Hópehely 40 csillagozás

Susanna Bailey: Hópehely

Csodálatos történet egy eltévedt póni és egy magányos kislány barátságáról. A honvágyról, szülő és gyerek közötti elvághatatlan kötelékről, és az igazi szeretet önfeláldozó erejéről.
A tizenegy éves Amber egy vidéki farmra kerül nevelőszülőkhöz, de hiába körülötte a sok szépség, ő csakis egyetlen dologra vágyik: hogy újra az édesanyjával lehessen. Búskomorságát a nagy hó alól kimentett kiscsikó enyhíti, ám akárhogy dédelgetik az istállóban, a póni nem hajlandó enni. Amber átérzi a csikó szomorúságát, és kitartó szeretetével, gondoskodásával végül sikerül megmentenie őt.
De vajon mi lesz a kiscsikó jövője? Visszakerülhet-e édesanyja közelébe, amire nála jobban már csak Amber vágyik?
A könyvet megjelenése óta máris számos irodalmi díjra jelölték.

„Egyszerűen imádtam Hópehely történetét! Őszinte, érzékeny és szívbe markoló… életre szóló élmény, nem csak gyerekeknek.” Jacqueline Wilson

Eredeti cím: Snow Foal

Eredeti megjelenés éve: 2019

Kiadói ajánlás: 8 éves kortól · Tagok ajánlása: 10 éves kortól

>!
Kolibri, Budapest, 2023
324 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635994373 · Fordította: Rádai Andrea
>!
Kolibri, Budapest, 2021
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634376743 · Fordította: Rádai Andrea
>!
Kolibri, Budapest, 2020
324 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634376743 · Fordította: Rádai Andrea

2 további kiadás


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 41

Kívánságlistára tette 37


Kiemelt értékelések

kratas P>!
Susanna Bailey: Hópehely

Tüneményes történet, amiben azért megjelenik a komoly mondanivaló, mint a nevelőszülőség, a szülők szerepe, az örökbefogadás, a bántalmazás, alkoholizmus és természetesen a barátság is.
Ruth és Sam: csodálatosak vagytok, igazi hősök.

Joó_Katalin_Kata>!
Susanna Bailey: Hópehely

„Mintha a kemény tél és a hó tisztára mosta volna a világot, hogy felkészüljön valami jobbnak az eljövetelére."

Hópehely. Nemrég eszméltem rá, mennyire szeretem az egyszavas címeket. Ennek az ifjúsági kötetnek pedig maga a kapcsolat jelenik meg a borítóján: ember és állat között, gyermek és ló között. Itt dőlt el, hogy meg szeretnék vele ismerkedni. A magány ropogott a hólatyakos sorok között. Sűrű levegő, fájó mellkas, gyengéden nyújtózkodó hóvirágok, egy vad póni fülébe suttogott szavak.

Fehér, süppedős némaság, ezüstösen csillogó hó, télben ringatózó jelen, hirtelen leereszkedő, fehér takaróként érkező lápi köd. Amber egy kilátástalan helyzetbe került magányos kislány, akinek egy vidéki farmra kell mennie, mert anyukája az italt választotta és próbál “felállni”.

A farmon a kéményből tekergőzött a füst. Idegen illatok, az otthontól távoli közeg. Miért mondanak sokszor a felnőttek olyan mondatokat egy gyereknek, ami nem igaz?! Csak a töröttnek tűnő üres semmi van.

Zsákvászonnal fedett szénakupacok, gyermeki traumák, egy kislány, aki feltétel nélkül ragaszkodott az édesanyjához.

Jégvirág és magányszilánkok repedeztek ennek a könyvnek a lapjain. Szépen megírt történet, ami a valóságból építkezik! Nagyon ajánlom!
Joó Katalin

Az én anyukám is azt akarja, hogy hazamenjek, csak nem tudta megtanulni, hogyan kell rólam rendesen gondoskodnia, szóval én maradok.
Susanna Bailey

Kitabu_hu P>!
Susanna Bailey: Hópehely

Amber anyukájának komoly problémái vannak, nem tud gondoskodni a 11 éves kislányról.Nevelőszülőkhöz kerül egy csodálatos farmra, ahol már több hasonló cipőben járó gyermek is él. Búskomorságán semmi nem tud segíteni egészen addig, míg egy nap egy elhagyatott, legyengült kis póni talál szintén menedékre a családnál.
A két megtört lélek azonnal egymásra talál, elválaszthatatlanok lesznek.♥

A történet egyszerre szívbemarkoló és meghatóan szép. Rengeteg gyermek él diszfunkcionálisan működő családban, ám az onnan való kiemelés mégis megtöri őket. Amberrel sincs ez másként, minden vágya, hogy újra édesanyjával legyen. De hogyan is mehetne haza, ha az édesanyja még önmagára sem tud vigyázni, nemhogy rá?

Susanna Bailey maga is családsegítőként tevékenykedett, nagyon közelről ismeri ezeket a problémákat mind a szülők, mind a gyermekek részéről. Egyszerűen megfogalmazott gondolatai és érzései életre kelnek a lapokon, miközben mégis átfogóan megmutatja azt is, hogy mennyire fontos a JÓ nevelőszülők és szakamberek szerepe❣️

Szívmelengető olvasmány annak ellenére, hogy olyan témát boncolgat, amitől jóérzèsű ember elmorzsol egy-két könnycseppet.♥

Bagheera70 P>!
Susanna Bailey: Hópehely

Nagyon kedves és igen tanulságos történt – és sajnálatos módon aktuális is. Időszerű, mert manapság egyret több olyan helyzet adódik, hogy egy gyermeket szükséges kiemelni a családból. A változó csak az ilyen esetekben, hogy hová tudják elhelyezni a gyermeket: találnak-e neki egy szerető családot, vagy – még ha ideiglenesen is – egy nevelőotthonba kerül. Ami nem feltétlenül rossz, de lássuk be, azért nagyon nem ugyanaz. off
De vissza a történethez. Amber talán annyiban tartozik a szerencsésebbek közé, hogy miután alkoholista édesanyja már kórházba kerül, az Oaktree farmra kerül, vidékre, egy szerető családhoz. Ott ugyan már van három örökbefogadott gyermek, de úgy vélem a közöttük előforduló feszültségek teljesen természetesek; hisz nincs olyan gyerek, akiben ne ébredne föl néha a féltékenység, mindenhol előfordul, hogy az egyik több figyelemre vágyik. És ha azt veszem alapul, hogy a kisfiú, Cohen autista jegyeket is mutat, már magától értetődik, ha a többiek féltékenyen tekintenek rá, hisz nagyobb figyelmet igényel.
Másik főhősünk, egy póni, akit Grey spoiler kutyája talál meg. A póni teljesen kihűlt a hidegben (merthogy télvíz idején vagyunk) és legyengült. Róla gondoskodik Amber, és közöttük alakul ki a feltétlen bizalom, egy igazi barátság állat és ember között.
Bepillanthatunk Amber lelkébe, megismerjük szorongásai és félelmeit; és persze a többiekét is, az átélt traumákat, mindent. Feszeget olyan kérdéseket, ami nem mindennapi, mint ahogyan az sem, ha valakinek két apukája van. Nem szokványos, de előfordulhat.
Szívmelengető és nagyon megindító történet, ami példázza akár azt is – főleg egy ilyen mostoha helyzetben, hogy az igazi szeretet és család nem feltétlenül ott van, ahová vér szerint kerülünk. Megoldásokat vagy hatalmas pszichológiai eszközöket nem ad, ellenben rendkívüli gyógyírként hathat egy ilyen történet a lelki sebekre. Ha nem is gyógyít, de enyhíthet és már maga az a tény, hogy kicsit más szemmel tekint az ember a környezetére, segíthet abban, hogy meginduljon a gyógyulás felé, hogy feldolgozza a felfoghatatlan.
Függetlenül a korosztálytól mindenkinek tiszta szívből ajánlom. off

Kicsibogár>!
Susanna Bailey: Hópehely

Nagyon fájt nekem ez a regény, és ebben rejlik a hitelessége. Amber és póni történetén keresztül az írónő megmutatja, mennyi sérülés érheti az embereket. Ezek gyógyításához türelem és szeretet kell, ami Amber nevelőszüleiben szerencsére megvan. Annyi mindent mutat meg ez a regény, az anyaságról, a magányról, a fájdalomról és a családról, hogy mindenképp érdemes elolvasni.

5 hozzászólás
K_A_Hikari I>!
Susanna Bailey: Hópehely

Nagyon nagy szerepe volt a borítónak abban, hogy én ezt a könyvet olvasni akarjam. És az se tántorított el ettől a tervemtől, hogy amúgy 8-10 éves gyerekeknek ajánlják.
Azt hiszem, bántam volna, ha nem olvasom el ezt a történetet: nagyon kedves, és szívmelengető, és képes vagyok megbocsájtani azon hibáját, hogy néha túlságosan a valóságtól elrugaszkodottnak éreztem a cselekmény alakulását.
Ambert talán lesz, aki hálatlan és hisztis gyereknek látja majd, én azonban úgy gondolom, hogy pont úgy reagált a helyzetre, ahogy azt bármelyik gyerek tenné. Érthető a dühe, hiszen ő magam sem tudja, mi fog vele történni, és kiszakították mindenből, ami eddig megszokott volt számára. Van olyan, hogy az, amit te szeretetnek hívsz, más számára egyszerűen definiálhatatlan.
Igazán örültem, hogy a lány életének részévé váltak olyan emberek, mint Ruth, Grey vagy Cohen. Mindannyian adtak számára lehetőséget, hogy újra megtalálja a helyét a világban.
Hópehely pedig elképesztően aranyos volt, szerettem olvasni a főszereplő lánnyal való különleges kapcsolatáról.
Jó szívvel ajánlom korosztálytól függetlenül.

Ingryd>!
Susanna Bailey: Hópehely

A történet egyszerre szívbemarkoló és gyönyörű. Ez a csodásan megírt ifjúsági történet megmutatja, hogy az igazi szeretet, a család és az „otthon” nem feltétlenül ott van, ahová vér szerint tartozunk. Szerettem olvasni, sokszor mégis félretettem és gondolkodtam rajta. Annyira az életből építkezik, hogy túlcsordulnak tőle az érzelemraktárak. Emellett a leírások nagyon szépen mutatják be a tájat. Ez a regény rengeteget ad az olvasónak az anyaságról, a magányról, a fájdalomról, a reményről, a szeretetről és a családról, ezért bármely korosztály számára szívesen ajánlom.

julicsenge IP>!
Susanna Bailey: Hópehely

Szuperjó dolog, hogy van ez a könyv, hogy bemutatja a nevelőszülőséget remek példát állítva – bár sajnos az is tény, hogy nem minden nevelőcsalád ilyen, de maradjunk csak ennél a kiegyensúlyozott, empatikus és segítőkész házaspárnál. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek különböző helyzetekből érkeztek, ha jól értelmeztem, egyikük sem a klasszikus „árva” – és ez jól tükrözi a valóságot. Legtöbbször azért kerül a rendszerbe a gyerek, mert a szülő lemond róla, vagy mert a hatóságok úgy döntenek, ki kell emelni a családból. Ebben a könyvben ezekkel a sorsokkal találkozunk, van, aki ideiglenesen él a nevelőcsaládban, van, aki örökbefogadásra vár. Nehéz munka ez, nem kevés tartás és emberség kell hozzá.
Szóval szép ez a könyv, és mivel A titkos kerten meg később az Üvöltő szeleken nőttem fel, közel áll hozzám az angol lápvidék (nem mintha valaha élőben láttam volna xd), szerettem nagyon a leírásokat.
Fél csillag levonás, mert bár Amber korához és helyzetéshez képest az elvárható módon viselkedett, ez engem sokszor módfelett irritált :D

Kita_kitty>!
Susanna Bailey: Hópehely

Nagyon jó volt. Amber és a póni barátsága tényleg szívet melengető volt illetve tetszett Amber nevelőszüleinek a hozzáálása. A 0,5 csillag levonás azért van mert sok izgalom nem volt benne és a végkifejlet sem olyan mint amire számítottam . Máskülönben érdekes volt, aki szeretne aranyos történetet olvasni annak nagyon szívesen tudom ajánlani.


Népszerű idézetek

Joó_Katalin_Kata>!

Mintha a kemény tél és a hó tisztára mosta volna a világot, hogy felkészüljön valami jobbnak az eljövetelére.

120. oldal

Joó_Katalin_Kata>!

Az én anyukám is azt akarja, hogy hazamenjek, csak nem tudta megtanulni, hogyan kell rólam rendesen gondoskodnia, szóval én maradok.

19. oldal

Joó_Katalin_Kata>!

Visszaszorítani belülre, a mélybe, abba az ürességbe, amiből a könnyek is jönnek.

35. oldal

nicosia P>!

Amióta elhagyták a halvány utcai lámpákkal és élénk neonfényekkel kivilágított várost, Amber szinte semmit sem látott.

(első mondat)

erikaszj2>!

Mi értelme van szeretni az embereket, ha mindig el kell menniük?

247. oldal, 28. fejezet (Kolibri 2019)

Szodalit>!

– Hát én nem maradok sokáig. Anya nem fogja hagyni.
Sunni megvonta a vállát.
– Az én anyukám is azt akarja, hogy hazamenjek, csak nem tudta megtanulni, hogyan kell rólam gondoskodnia, szóval én is maradok.
– Örökre? – kérdezte Amber.
– Szerintem.

19. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

John Flanagan: Macindaw ostroma
Lucy Strange: A kastély szelleme
Maja Lunde: A Nap őrzője
Kristina Ohlsson: Az Ezüstfiú
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Paul Stewart – Chris Riddell: Engelbert, a rettentő
Thomas Brezina: Viharos karácsony
Lukáts János: A négylábú kapitány
Gabi Adam: Az Echo-tó titka
Lucy Strange: A fülemüleerdő titka