Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Szerencsés csillagzat 100 csillagozás
„Meissner prózája tökéletes, lenyűgöző történet.” – Publishers Weekly
„Azt azonban még nem tudta, hogy vannak olyan alkalmak is, mikor ugyan két út áll az ember előtt, de csak az egyiket látja, mert csak az egyiket akarja látni. Ilyenkor nem foglalkozik a következményekkel. Nem fontolja meg a választást, mert észre sem veszi, hogy választhat.”
Oxford, napjainkban. Az oxfordi egyetem történészhallgatója, Kendra Van Zant interjút készít a neves festőnővel, Isabel MacFarlanddal, aki élete vége felé közeledve úgy érzi, készen áll feltárni évtizedekig féltve őrzött titkait – kezdve azzal, hogy felfedi valódi kilétét.
Negyvenes évek, Anglia. A II. világháború idején, amikor a németek példátlan támadássorozatot indítanak a szigetország civil lakossága ellen, Londonból százezrével menekítik a gyermekeket Anglia biztonságosabb tájaira. A tizenöt éves Emmy Downtree és húga, Julia is biztos menedékre lel egy bájos vidéki házban. De Emmy a viharos történelmi helyzetben… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2015
A következő kiadói sorozatban jelent meg: I.P.C. Mirror I.P.C.
Enciklopédia 6
Kedvencelte 18
Most olvassa 4
Várólistára tette 87
Kívánságlistára tette 55
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Huh! Kell most egy nagy levegő.
Szomorú példája ez a történet annak, hogy egy vészterhes korszakban egyetlen rossz döntés milyen hatással lehet az életünkre és a szeretteink életére.
Igazán letaglózó és elgondolkodtató olvasmány volt. Akárcsak a könyv, én is 3 részre szakadtam Emmyt illetően: eleinte nagyon haragudtam rá, mert úgy éreztem, hogy a saját önzősége miatt szakadt el Juliától. Aztán meglágyult a szívem, látva az önkéntes munkáját és a magányát. Végül pedig megszerettem és felmentettem a bűne alól, ami utólag belegondolva már nem is bűn volt, csak gyermeki dac.
spoiler ezzel szemben végig gyomorgörccsel olvastam. Tartottam attól, hogy az utolsó levél azzal zárul, hogy spoiler.
Örülök, hogy végül úgy zárult a történet, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, a sors kiszámíthatatlanságán pedig jót mosolyogtam, hisz spoiler.
Ismét egy olyan könyvet sikerült olvasnom, amely elgondolkodtatott, hogy mennyi szörnyűséget, emberi tragédiát okozott a második világháború. A történet főszála az 1940-es évek Angliájában játszódik, és egy testvérpár, a tizenöt éves Emmy és hétéves húga Julia sorsának alakulását tárja elénk. Rávilágít, hogy egy-egy döntés milyen hatással van a későbbiek alakulására, mi lett volna ha… A londoni bombázások idején, több szerencsétlen közjáték miatt a lányok elveszítik egymást. A regény arról szól, hogyan tudnak megbirkózni a fájdalommal, hogy semmit nem tudnak a másikról, és hogyan próbálnak meg túllépni, és folytatni saját életüket.
Megint egy második világháború idején kezdődő könyv.
Úgy látszik önkéntelenül is jönnek hozzám ezek a könyvek, most éppen kalapot kerestem a borítón.
Lassan úgy érzem, hogy a legtöbbet olvasott időszak lesz ez nálam.
No , nem a harcokról szólnak ezek a könyvek, most éppen 2 gyerek kitelepítése Londonból vidéki befogadókhoz.
A kicsi és a nagyobb , de még nem felnőtt lány igazán szerencsés, jó helyre kerül.
De a tizenöt éves Emmyt hajtják a vágyai, menyasszonyi ruha tervező szeretne lenni, elhatározza visszaszökik Londonba, testvére észreveszi, így a nyolc éves kislány is vele megy. Éppen a bombázások idején.
Elszakadnak egymástól, Emmy rögtön felnőtté válik, testvére eltűnik.
Vajon megtalálják-e egymást ?
Szívszorító történet. Megint többet kaptam a vártnál.
Itt is el fog hangzani az a szó, ami sok értékelésemben: beleszerettem. Eseményekkel teli történet, kalandok, álmok (amik viszonylag teljesülnek is) és persze szerelem…
Az olvasás közben a háborús Angliában találtam magam és furcsa módon, féltem. Nem is tudom…talán attól, hogy valami váratlan fog történni és egyik percről a másikra megváltozik minden. És volt olyan rész, ahol ez történt…ahol csak néztem a sorokat és (szép szokásom szerint) nem értettem, hogy miért…persze így lett kerek egész a történet és a könyv végére megértettem, hogy mi miért kellett megtörténjen. Nagyszerű volt. Teljesen beleéltem magam. Az elején kicsit vonakodva olvastam, nem igazán éreztem jó választásnak. De akárhányszor a kezembe vettem, olvastatta magát. És remélem másnak is annyira tetszeni fog, mint nekem…vagy legalább feleannyira…:)
Ezt a könyvet nem szabad fiatalon olvasni. Kell már néhány év mögöttünk, hogy megértsük.
Mert az ember életében mindig vannak elágazások, és nem biztos, hogy a megfelelő útra fordul. De azon az úton is menni kell.
Igy tett a most 93 éves Isabel is. Hurcolta magával a döntésének következményeit.
Keserédes, fájdalmas regény. Csodálatos példát mutat a testvéri szeretetről. A múlt és a jelen összefonódik, ebben a családtörténetben. Megint azt éreztem az olvasás közben, hogy sok titkot őrzünk. Vannak dolgok, események, amit el kell mondani. Meg kell osztani a családtagokkal. Akkor talán jobban megértjük egymást, bármilyen fájdalmas is az igazság.
Remélem sokan elolvassák. Nagyon sokat lehet belőle tanulni.
„… az igazság néha kellemetlen útitárs az életben: egyik percben lehangol, a másikban lelkesít. De legalább soha nem téveszt meg. Ezért pedig a legvégén mindig megvigasztal.”
Nagyon szeretem az olyan könyveket, amelyek párhuzamosan futnak (főként) a múltban és a jelenben. Jellemzően eddig olyannal akadtam össze leggyakrabban, amelyekben a múlt a II. világháború idején játszódik. Ez a könyv is ilyen, „szerencsére” 80%-ban az 1940-es évek Angliája a helyszín, az izgalmasabb és érdekesebb szál általában úgyis az, amelyik a múltba kalauzol el. Szívfacsaró a háború borzalmairól olvasni, szörnyű belegondolni, hogy hány és hány ezer ember életét tette tönkre…
Ebben a könyvben egy testvérpár spoiler a főszereplő, az ő életét ismerhetjük meg olvasás közben. Nagyon érdekes és jó történet, Susan Meissner nagyon jól ír.
Néhol megmosolygtató és szívet melengető sorokkal találkozni, pár oldallal később már a könnyeivel küszködik az ember. Spoiler nélkül nem is nagyon lehet ennél jobban belemenni…
Nagyon tetszett a könyv, bátran ajánlom azok figyelmébe, akik szeretik az ilyen múlt és jelen szálai egybekapcsolódnak felépítésű történeteket.
Jó volt. Magával ragadó, az első betűtől az utolsóig.
Mindenkinek ajánlom, akár azoknak is, akik nem szeretik a második világháborús regényeket. Ez más. A londoni gyerekek kimenekítéséről még nem olvastam, ebben a tekintetben számomra hiánypótló.
Az írónő lendületes vonalvezetése és a tökéletes magyar fordítás magával ragadja az embert az elején, és nem ereszti, még a végére nem ér!
A cselekményről nem nagyon lehet spoiler nélkül írni, nem is akarok. Inkább mindenki olvassa el, szerintem senki sem fogja megbánni!
Felkavaróan szép a történet, a borító pedig olyan gyönyörű, hogy élvezet kézbe venni. Az első kétharmada letehetetlen volt a szívszorító, ugyanakkor izgalmas cselekmények és a szépen megformált karakterek miatt.
Mindig döbbenetes hozzánk közel kerülő emberi sorsokon keresztül olvasni olyan történelmi eseményekről, melyeket ismerünk a szakkönyvekből, de egész más élmény rálátni a száraz adatok mögötti lényegre. Így volt ez most is, ahogy végigéltem Emmyvel a II. világháborús Angliában a gyerekek vidéki befogadószülőkhöz való evakuálását, a londoni bombázások borzalmát, a civilek szenvedését… A regény személyes kérdésfeltevése is érdekes, hiszen egy-egy döntésünk valóban gyökeresen megváltoztathatja az életünk alakulását, sőt a környezetünkét is.
A könyv utolsó harmada kevésbé tetszett, úgy éreztem megtörik a korábbi lendület a hiányzó láncszemek naplószerű elbeszéléssel való bemutatása közben. Ennek ellenére szerettem ezt a könyvet, örülök, hogy megismerhettem Susan Meissner szép stílusát és bátran ajánlom olvasásra :)
Megismerhetjük a II. világháború hátországának életét Londonban és a vidéki Stow-on-the-Woldban. A fővárostól messzi helyekre viszik el a gyerekeket a bombázások elől. Emmy, a főszereplő kamaszlány, aki menyasszonyi ruhákról álmodik, tervezi, rajzolja őket. Mrs. Crofton tehetségesnek találja, támogatja őt, mert tudja, hogy „az emberek ilyenkor is egymásba szeretnek.”
Érdekes, fordulatos történet, lehet szeretni a szereplőket. Annyi minden megváltoztathatja az emberek terveit, álmait. Nagyon érzelmesen, jó stílusban, hatásosan megfogalmazott gondolatok, érezhetően állást foglal az írónő a szereplők döntéseivel kapcsolatban. Együtt éreztem velük, izgultam értük.
Uhhh ez igen :) A könyv elolvasása után sokáig csak kapkodtam a levegőt.
Borzalmas volt olvasni és belegondolni, hogy hány és hány ember élte át ezeket a borzalmakat.
Izgalmakkal, fordulatokkal teli. Sokszor mosolyt, de könnyeket is csalt az arcomra. Olvasás közben magam elé tudtam képzelni a szereplőket, a háborús utcákat, a nagyszülőhöz bújó kislányt aki a tengeren utazik. Rávilágít arra hogy a döntéseinknek következményei vannak, de a körülmények is sok mindent befolyásolnak. Rávilágít arra is, hogy érdemes és kell is bízni hogy egyszer valóra válik az álmunk.
Népszerű idézetek
Michael Crichton népszerű író mondta azt, hogy aki nem ismeri a történelmet, az semmit sem tud a világról; egy levél csupán, amelynek fogalma sincs arról, milyen is egy fa. Láthatóan Isabelnek tetszik, hogy a kérdésére kérdéssel feleltem.
– De mi is a történelem? Az, ami valójában történt, vagy amit gondolunk arról, ami történt? Igazság vagy személyes vélemény?
– Azt hiszem, mindkettő – felelem. – Másként nem is lehetne. Ha valamire vissza emlékezünk, nemcsak az jut eszünkbe, ami megtörtént, hanem az is, hogy éreztük magunkat akkor, mit éreztek mások. A száraz történelmi tényekből nem sokat lehet tanulni.
18-19. oldal
A félelem a legaljasabb érzés, higgy nekem. A fájdalomnak oka van, oka, ami szép lassan elmúlik. A félelemtől nem tudsz egykönnyen megszabadulni. Meg kell tanulnod együtt élni vele, hordozni a súlyt, amit nem tudsz letenni. A félelem addig nem tűnik tova, míg meg nem teszed az első lépést, amiről korábban azt hitted, képtelen vagy megtenni.
308. oldal
vannak olyan alkalma is, mikor ugyan két út áll az ember előtt, de csak az egyiket látja, mert csak az egyiket akarja látni. Ilyenkor nem foglalkozik a következményekkel. Nem fontolja meg a választást, mert észre sem veszi, hogy választhat.
A biztonság és a boldogság sokszor nem ugyanott várja az embert.
269. oldal (I.P.C. Könyvek, 2015)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kristin Hannah: Fülemüle 96% ·
Összehasonlítás - Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság 92% ·
Összehasonlítás - Kate Quinn: A rózsa-kód 94% ·
Összehasonlítás - Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár 90% ·
Összehasonlítás - Fábián Janka: Emma évszázada 93% ·
Összehasonlítás - Kristin Hannah: Téli kert 93% ·
Összehasonlítás - Flora Harding: Erzsébet és Fülöp 88% ·
Összehasonlítás - María Dueñas: Sira 85% ·
Összehasonlítás - Diane Chamberlain: Ellopott házasság 93% ·
Összehasonlítás - Philippa Gregory: A másik Boleyn lány 93% ·
Összehasonlítás