Vas ​István 0 csillagozás

Sumonyi Zoltán: Vas István

A ​Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó Vas István költészetének megkülönböztető újdonsáa a költő magatartásnak: a hangnak és a mondanivalónak – az ő kifejezésével – „ómódi modernsége”, amely életművét nem tudta elképzelni egy határozottan megrajzolt személyiség, sőt ezen túl bizonyos fokig a személyiségnek s vele együtt a költői-emberi környezetnek a története nélkül. 1932-ben napvilágot látott első kötetétől indokainak, nyilvánvaló és rejtett rugóinak a valóság érdes nyelvén való, becsvágyóan pontos, hétköznapian bátor vállalására azoktól az európai költőktől is bátorítást kapott, akiket – szenvedélyes műfordítóként – ő fedezett fel a magyar irodalmi köztudat számára: mindenekelőtt Apollinaire-től, aztán Eliottól és Kavafisztól. A huszadik századi modern líra e nagy példái megerősítették őt abban, amire kezdettől fogva törekedett: nem formai, hanem lényegi modernségében, amely a lírát a megismerés pótolhatatlan lehetőségének tekinti, s Vas István számára a Kelet-Európa közepén… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arcok és vallomások Szépirodalmi

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1982
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631522199

Kívánságlistára tette 1


Hasonló könyvek címkék alapján

Török Dalma (szerk.): Sütő András-album
Farkas Zsolt: Kukorelly Endre
Désaknai Mária: Petőfiné Szendrey Júlia
Péter László: Móra Ferenc
Péter László: Móra műhelyében
Kosztolányi Dezső az élő költő
Dancs Vera: Szép szemek áldozatja
Laczkó András: Takáts Gyula
Zilka Tibor – Pilecky Marcell: Író a senki földjén
Békés István: Petőfi nyomában