Latin ​szerető 87% 146 csillagozás

Na ez még szerintem is rekordidő volt. De ha egyszer nem tudtam aludni és annyira jó volt ez a sztori. :)

Nagyon tetszett az egész könyv.
SEP valahogy mindig meg tud lepni.
Ezt a könyvét most olvastam először, de fenomenális volt.
Az elején picit féltem, hogy nem fog tetszeni, de már a 3. fejezetnél eldőlt, hogy kedvenc lesz.
Természetesen ez is újraolvasós! Mindenkinek csak ajánlani tudom.
Összességében nagyszerű könyvet hozott össze, ismét az írónő.
Tetszettek a főszereplők, mert nagyon erős egyéniségek voltak. Akiket csak szeretni lehetett.
Azt is szeretem SEP könyveiben, hogy a mellékszereplőkből is mindig megpróbálja kihozni a legtöbbet. Törekszik rá, hogy az olvasó egyszerre több szálra is tudjon figyelni, és ne unják halálra magukat a nagy semmin. Itt is ez történt.
Nagyon tetszett a sztori vége.
Most elgondolkodtam, van e olyan könyve az írónőnek, amit még nem olvastam, de biztos akad még. Alig várom, hogy a kezembe kerüljenek. :D

Ezt a könyvet már régen el szerettem volna olvasni, de valamiért csak most került a kezembe.
Az elején kicsit tartottam tőle, hogy nem fogom szeretni, de szerencsére nem lett igazam mert imádtam.
A történet végig izgalmas volt, mindig történt valami. A két főszereplőt nagyon megszerettem. Isabel nagyon szerethető karakter az elején kicsit merev volt, de a végére megváltozott. Ren egy igazi rosszfiú akinek arany szíve van.
Akiket megszerettem még az Tracy és Harry voltak, végig szurkoltam nekik. Imádtam a gyerekeket is.
Már egy ideje gondolkodom rajta, hogy újra kellenne olvasnom a SEP könyveket, biztos hogy idén minnél hamarabb sort kerítek rá. Az újraolvasós könyvek között, lesz ez a könyv is mert imádtam.
Mindenkinek csak ajánlani tudom aki szereti a vicces, romantikus könyveket.

„Ugye tudod, hogy te vagy nekem a levegő?”

Újabb kedvencet avattam.
Nevettem. Nagyon sokat nevettem. És naná, hogy még pityeregtem is. SEP egyszerűen felülmúlhatatlan!

Azon gondolkodtam, mi tartott eddig, miért nem olvastam én ezt a könyvet eddig még el?
Arra jutottam, hogy talán azért, mert ez volt az eddigi egyetlen olvasatlan SEP könyvem, és várni akartam vele… hogy még nem olvastam az összeset. Hát most ezt is átadtam a múltidônek. Nagyon jól szórakoztam! Rengeteget nevettem, fôleg a kölykökön, meg a delfines bugyin. (Nálunk a Lilinek traktoros bugyi volt a mániája, nem olyan egyszerû ám traktoros lánybugyit szerezni…)
A legnagyobb gondom az volt, hogy a fô vonal kísértetiesen hasonlított A nagy meneküléshez.
Tetszett, hogy mindenki bolond volt, nem csak a fôszeteplôk, a mellékszeteplôk, Tracey-ék is. Azon hangosan röhögtem, amikor Tracey rászabadította a négy gyereket Ren-re, h mondják azt neki, h Apa, az meg, esküszöm, h az életben nem láttam még ôket.
Jól szórakoztam, nna!

Mindíg tartok azoktól a könyvektől amik több, mint 10 éve íródtak. Nagyon sokon érezni lehet, hogy a technikai víványok mennyire „régiek” és ez sokszor befolyásolta magát a sztorit is.
Ebben az esetben semmi jelentősége nem volt, hogy mikor íródott. Simán elhittem volna, hogy mai a sztori. A korábbi SEP könyveknél ezt nem éreztem. Összességében ez talán a legjobb amit olvastam.
Tetszett, hogya történet nem csak Isabel és Ren szerelméről szól, hanem kicsit bemutatja Toszkánát. Múzeumokba mentek, főztek. Isabel segített Tracynek és Harrynek. Aranyosak voltak a gyerekeik. Szegény Isabel magát nem értette eddig, de a végére megismerte önmagát, ahogy Ren is.

Régóta imádom SEP-et, de sokáig nem vonzott ez a regénye. Az ok pedig egyszerű: nagyon rosszat tettek, amikor (számomra érthetetlen okokból) ezt a címet adták neki! Valljuk be, kicsit elrettentő, még nekem is, aki SEP és romantika rajongó vagyok. De mostanság egyszer csak hirtelen megvilágosodtam, és felütött, hogy el kellene ezt olvasni mégis, hiszen a tartalom egész ígéretesnek hatott, és hát Olaszország a cselekmény színhelye, úgyhogy amint tudtam, be is szereztem itthonra. És hogy milyen volt? Tagadhatatlanul minden ízében SEP történet, ami most is fantasztikus dolgokat művelt velem! :) Annyira üdítő, humoros, sziporkázó volt, hogy azt kívántam, bárcsak soha ne érne véget! Mindig is imádtam Olaszországot, és különösen Toszkána álmaim netovábbja, itt pedig megkaptam belőle a magamét rendesen, de nemcsak a helyszínnel, hanem annak hangulatával is. Csodálatos helyet festett le az írónő ennek a tüzes szerelmi csatának a színteréül. Azt pedig azért mondom, hogy csata, mert leginkább tényleg arra hasonlított, amit ezek ketten sokszor leműveltek! :) A pattogó, csípős, egymást kóstolgató és ugrató párbeszédeik nagyon szórakoztatóak voltak, mintha egy teniszmeccsen kapkodta volna az ember a fejét közöttük. Hogy a szenvedélyüket már ne is említsem, amitől meg csak úgy sisteregtek a lapok! :) Nagyon különbözőek voltak, de együtt tökéletesek, és imádtam, hogy végül elérték egymásnál azt, amitől egyikük már nem akart olyan megrögzötten jó, a másikuk meg rossz lenni. Egymásnak hála olyasmire bukkantak, ami felrázta és újjáélesztette őket. Szóval (sóhaj) ez egy csodálatos könyv volt a szerelemről és Toszkánáról! :) De amiért a legjobban tetszett, amiért SEP-et annyira szeretem, hogy egyszerre éreztem azt, hogy egy tündérmesét és egy igaz történetet olvasok, és ezt az elegyet senki nem tudja olyan szerethetően eladni, mint ő. Ugyan egy-két másik regényét még így sem überelte az írónőnek, de szorosan ott van ez a könyve is az élmezőnyben, bizony, az összes többivel egyetemben! :D

Azt kell, hogy mondjam, hogy kér volt a Játék az élet után egyből ezt olvasnom. Nagyon egy kaptafa volt két történet. Szinte ugyanaz a történet lett átköltöztetve Olaszországba. Mondjuk egy idő után túl tudtam tenne magam ezen, mert a történet vitt magával. Viszont, nem volt olyan lendületes, mint a másik könyv. Itt voltak laposabb részek. Ugyanakkor a karakterek szerethetők, és voltak benne vicces részek. Összességében jól szórakoztam, de bár ne egyből az előbb említett könyv után olvastam volna.

Számomra messze van az öt csillagos SEP könyvektől. Legnagyobb hibája, hogy a mellékszereplőket sokkal jobban tudtam kedvelni, mint a főszereplőket, sokkal jobban érdekelt a sorsuk alakulása.

Ez tetszett a legjobban az eddigi SEP-ek közül :) Partneri kapcsolat, egyenrangú felek, végre nem éreztem az erőfölényt, ami a romantikus könyveket sokszor jellemzi. Jó karakterek, csodás környezet. Egyre jobban bejönnek az írónő könyvei :)

Pörgős, vicces, imádnivaló!
SEP könyveiben ritkán csalódom :-)))