Bár váltig állítom, hogy az önsegítő és pszichológia könyvek, csak akkor érnek valamit, ha a benne leírtakat az utolsó betűig betartjuk . És még, ha nem is vezet számunkra sikerrel, mégis megadjuk az esélyt, mind a a módszernek, mind saját magunknak a változásra, a kívánt életszakasz, vagy felfogásunk berögzött, nem kívánatos elemeinek felülírása csupán eme módszerektől sem fog változni. Hiába kecsegtetnek a fülszövegek biztos módszerként.
Ugyanis a kitartás és a mindennapos küzdés, mind magukkal, mind az rossz szokásokkal hozhatja meg a kívánt eredményt, és sokszor rájövünk arra, hogy ez a sok – sok idő és energia igazából nem fog megtérülni, mert teljesen sosem leszünk jól. Ezt írom úgy, hogy jómagam is küzdök a magam démonaival, és pontosan tudom, hogy a saját butaságom kihat mind az üzleti életemre, mind minden más területre is.
Botrányosan nehéz természetem van, és mint nő, soha nem rejtettem véka alá véleményemet, és kitartásom és makacsságom által az üzletfeleimtől is megkövetelem mindezt.
Tehát mikor megláttam ezt a könyvet, rögtön repült a kosaramba, tudni akartam, mitől leszek kifinomult és profi, hisz a szerző erre ad remek ötleteket és támogatja meg az elvárt viselkedés formákat.
Ami előnye, hogy rövid és tömör.
Olvastatja magát és gördülékenyen lehet vele haladni.
Ami viszont negatív, hogy az alap neveltetés tanításait hozza fel példákkal tűzdelve, de ettől még nem tanulom meg a tárgyalások menetét, vagy azt mit illik vagy mit nem.
Persze hozzá teszem, ez változik szakterületenként és helyzetenként.
Valamint úgy gondolom, hogy ami húsz évvel ezelőtt ildomos volt, ma már nem kötött.
Sokkal lazábban is lehet kezelni, természetesen megadva a partner(ek) felé a tiszteletet, de úgy gondolom, aki evvel foglalkozik alapnak számít ez a fajta viselkedés. Aztán ki tudja, lehet tévedek…
Szóval úgy gondolom tanulni nem tudtam belőle, elolvastam, kipipáltam és nagyjából ennyi.
Kár érte, de egy olvasásnak megfelelt, még ha nem feltétlenül ezért vettem meg.
