Lady ​Macbeth 88% 18 csillagozás

Nem könyvet indultam venni, mikor ez a könyv szó szerint elcsábított. Elolvastam a hátulján levő fülszöveget, és annyira kevés, annyira puritán volt, hogy pont ez fogott meg benne. Soha nem olvastam még ilyen mohón, és ilyen érdeklődéssel, ilyen stílusú regényt. Viszont valamiért megfogott. A szöveg egyszerűen fogalmazott, semmi túlzó jelző használat, több oldalas leírás a semmiről, nem jellemzi ezt az írást. Tényszerűen, mégis izgalmasan megfogalmazva, egyfolytában halad a történet, és várod mi lesz a vége. Őszintén (legyen ez az én hibám) semmi érdeklődésem nincs/volt, ezután a kor iránt, így nem tudom mennyire lehet valós, amiket olvasunk a történetben. Mégis abszolút lekötött, független attól, hogy ez csak mese, vagy talán mégis inkább a valóság…

A regény címszereplője királyné és királynő is, ez utóbbi saját vérének jogán. A könyv a lady életét meséli el ifjúkorától addig a napig, amíg Macbeth halála után fia, Lulach is megvívja a maga csatáját a koronáért. Hogy a csata a halálával végződik, azt már csak az utószóból tudhatjuk meg.
A győztes, az új király pedig éppen az a személy, akinek apját annak idején Macbeth párviadalban megölte.
Ebben a regényben Macbeth minden tettének indoka Skócia békéje és felvirágzása. Hiszen hányszor hallhattuk már, hogy a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve?
Macbeth 17 évvel korábbi párviadala egy király halálával ért véget, s éppen felesége, Lady Macbeth tanácsára nem ölette meg, -csak száműzte gyermekeit, akik közül a legidősebb felnőve bosszút állt apja haláláért, s elfoglalta Skócia trónját.
Szóval, a szerző minden klisét hadrendbe állít, amit csak szerethetünk egy romantikus történelmi kalandregényben: szerelem, háború, bosszú, s mindezt kapjuk Skócia vadregényes tájain.
Ne csak molyoljatok, olvassatok is. Akár ezt a könyvet is!

Egy szeletke kora középkori skót történelem, melyről – valljuk be – egyikünk sem tud túl sokat. Jó stílus és cselekmény párosul mellé. Engem meggyőzött.

Nagyon nehéz volt megszoknom a középkori történetbe belefolynom. Szokatlan volt a környezet és a szokások. Furcsa, hogy itt még kevesebb volt a nők joga, mint pár száz évvel később ( pedig még akkor sem sok beleszólásuk volt az életükbe).
A története felejthető ( legalábbis nekem), de jól kidolgozott.