Sulyok Magda (szerk.)

Az ​arasznyi emberkék 8 csillagozás

Sulyok Magda (szerk.): Az arasznyi emberkék

„…Ezek a csöppségek uralkodnak a Föld minden kincsén, és parancsolnak a természet varázserejének…” Kik ezek a csöppségek? Hát a törpék, manók, koboldok – hol hogyan nevezik őket. Sapkájuk lehet piros, hegyes, de lehet, hogy nincs is sapkájuk, nincs is szakálluk; lakhatnak erdőn, mezőn, hegy mélyén, de a kamrában is – akárhol találkozol is velük, vigyázz, hogy meg ne haragítsd őket. Mert ha akarják, sok csodát művelnek, kincset adnak, beteget gyógyítanak, varázsolnak, de ha megsértődnek, alaposan megtréfálhatnak. Épp ezért törpékkel, manókkal, koboldokkal igyekezz jó barátságban lenni.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hol volt, hol nem volt... Móra

>!
Móra, Budapest, 1981
114 oldal · ISBN: 9631125165 · Illusztrálta: Kondor Lajos

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Rumpelstiltskin


Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Amrita I>!
Sulyok Magda (szerk.): Az arasznyi emberkék

Talán 3 műmese kivételével mind nagyon tetszett, legjobbana a svájci és a német népmesék. Az ötlet maga meg egyszerűén szuper, a tematikus mesegyűjtemény törpékről, manókról, koboldokról. Kedvencet avatok, saját példányt is szeretnék belőle. Külön örültem, hogy A papucsos törpe című mesében és az azt követő történetben két régen elvesztett mesére ismertem, amikre nem tudtam visszaemlékezni, hogy hol olvastam. mivel mindennél jobban szeretem a manókkal, tündérekkel kapcsolatos népi hiedelmeket és a részletes világleírásokat (törpék föld alatti birodalma, ruhák, szokásaik) ezért nagyon nekem való a könyv. Többségében műmeséböl is helyeseket válogattak, Török Sándor meséjét pl nem is ismertem, ami ebben van, Selma Langerlöfét igen, de jó volt újraolvasni. Mészöly Miklós és Hárs László írásai viszont bosszantóan didaktikusak és unalmasak. De Kormos Istváné se volt igazán szerethető. A többit gyerekeknek is olvasnám.

márti>!
Sulyok Magda (szerk.): Az arasznyi emberkék

Bírtam ezt a könyvet, bár volt egy rajz, amitől féltem. Azt hiszem, ebben olvastam először, h „Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé…” Napokig ezen rágódtam, hogy akkor most ez pontosan mit is jelent?

10 hozzászólás
ÁrnyékVirág>!
Sulyok Magda (szerk.): Az arasznyi emberkék

Ó, ti arasznyi emberkék, manók, koboldok, törpék és társaik! Kedvellek titeket.
Olvasás közben rájöttem, hogy ezt a könyvet gyerekkoromban anyukám olvasta nekem ami persze nem nagy csoda.
Rövid kis meséket tartalmaz, amelyek mindegyikében ezek az apró lények is szerepelnek. Van köztük népmese (főleg német és svájci), de Török Sándor, Mészöly Miklós és Selma Lagerlöf is hozzájárult egy-egy mesével a kötethez.
A legjobban talán Török Sándor meséje tetszett az emberről, akinek az volt a vágya, hogy lásson egy törpét.
És azt is megtudtam, hogy a házimanóval érdemes jóban lenni, mert akkor segít, és béke, nyugalom és jómód költözik a házban. Ha viszont valaki megsérti őmanóságát, és ez nem nehéz, mivel a manók rendkívül sértődékenyek – nos, akkor bosszút állnak, ott bosszantják a ház lakóit, ahol tudják, és viszályt, haragot hintenek el.
A házimanó jóindulatát legkönnyebben egy tál édes kásával lehet elnyerni (nem kell sajnálni a vajat róla, különben megsértődik!), de örülnek a nekik készített papucsnak, ruhácskának is.
A színes, kissé naiv rajzok is tetszenek, találnak a könyvhöz.
A rövid, egyszerű törénetek és a nagy betűméret miatt a legfiatalabb molyoknak is ajánlom, sikerélmény lehet, ha egyedül a végére jutnak :)


Népszerű idézetek

Amrita I>!

A szép zöld mezőben karikaformán letaposott fű mutatta, hol szoktak táncolni a holdfényben a törpék.

32. oldal

ÁrnyékVirág>!

A kis házimanók hol a szénapadlás egyik zugában, hol a kemence mögött vagy a kémény tövében, a pincében, a kamrában, az istállóban, s ki tudná megmondani, a ház melyik eldugott sarkában, kuckójában húzták meg magukat. Vörös kabátkában jártak, hegyes, kunkorodó orrú papucsban, fejükön magas süveget viseltek. Hajuk hosszú volt, vállukig ért, a szakálluk meg hegyes. Nagyon szerették a hasukat, különösen az édes kását vajjal.

73. oldal

Amrita I>!

Nem vitt magával jóformán semmit, csak ezt a nagy vágyakozást: egy törpét szeretnék látni!

102. oldal

Amrita I>!

Az emberke olyan icike-picike volt, hogy egy tisztességes tüsszentést se nézett ki belőle.

56-57. oldal

Amrita I>!

Mikor a toronyban éjfélt ütött az óra, egyszercsak valami kaparászást, topogást, ízgést-mozgást hallottak: az ajtó egy arasznyira kinyílt, és két kedves kis manó surrant be a szobába.

65. oldal

Amrita I>!

Amint barangolok előre-hátra, egy kis pislogó tűz ötlik a szemembe. Én is mindjárt arra fordítottam a szekerem rúdját, hogy megnézzem, mi az ott. Hát látom, hogy egy pici kis tüzet ugrál keresztül-kasul egy pici kis ember, három arasz volt a hossza, két rőf a bajusza, egy sing a szakálla, mindig azt kiabálta: „Én vagyok Pancimanci, az én nevem senki se tudja, sütök-főzök, holnapután szép menyasszonyt hozok”.

23. oldal Arany László: Pancimanci

Kapcsolódó szócikkek: Rumpelstiltskin
1 hozzászólás
Amrita I>!

a törpék odaát a zöld hegyekben ilyen csöpp kis sapkát hordanak. Ködcsuklyácskának is hívják, mert aki azt fölveszi, azon nyomban láthatatlanná válik. Az aztán a jó dolog, testvéreim!

[…]

– A törpék furcsa, apró népség […] Szeretnek játszani, és közben az a legnagyobb örömük, hogy a sapkájukat a levegőbe hajigálják. Hopp! – földobják a sapkát, és egyszerre látni lehet őket; aztán hopp! – elkapják, a fejükre húzzák és megint láthatatlanok lesznek.

31. oldal, Bechstein: A törpesapka

Amrita I>!

„No már itt – gondolja a gazda – csakugyan nem jól megy a dolog, itt boszorkánynak kell lenni”. Felkap egy seprűt a bal kezébe, egy másikat telehint sóval, keresztbe fekteti a küszöbön, egy koszorú hagymát az ajtó sarkára akaszt, azzal elkezdi a seprűvel verni a tehenet.

– No, már erre csakugyan elmegy az a kutya boszorkány!

16. oldal, Babszem Jankó

ÁrnyékVirág>!

Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy szegény ember meg egy szegény asszony.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Luzsi Margó (szerk.): Mesélj nekem törpékről és manókról
T. Aszódi Éva (szerk.): Minden napra egy mese
Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti mesék lányoknak
Burus János Botond (szerk.): Királylány a lángpalotában
Arany László: Szép magyar népmesék
A kóró és a kismadár – A legszebb magyar népmesék 5-7 éveseknek
Benedek Elek: Többsincs királyfi
Benedek Elek: Nagy mesekönyv 1.
Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Grimm legszebb meséi
T. Aszódi Éva (szerk.): Kisgyermekek nagy mesekönyve