15. legjobb krimi könyv a molyok értékelése alapján
22. legjobb romantikus könyv a molyok értékelése alapján

A ​fantom 173 csillagozás

Susan Kay: A fantom Susan Kay: A fantom

Egy ember története, aki szörnyű bűnökre ragadtatta magát, holott akkora szíve volt, hogy az egész világ belefért volna.

Hatalmas feszülés, szakadás, aztán béke… és csönd: az elképedés, a hitetlenkedés néma hördülése. Kinyitottam a szemem, s láttam, hogy a bába arcából – amely az imént még nekibuzdulástól rózsállott – egyszerre kiszalad a vér, s a szobalányom, Simonette a szája elé kapja a kezét, úgy hátrál az ágytól.

Küszködve feljebb csúsztam a csatakos párnán, lenéztem a véres lepedőre, és megláttam, amit a többiek.

A bába tért magához elsőnek; odarepült, hogy a köldökzsinórt elvágja, bár reszkető kezével tartani is alig bírta az ollót.

– Uram, irgalmazz – motyogta, s ösztönösen keresztet vetett. – Krisztus, kegyelmezz!

És megszületett…

[[http://moly.hu/konyvek/susan-kay-fantom|Fantom]] címmel is megjelent.

Eredeti mű: Susan Kay: Phantom

Eredeti megjelenés éve: 1990

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2015
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633991244 · Fordította: Kiss Zsuzsa
>!
Háttér, Budapest, 1992
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637455663 · Fordította: Kiss Zsuzsa

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Erik a Fantom · Christine Daae


Kedvencelte 100

Most olvassa 9

Várólistára tette 163

Kívánságlistára tette 107

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

>!
KönyvMoly_1989
Susan Kay: A fantom

Az operaház fantomja gyermekkorom óta hatalmas kedvencem! Imádom.
Erik karaktere számomra mindig is nagy favorit volt. Gonosz, ugyanakkor mégsem, kemény, ugyanakkor gyenge, csúnya, egyúttal szép. Nagyon sajnáltam, hogy így alakult a gyermekkora, de érthető, hogy ilyen könyörtelenül szeretetéhes ember vált belőle.
Tetszett ez az előzmény, Christine – t pedig mindig Erikkel képzeltem el.
Szép nyelvezetű könyv, ajánlom!

>!
kellyolvas P
Susan Kay: A fantom

Nekem ezzel a történettel találkoznom kellett… Nem néztem meg a filmváltozatot, még Gerard Butler kedvéért sem, nem láttam a musical változatot, és a Gaston Leroux féle könyvet sem olvastam, szóval semmilyen előéletem nem volt vele. Bloggertársam, Loki (Könyvszeretet) azonban felhívta rá a figyelmemet, amikor szóba került a Könyvmolyképzőnél a megjelenés. Méghozzá azzal a mondatával, hogy kamaszkorának meghatározó olvasmánya volt, nagyon szerette, alig várja, hogy újraolvassa a könyv blogturnéjának apropóján.
A szerző a klasszikus Az Operaház fantomja történetet veszi alapul, mint a könyv végén található jegyzetekben is megemlíti, de nem elégszik meg csupán egy retelling sztorival, a Fantomban Erik történetét egészen a születése pillanatától a haláláig követhetjük nyomon. Másfél évig tartott a regény megírása, alapos kutatómunka eredményeként az olvasó ott érezheti magát Erik életének helyszínein, legyen az Perzsia, Oroszország, vagy Párizs.
Susan Kay írásmódjáról felsőfokon lehet beszélni. A nyelvezete gyönyörű, kifejező, egyszerűen csodálatosan megírt a történet. Az érzelmek ábrázolása lenyűgöző, ahogy a karakterek is jól felépítettek. Erik kiemelkedik mind közül, számomra örökké emlékezetes marad.
Nekem nagyon tetszett az a váltott szemszögű narráció, amivel megoldotta a szerző a történetvezetést. A regény Erik anyjának, Madeleine hangjával kezdődik, aki nagyon fiatal, nagyon szép hölgy, első gyermekével a szíve alatt marad özvegyen. Rettenetes súllyal nehezedik rá a tudat, hogy ránézni is képtelen az arcdeformációval született fiára, nemhogy magához ölelni, megpuszilni sem tudja. Évekig rejtegeti, álarccal takarja a fiút, aki rendkívül intelligensnek és több művészetben is nagy tehetségnek bizonyul. Erik végül kénytelen elmeneküli az anyja házából, egy fejezet erejéig ő számol be sorsa további szomorú éveiről, a folyamatos megaláztatásokról, kihasználásról, verésekről, kínzásokról. A vándorcirkusztól Olaszországba kerül, ahol Giovanni, az építész-kőfaragó mester szárnyai alá kerül, aki megtanítja a kamaszt a szakma alapjaira, és aki felfedezi a tehetségét, amolyan apafigurává válik. Eriket itt is súlyos bántások és csalódások érik, tovább kell mennie, míg Oroszországon keresztül Perzsiában köt ki. Nadír szemszöge következik, aki az egyetlen ember Erik életében, akit barátjának nevezhet. Néhány különösen veszélyes és mágiával teli év után Erik Párizsba telepedik le, ahol az Operaház építését tekinti küldetésének és befészkeli magát annak pincéibe, komplett lakosztályt alakítva ki magának. Itt élhet visszavonultan az emberektől, és teheti sétáit az épületben a titkos folyosókon keresztül. Megismeri Christine-t és vele a mérhetetlen szerelmet. Jól ábrázolja kettősüket az Ellenpont fejezet, ahol mindkettőjük fejébe beleláthattam, végül Roul fejezete zárja a történetet, mely szerintem az egyik legnagyobb hatású és leggyönyörűbb befejezés, amit valaha olvastam.
Erik karaktere a szívemhez nőtt, és nem tudok könnyek nélkül emlékezni rá, mennyire sokat szenvedett ez a fiú, ez az ember, mennyire vágyott a szeretetre, valakire, aki viszontszerethetné őt. Folyamatosan csalódások érik, és ez megkeményíti őt, végül ez az egész életén átívelő szeretetéhség változik megszállottsággá Christine iránt. Csodálja a szépségét, tehetségét, a hangját. Nagyon különleges érzelmi utazást élnek át ők ketten, gyötrődnek, szenvednek. Csodás pillanat, amikor a lány rájön, hogy miért pont ő az, akiért Erik mindent kockáztat.
Ez a regény nem enged el könnyen, olyan mű, amit többször is el fogok olvasni. Bátran ajánlom mindenkinek ezt a csodát, érdemes elolvasni, akkor is, ha ismered Az Operaház fantomját, akkor is ha hozzám hasonlóan csak egy-két dalt ismersz a musicalból.

1 hozzászólás
>!
smetalin
Susan Kay: A fantom

Ez egy igazán okos ötlet volt az írónőtől, hogy megírta Az operaház fantomjának előéletét.
Eriket ismerhetjük meg a születésének pillanatától kezdve. Milyen gyerekkora volt, mik iránt érdeklődött, és miért is vette a nyakába a világot oly fiatalon.
Nagyon sok kalandot élt át, nagyon sok országban járt, és folyamatosan formálódott jelleme, míg azzá nem vált ahogy azok ismerték meg, kik „csak” Leroux könyvét olvasták.
A kalandregény oldala nagyon olvasmányos volt, még szerencse hogy ez volt nagyobb mennyiségben.Megtudhatjuk e könyvből, hogyan is jutott el Párizsba és az operába, milyen kötődés van közte és az épület között.
Majd feltűnik Christine is, a nagy szerelem…….itt egy kicsit elbóbiskoltam, sajnálom. A többi rész viszont tényleg nagyon érdekes, részletgazdag.

7 hozzászólás
>!
Galagonya33
Susan Kay: A fantom

Imádtam. Bele kellett dögleni, de imádtam.
Christine-t – volt egy pár pillanat a végén – az egyik legostobább teremtésnek gondoltam a világirodalomban, de végén megbocsátottam neki és elfogadtam. Mert gyerek volt, egész sokáig gyermek.
Eriket nem lehet nem szeretni benne.
Ebben a könyvben mindent lehet szeretni, mindent.
Most akkor szépen újraolvashatom az Az operház fantomját.

3 hozzászólás
>!
tündérrózsa
Susan Kay: A fantom

2018
Nahát, már 4 éve, hogy utoljára olvastam. Hova lettek az évek? Rosszat még mindig nem tudok mondani róla. Számomra ez a tökéletes könyv. Ennyi.

2014
Megszámlálhatatlanul sokadik újraolvasás….
Én erről a könyvről nem tudok értelmes értékelést írni. Teljesen mindegy, hányszor fogom elolvasni, örökre ez marad a kedvenc könyvem. Ahányszor csak kézbe vettem, eddig mindig elvarázsolt. Nem értem, miért felejtették el az emberek, vagy miért nem kap több figyelmet ez a regény.
Határozottan szegényebb lennék, ha nem ismerném Susan Kay Erikjét. Huszonkét éve töretlenül első helyen áll a könyves toplistámon. Egyetlenegy negatívumot sem tudok mondani róla. Lehet, hogy van, de én nem látom.
Anno külön tetszett az is, hogy sárgák a lapjai. Nem, nem megsárgultak, hanem valóban sárga papírra nyomták. Mostanra sajnos bebarnultak kissé, de természetesen ez a könyv értékéből semmit nem von le.
Szerelem ez a könyv. Méltatlanul hanyagolják….

A „legeslegeslegkedvencebb” könyvem! :) Többször olvastam és tuti még fogom is.

2 hozzászólás
>!
Vhrai P
Susan Kay: A fantom

Nagyon meglepett ez a könyv, nem gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog. Az eredeti történetet (Az operaház fantomját) csak nagy vonalakban ismerem, de ez a feldolgozás magával ragadott. Egy nagyon karizmatikus alakot „vázolt fel” az írónő. Kár hogy így a mellékszereplők „el lettek nyomva”.

Bővebben: http://libellum.blog.hu/2017/03/01/susan_kay_a_fantom

>!
FreeAngel P
Susan Kay: A fantom

Ha lehetne, csillagos hatost adnék rá. Nagyon régen olvastam az eredeti könyvet Leroux-tól, már akkor megtetszett a történet. Később a filmet is megnéztem a moziban, majd dvd-n is és kedvencemmé vált. A színházi előadás is gyönyörű volt, igazi Fantom-rajongó lettem.
Ez a könyv viszont még jobban, mondhatni tökéletesen kiegészítette az egész történetet. Megismerhettem belőle ennek a bánatos, csodálatos és szeretetlen zseninek a gyermekkorát, ifjú éveit és nem volt olyan momentum, mozzanat, amikor ne éreztem volna át az ő érzéseit. Imádtam a könyv minden sorát, egyszerűen magába szippantott (ez nagyon népszerű kifejezés itt a molyon, én ugyan nem sűrűn használom, de ennél a könyvnél helytálló) és a végkifejlet is jobban tetszett, mint az eredeti műben.
Egy mese, ami felnőtteknek is szól és olyan dolgokat tanít, amiket bárki megszívlelhet.

Köszönöm @tündérrózsa a finom „erőszakot”, amivel már korábban is pedzegetted ezt a könyvet nekem, a kihívás kiváló alkalmat adott az elolvasására és drága @Midoriko-nak, hogy rendelkezésemre bocsátotta ezt a tudtommal nagyon nehezen beszerezhető könyvritkaságot! Köszönöm, Lányok! ♥

7 hozzászólás
>!
Ananiila
Susan Kay: A fantom

4. legjobb krimi a molyok szerint és én ezért választottam a várólistámról.
97% miatt azt hiszem túl nagyok voltak az elvárásaim. Valami elemi erejű, nagy hatású művet vártam, de sajnos ez csak egy szimpla egyszeri olvasmány lett nálam. Annak mondjuk tűrhető.
Valamikor az őskorban olvastam Az operaház fantomját, de túl nagy benyomást nem tett rám, mert nem igazán emlékszem rá. (valami videoklip ugrik csak be*)
Remekül indult a történet, nagyon jó karakterfejlődést írt le a regény, de Christine megjelenésével valahogy elszállt az erő, ami addig a könyv előtt tartott.
Szerintem ez a kapcsolat Christine és a Fantom között egy elnyomó, bántalmazó kapcsolat, nem pedig egy romantikus szerelem. (de ez ugye nem zavarja azokat akik pl. a szürke csávót imádják)
Egy cseppet sem lett szimpatikus Erik, annak ellenére sem, hogy végig követhettem mi alakította a jellemét. Megérteni egyébként megértem, hogy miért lett olyan amilyen, de elfogadni nem tudom.
Szóval az előtörténet tetszett, jó kis kalandregény volt, remek jellemrajzzal, de az újraírt operaház fantomja már nem bűvölt el.

* ez az: https://www.youtube.com/watch…

4 hozzászólás
>!
Avely
Susan Kay: A fantom

Nem találok szavakat. Úgy vágtam bele a könyvbe, hogy csak a fülszövegét olvastam el, meg se fordult a fejemben, hogy ez esetleg az Operaház fantomjáról szólhat. Természetesen végig gyanítottam, de sokszor ért már meglepetés, amikor arcul csapott a valóság, hogy nem azt kaptam amit vártam. Ebben az esetben többet kaptam, mint amennyit szerintem megérdemelnék, mint ember. Örök kedvenc lett.

>!
Nyírő_Helga
Susan Kay: A fantom

"Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének,
S lennék valakié
Lennék valakié"
Akarva akaratlan is mindig Ady Endre :Szeretném, ha szeretnének költeménye jut eszembe Erikről.Szerettem Eriket.Nem tartom jó embernek, de rossznak se.Egy igazán érzékeny férfit látok aki egy bűne volt, hogy túlságosan is szeretni akart..Nem akart mást csak egy boldog életet…
A történet szívbemarkolóan gyönyörű és fájdalmas ..Ezért szerettem ezt a könyvet mert egyszerre ezer érzést vált ki az emberből:Egyik percben sírunk utána reménykedünk és ismét azt a gyönyörű fájdalmas kínt érezzük amely felemészt…
Öt csillagos történet amely jóval többet érdemelne…


Népszerű idézetek

>!
Miestas

A csalogány minden este eljött, hogy isteni szerelemért esdje, de jóllehet a rózsa megrezdült dalára és bezárta szirmát. Virág és madár, két fajta, amely nem keveredhet. A rózsa azonban letudta győzni a félelmét, s a tiltott, egyszeri nászból született a piros rózsa, amit Allah szándéka szerint sosem ismert volna meg a világ.

336. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Christine Daae · fülemüle · rózsa
>!
tündérrózsa

Olyan nehéz visszautasítani valakit, mikor minden vágyunk, hogy igent mondjunk!

312. oldal

5 hozzászólás
>!
Cheril

– Kell, hogy célja legyen jelenlétünknek ezen a világon! Kell, hogy célja legyen az életnek!

189. oldal

>!
Panelmacska

Szívem mélyén még mindig hiszek a csodában. Isten a legnagyobb varázsló. Ő, aki a csúf hernyóból gyönyörű pillangót csinál, a viszolygást és a félelmet is átváltoztathatja szerelemmé.
Ma este kész vagyok térden állva imádkozni, mint kicsi gyermek koromban, s együgyű alkut kínálni.
„Kérlek, Isten, add, hogy ő szeressen engem, és én azután mindig jó leszek!”

363. oldal (Háttér, 1992)

Kapcsolódó szócikkek: csoda · Isten
>!
kellyolvas P

A halál a legfőbb hatalom, és én buzgó tanítványává szegődöm.
A gyilkosság csak egy a sok elsajátítandó művészet közül!

106. oldal

>!
Amadea

Elmém elérte már a halandó képzelet határait, s egyre nyújtózik tovább a végtelen felé. Nincs tudomány, melyet be ne fogadtam volna, nincs művészet vagy mesterség, mely meghaladná képességeimet. S mégis, miként Faust, hiába kutatok, hiába okulok… Míg csak élek, nem néz rám asszony szerelemmel.

237. oldal

>!
FreeAngel P

… az elme sokkal erősebb korlátokat teremthet a pusztán testi akadálynál.

83. oldal

>!
Avellana

A pokol nem helyszín, a pokol a lélek, illetve a test állapota; pokol, ha rögeszménkké válik egy hang, egy arc, egy név…

Kapcsolódó szócikkek: Erik a Fantom
>!
Brigitta_Szöllősi

A bűntudat minden bizonnyal a legszomorúbb emberi érzelem.

250. oldal

>!
gabriellaeld IP

Sajnos önmagunkat nem boncolhatjuk fel!

234. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Noah Gordon: Az orvosdoktor
Karl May: A kővé vált imádság
Lőrincz L. László: Az éjszaka doktora
Cornelie C. G.: Érzelmi vírusveszély
Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen
Ken Follett: A katedrális
Borsa Brown: A maffia gyermekei
Cornelie C. G.: Talán mindörökké
Julie Garwood: Kegyes halál
Guillaume Musso: Holnap