Nem titok: a Lugánói tanulmányt az elejétől a végéig én írtam. Az 1970-es évek közepétől, amikor az első könyvem anyagához végeztem kutatást, folyton azt próbáltam megérteni és leírni, hogyan osztódik szét a hatalom. Ebből kiindulva olyan témákkal foglalkoztam, mint az éhség a világban és a harmadik világ nyomora, a déli félteke adósságainak hatása, az észak-déli viszonyok, a transznacionális vállalatok és intézmények, és a Világbank. A Lugánói tanulmány olyan pontos, józan és távolságtartó elemzés, amilyet csak elvégezni képes a komoly kutatás. Nem tudományos fantasztikus írás, vagy bármilyen más kitalálás. A legkevésbé sem volnék meglepve, ha megtudnám, hogy egy hasonló dokumentumot már elkészített egy valóságos munkacsoport. (Részlet a szerző előszavából)
Lugánói tanulmány (Lugánói tanulmány 1.) 8 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1999
Enciklopédia 1
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 19
Kiemelt értékelések
Nem rossz, de túl sok újat nem ad a sajátos nézőpontján kívül, ha az ember foglalkozik az ökológiai kérdésekkel. Igyekszik megoldási javaslatot adni túl azon, hogy pellengérre állítja a nagytőkét, de azért ez vérszegénynek tűnik, ami nem a szerző hibája (ez az élet).
Nagy szakértelemre vall, hogy megjósolja a bankcsődöt és a recessziót.
Népszerű idézetek
Afrika a vesztes mintapéldája.
A „vesztesek”, pszichológiai választ adva, akár magukat vagy vezetőiket hibáztatják, akár visszautasítják saját bűnösségüket és felelősségüket a „vesztességükért”, előbb-utóbb megkísérlik kompenzálni hátrányaikat. Az eszközök, amelyeket választhatnak, az egyéni öngyilkosságtól a tömeges kivándorlásig terjedhetnek; a politikai tiltakozástól és békés tüntetéstől a saját hadseregek létrehozásáig és a nyílt terrorizmusig.
Az azonnali anyagi előnyökre törekvés sokkal hatásosabbnak bizonyult (hogy az igazságosságot ne is említsük), mint a kommunizmus vagy a vallás ígéretei, amelyek kielégítést csak a távoli,
meghatározatlan jövőben vagy a másvilágon adnának. Ilyen versenyben a piactér zaja és csengése mindig győzni fog a jövőbeli földi vagy égi paradicsomot hirdető kórus felett.
A liberalizmus hosszabb távú sikere szempontjából egy ilyen hozzáállás az öngyilkossággal egyenlő. A gazdaságot egy korlátozott fizikai világ tartalmazza, és nem fordítva. A bioszféra valósága adott; ennek erőforrásai nem bővíthetőek; elnyelő kapacitása nem növelhető emberi beavatkozással; és ha egyszer sérülést szenvedett, nem tér vissza a „kezdeti feltételekhez”.
A világnak ma kevesebb, mint két hét alatti fizikai termelése egyenértékű az 1900-as év teljes termelésével. A gazdasági output (vagy „throughput”, amely jobban mutatja az erőforrás-felhasználás, a transzformáció és a melléktermékektől való megszabadulás folyamatának dinamikáját) minden 25-30 évben megduplázódik. A következő évszázad elején az aktivitás mértéke eléri a bioszféra által szabott korlátokat, sőt, a bolygó életfenntartó kapacitásának határát is.
A sorozat következő kötete
Susan George: Lugánói tanulmány 2. Elég volt a demokráciából! |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Böröcz József: Az EU és a világ ·
Összehasonlítás - Joseph E. Stiglitz: A globalizáció és visszásságai ·
Összehasonlítás - Carsten Linz – Günter Müller-Stewens – Alexander Zimmermann: Az üzleti modellek radikális átalakítása ·
Összehasonlítás - Patrick J. Deneen: A liberalizmus kudarca 74% ·
Összehasonlítás - Bryan Caplan: Szabad a pálya 75% ·
Összehasonlítás - Kiss Viktor: Kívül/Belül ·
Összehasonlítás - Jared Diamond: A világ tegnapig 91% ·
Összehasonlítás - Bogár László – Varga István – Drábik János: Válság és valóság ·
Összehasonlítás - John Komlos: A valójában létező gazdaság és az emberarcú kapitalizmus alapjai ·
Összehasonlítás - Jonah Goldberg: A Nyugat öngyilkossága ·
Összehasonlítás