A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó Vas István költészetének megkülönböztető újdonsáa a költő magatartásnak: a hangnak és a mondanivalónak – az ő kifejezésével – „ómódi modernsége”, amely életművét nem tudta elképzelni egy határozottan megrajzolt személyiség, sőt ezen túl bizonyos fokig a személyiségnek s vele együtt a költői-emberi környezetnek a története nélkül. 1932-ben napvilágot látott első kötetétől indokainak, nyilvánvaló és rejtett rugóinak a valóság érdes nyelvén való, becsvágyóan pontos, hétköznapian bátor vállalására azoktól az európai költőktől is bátorítást kapott, akiket – szenvedélyes műfordítóként – ő fedezett fel a magyar irodalmi köztudat számára: mindenekelőtt Apollinaire-től, aztán Eliottól és Kavafisztól. A huszadik századi modern líra e nagy példái megerősítették őt abban, amire kezdettől fogva törekedett: nem formai, hanem lényegi modernségében, amely a lírát a megismerés pótolhatatlan lehetőségének tekinti, s Vas István számára a Kelet-Európa közepén… (tovább)
Vas István 0 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arcok és vallomások Szépirodalmi
Kívánságlistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Török Dalma (szerk.): Sütő András-album ·
Összehasonlítás - Farkas Zsolt: Kukorelly Endre ·
Összehasonlítás - Désaknai Mária: Petőfiné Szendrey Júlia ·
Összehasonlítás - Péter László: Móra Ferenc ·
Összehasonlítás - Péter László: Móra műhelyében ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső az élő költő ·
Összehasonlítás - Dancs Vera: Szép szemek áldozatja ·
Összehasonlítás - Laczkó András: Takáts Gyula ·
Összehasonlítás - Zilka Tibor – Pilecky Marcell: Író a senki földjén ·
Összehasonlítás - Békés István: Petőfi nyomában ·
Összehasonlítás