psn>!

Történetemet azzal kezdem, hogy elmondom, hol éltek az említett székelyek, pontosabban: székely-magyarok, mert így is nevezik őket. Aki pedig azt kérdezné, hogy az meg mi a csuda: ha egyszer székely, akkor miért magyar? Ha meg magyar, akkor minek székelykedik?
Megmagyarázom.
Ázsiában, Afrikában él egy sárga alapon fekete foltos gyönyörű nagyvad. Hogy hívják? Leopárd.
De másik neve is van a kacagányosnak, őseink bundás kedvencének: párduc. Egyikünk így mondja, más meg amúgy. Jómagam tehát, hogy senkit meg ne bántsak, azt mondom: leopárduc.
Hát ilyen a székely-magyar is. Leopárduc.

Farkas_Szonja>!

– És ezenfelül, hogy és mint, szomszéd?
– Köszönöm kérdésed. Mézes heteimet élem – dicsekedett lépes koma.
– Csak nem nősültél meg?!
– Arra még nem jutott időm – rázta fejét a kanmedve és elmagyarázta, hogy amit mondott, szó szerint kell érteni. Egy idő óta csak lépesmézet eszik szorulásig.

26. oldal

psn>!

Mindketten elhallgatva, hosszan, csöndben nézték egymást. Ez lehetett a gyémántritkaságú pillanat, amikor az emberi lelkek szövetséget kötnek, amelynek legelső pontja így szól: egymás emlékeit hordozzátok, s örömben, bánatban úgy osztozkodjatok, hogy aki előtt ketten elvonultok, trombitás hangon hirdesse: csodát láttam, főemberek! Két szememmel láttam a páros egyszemélyt.

psn>!

A reménytelenséggel megbékél a madár is, ám az egyszer felkapott és elejtett reményt eléggé siratni nem lehet.

Kapcsolódó szócikkek: remény
psn>!

– Márpedig a veszedelemben a sírás rosszabb, mint a kolonc a kutya nyakában – monda a rókánál is ravaszabb Szarkáné.

psn>!

– Vagy élet, vagy halál – oktatta bölcsen Medve Mihály. – A kettő között nincsen egyéb csak szenvedés. Mert egyik is, másik is rossz, de annál borzalmasabb, mikor a lőtt vad se nem él, se nem hal, csak sebesülten vergelődik.

Farkas_Szonja>!

Így kezdődött aztán a háromnapos dínomdánom a kristályhavon az akácosban. A piros-fehér-kék fejű kakasok táncra kérték a szürke- és barnaszoknyás tyúkokat s forgatták őket szédülésig, sarkantyút pengetve. A lányok és asszonyok még csujogattak is. Ezt kiabálták:
Az én babám olyan kakas,
Hármat ugrik, kettőt tapas!

Így mondták: tapos helyett tapas, mert az asszonyoknak egy része marasmentinek vallotta magát.

34. oldal

psn>!

Minden puska hátsó vége a vadásszal folytatódik. Az aztán vagy jó, vagy nem jó. Melyik puskának milyen a szerencséje.

psn>!

Szélcsend volt, csillagragyogás.
Hópárnái között a kis patak bugyogott szelíden, meg-megcsörrentve a sodrába szakadó jégdarabkákat. A telihold merengve szikráztatta sugarait a tisztás fehér takaróján s ahol csak lehetett, fényösvényeket nyújtott a kékesfeketén borongó óriásfenyők sátora alá.

psn>!

Ezek a köztes állapotok elviselhetetlenek. Például ha, mondjuk, az embert szeretik is, nem is. Ennél rosszabb alig lehetséges.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kozma Mária: Régiségek Csíkországból
Ion Creangă: A disznó meséje
Kovács Paula: Nagymama mesél
Szabó Magda: Tündér Lala
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Berg Judit: Rumini és a négy jogar
Nyulász Péter: Kamor
Hestia Potter: Legendary – Szövetség
Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány
Bosnyák Viktória: A sirály a király?