Advent ​a Hargitán 33 csillagozás

Sütő András: Advent a Hargitán Sütő András: Advent a Hargitán Sütő András: Advent a Hargitán

Az Advent a hargitán komor tónusú, balladikus ihletésű dráma, mely szintén az ellenpontozásra épül. A Vidám sirató… farsangi vigalmát itt az adventi várakozás dermedt csöndje váltja föl. Bódi Vencel messzire szakadt övéit várja haza a havasra, hiába. A dramaturgiai ellenpontot ezúttal két fiatal tiszta szerelme, örömre készülő élete jelenti, ők lesznek az elhagyott öregember lelki gyermekei. Ám az egymásra találás sem hozhatja el a földi boldogságot, mert „elátkozott nép gyermekeiről csak a holtak beszélnek”. A 20. századi kelet-közép-európai sorsdráma – és a nemzetpusztulás víziója – Sütő dramaturgiájában magába sűríti a néphagyományok misztikáját éppúgy, mint az író modern szimbolizmusát, a népköltészet balladai ihletését és a nagy gondolkodók panteizmusát, a lélektani realizmust és az elvonatkoztató ábrázolást. S mindeme eszmék, motívumok az író utolérhetetlen nyelvi erejével szólalnak meg.

Eredeti megjelenés éve: 1987

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1987
304 oldal · ISBN: 9631533875
>!
Püski, New York, 1986
32 oldal · puhatáblás

Enciklopédia 1


Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

Gelso P>!
Sütő András: Advent a Hargitán

Nehéz értékelést írni…nem sorrendben olvastam a könyvben lévő Sütő András műveket, de talán a legnehezebbel kezdtem, az Advent a Hargitán -nal.
Nagyon nehezen hangolódtam rá, nem volt könnyű olvasmány, de a végére nagyon megszerettem, szerettem benne lenni a drámában, valójában a sorokat olvasva a színpadon voltam a szereplők mellett. Még mindig látom ahogyan Bódi Vencel a gyertyákat meggyújtja, vagy ahogy a tükör előtt áll az öreg Réka. Gyönyörű posztmodern mesebeli történet, erdélyi misztikus, mágikus realista elemekkel…
A Vidám sirató egy bolyongó porszemért igazi mosolyt fakasztott az arcomra, miközben olvastam. Szegény Fügedes, vallást váltva (talán lányai védelmezése vagy további életében való boldogulás végett?) válik nevetségessé, bár helyzete inkább sír(at)nivaló. A helyzetkomikumok jól működnek, Prédikás és Lenke viszik előre a cselekményt.
Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása pedig olyan, mint maga az élet. Az ember hibákkal, erényekkel, és szenvedésekkel teli földi élete során csak reménykedni tud abban, hogy a mennyországban nyugalomra talál. De ott is ügynökök nyomorítják és nehezítik a rég remélt nyugalmat.
Féltem és mindig félek Sütő Andrást olvasni, mert tartok tőle, hogy nem kevés éveim ellenére nem vagyok elég érett hozzá és nem értem meg.

„Nincs üresség, ahol várnak valakire. S mindenre válasz jön, ha megtanulunk várni.” (264.)
„Keressük egymást az élők között, míg élünk, és majd kutatni fognak bennünket halottaink, mert lassanként már csak ők beszélnek rólunk. Csak lenne elég mécsesünk a várakozáshoz.” (290.)
(Ádvent Hargitán)

„Akár a gyümölcs: az ember is tömegében romlik.” (80.old.)
(Vidám sirató)

Talán ezzel az olvasással és köszönhetően a @madárka által indított Olvassunk Sütő Andrást! kihívással egy lépéssel kerültem hozzá.

ParadoxH>!
Sütő András: Advent a Hargitán

„Keressük egymást az élők között, míg élünk, és majd kutatni fognak bennünket a halottaink, mert lassanként már csak ők beszélnek rólunk. Csak lenne elég mécsesünk a várakozáshoz.”

mohapapa I>!
Sütő András: Advent a Hargitán

Sütő nyelvezete rögtön és azonnal Wass, Nyírő mellett a legszebb magyar prózák egyike. Tagadhatatlan erdélyi ízzel, zamattal, és tagadhatatlan zsenialtással.
Sütőről mindig a mély érzések, a végtelen humánum és az élet szomorú realitása jut eszembe, amit jobbára valami transzcendenssel enyhít.
Szószaporítás: egyszerűen gyönyörű, na!

Sheila>!
Sütő András: Advent a Hargitán

Egy kicsit varázslatos, egy kicsit valóságos, pont annyira, amennyire kell, és erre Sütő nyelvezete csak rátesz egy lapáttal. Gyönyörű történet…

2 hozzászólás
szikszai_2 P>!
Sütő András: Advent a Hargitán

A három drámából, a második és a harmadik, az Advent a Hargitán zseniális volt! Székely népi motívumokkal, balladákkal Sütő méltó utóda Tamási Áronnak. Magával ragadó stílusával mutatja be a székelyek sorsát. .

About_a_girl>!
Sütő András: Advent a Hargitán

Érdekes hangvételű, gyönyörű történet. 5 éve olvastam, de még mindig látom magam előtt…


Népszerű idézetek

madárka>!

GÁBOR
Minden meg van bocsátva, csak semmi sincsen elfelejtve.

ParadoxH>!

[Bódi.] Elviszed, Uram, rendre mind az élőket, és nagy haragodban
megtetézed a büntetésünket. Nem lehetünk immár együtt a halottainkkal sem.
Add vissza bár a halottainkat, Istenünk, és mi helyetted is feltámasztjuk
őket a ragaszkodásunkkal. Mit teszel velünk, mit teszel? Az élőket
messzire veszed, halottainkat ismeretlenségben tartod, hogy ezzel is
növeld a mi magányunkat. Erdeidben meghagyod a fákat egymás mellett, és a
csillagaidat sem szórod szerte, hogy ne láthassák egymást. Miért éppen a
mi gyermekeinket juttatod szélfútta bogáncsok sorsára? Miért? És ha már
így jársz el mivelünk, miért nem hagyod meg nekünk a kiáltás jogát
legalább? A kiáltás hangján kellene szólnunk az elveszettekhez, Te pedig a
hallgatás parancsával súlytasz bennünket. Fölibénk emelted a Nagy Romlás
hótornyait, hogy alattok a suttogásunk is félelmet keltsen a szívünkben.
Ne mondd, ne mondd nekünk, Uram, hogy te is egyedül vagy, mégis be szépen
hallgatsz. A te hatalmad, Uram, a hallgatás. Miért téveszted azt össze a
mi kényszerűségünkkel? Szelidítsd meg, Istenünk a hótornyaidat, és add
vissza nekünk a kiáltás, a segélykiáltás jogát, hogy felemelt hangon
szólhassunk a mi gyermekeinkhez! Vedd el tőlünk, Uram, a hallgatás
kötelességét. A némaság maga is hangosabb és vidámabb nálunknál a mi
hegyeink között, ám annál sajogóbb idebent a szívben, amit nincs akihez
fölemelni… Ámen.

madárka>!

RÉKA
Mire megbarátkoznék az egyik félelemmel: körülfon a másik.

madárka>!

RÉKA

Könnyű annak, akit mindig megtalálnak, és nehéz annak, aki keres, fiam. Akinek egyetlen keresés lett az élete.

ParadoxH>!

Gyermek voltál, fiam, s még inkább annak láttalak eddig a pillanatig. De már Isten sem módosíthat azon, hogy kinőttél a féltéseimből.

Rövid már az én karom tehozzád…

madárka>!

RÉKA
Mert sóbálvánnyá mered az ember mindentől, amire visszanéz!

1 hozzászólás
ParadoxH>!

[Kisréka.] Akkor mehetünk gyónni.
[Gábor.] Te már gyóntál egyszer. És ránk szakadt az ég.
[Kisréka.] Ránk szakadt az ég? Nem észleltem. Hát ilyen könnyen
szakad benned az ég? Csöppnyi gyónástól?
[Gábor.] Már nem fog szakadni. Már alája tartom ezután a vállam.

madárka>!

BÓDI
Tűzvésznek gondolja magát a gyertyaláng. Ó, te gyermek, te konok gyertyaláng…

ParadoxH>!

Megnyugovást! Belenyugovást! Mibe? Mibe még, Atyaúristen? [A csodajelet mutató lámpájához.] Te is ezt mondod, Mária? Ilyen legyen a mi megnyugvásunk? A beletörődés? Rebegjünk hálát is tán a Nagy Romlásnak. Tarvágást, mivel rajtunk az idő hóhérló keze, magfának valót sem hagy meg belőlünk, de csak mondjuk türelemmel: megnyugovást! De hiszen ez már a halál, te Mária. Nem akarok meghalni, míg nem látlak benneteket. Boldog idők! Amikor egymáshoz tartozók egymás szeme láttára halhattunk meg. Csak gyászhír kapcsol már össze bennünket. Gyászhír.


Hasonló könyvek címkék alapján

Vincze Ferenc (szerk.): Sokunk karácsonya 2008
Szabó T. Anna: Adventi kalendárium
Lovász Andrea (szerk.): Elfelejtett lények boltja
Varga Réka (szerk.): Legszebb karácsonyi ajándék a nátha
Barsi Balázs – Telek Péter-Pál: Magasság és mélység
Barsi Balázs: Úrjövet
Fekete Ágnes: 4 hét
Gyökössy Endre: Karácsony, a szeretet nagy csodája
Gyökössy Endre: Karácsonyváró örömünk
Csávossy Elemér: Adventi és karácsonyi elmélkedések