Úgy ​szeretnék férjhez menni 5 csillagozás

Sulyok Katalin: Úgy szeretnék férjhez menni

Úgy szeretnék férjhez menni! Csaknem minden leány így gondolkodik, és ez nemhogy nem baj, hanem örvendetes. Csak akkor nem az, ha a férjhez menési vágy kompromisszumokhoz vezet, ha a lányok mindenáron férjhez akarnak menni, akár érzelmi megalapozottság nélkül is, mert úgy vélik, anyagi és társadalmi biztonságuk csak ezen az úton érhető el. Így gyakran anyagi érdekek kerülnek előtérbe, és a lányok a vénlányság, az egyedüllét, az előítéletek félelme elől menekülnek a házasságba. Ennek a kérdésnek jár utána riportkönyvében Sulyok Katalin, hogy megvizsgálja egyéni és társadalmi vetületét. A könyv érdekes és hasznos olvasmány egy olyan témához, melyben így vagy úgy mindenki érdekelt.

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977
176 oldal · ISBN: 9632111834

Várólistára tette 3


Kiemelt értékelések

Esmeralda P>!
Sulyok Katalin: Úgy szeretnék férjhez menni

Riportkötet 1976-ból. Arról, hogy miért akarnak annyira férjhez menni a lányok. És mikor, és hogyan. Miért él oly erősen e téren a polgári erkölcs? Milyen a modern nő? És ha mindent úgy tesz, ahogy a modern társadalom tanácsolja- tanul, a közösségért él, dolgozik, mint egy férfi, kiteljesedik- akkor miért nem boldog? Megesett lányok, leányanyák városban, falun. Társadalmi esküvő, templom, lakodalom? Csak a szülők miatt? Jó-e a gyes? Ki hány gyereket szülne szíve szerint? És valóban boldog minden nő, hogy dolgozhat? Vagy inkább érzi úgy, hogy dolgoznia kell? Második műszak?

A kötet 1976-os, anyukám ’78-ban ment férjhez. Végre kezdem megérteni, honnan jöhetett egy csomó olyan (fura) elv, ami mentén modern nővé igyekezett minket a legjobb szándékkal nevelni, és ami elől én részben menekülök, a nagyanyai, még inkább dédanyai rendhez visszakanyarodva. És ettől egy csomó kis haragot kezdek elengedni.
Nagyon érdekes könyv. És ha a huszonegynéhány éves nő kifejezéseket felcseréljük a harmincegynéhány éves nőre, akkor nagyon érdekes összefüggéseken rágódhatunk tovább.

135 hozzászólás

Népszerű idézetek

Esmeralda P>!

– Szerintem is az asszony dolga a pénz kezelése. A férfinak le kell adni a fizetését, és nem tudom, jó-e, ha hagyunk nála zsebpénzt. Tulajdonképpen mindent meg lehet venni neki, cigit, piát, akkor pedig miért legyen nála pénz? Legfeljebb napi egy kávéra, slussz.

171. oldal

29 hozzászólás
Esmeralda P>!

– Édesapám, ezt meg lehet érteni* – mondja a szemüveges. – Te huszonöt éves korodban még annyi nőt kapsz, amennyit akarsz, de kinek kell egy huszonöt éves csaj, amikor annyi tizenéves szaladgál, amennyit akarsz?

* [a lány úgy néz minden férfira, mint férjjelöltre]

19. oldal

25 hozzászólás
Esmeralda P>!

A házimunka egyedül Sziszifusz reménytelen igyekezetéhez hasonlítható. Főzni, mosni, vásárolni, takarítani, vasalni – és másnap újra: takarítani, főzni, vasalni, mosni, vásárolni. És harmadnap újra: mert a ruha piszkolódik és gyűrődik, az étel elfogy, száll a por, a konyhában gyűlik a szennyes edény. [idézet egy Gyurkó László tanulmányból]

172. oldal

Esmeralda P>!

Ha mint mondtam, sikerül úgy férjhez mennem, hogy nem kell dolgoznom, akkor természetesen teljes egészében enyém a házimunka. Hiszen azért maradok otthon, hogy rendben tartsam a lakásunkat. Mire fáradtan megjön a munkából, tiszta lakás, finom étel várja. Ha viszont úgy megyek férjhez, hogy továbbra is dolgoznom kell? Feltehetően a férjem lesz az, aki többet keres. Ha pedig többet keres, akkor feltehetően ő az, aki több pénzért többet dolgozik. Tehát estére jobban elfárad, mint én. Ezek szerint nekem kell ellátni a háztartási teendőket.

175. oldal

2 hozzászólás
Esmeralda P>!

Hogy lányként dolgozunk, az jó. Szüleinktől anyagilag függetlenítjük magunkat, nem szólnak bele, mennyit költünk magunkra. De nem tartom helyesnek, hogy mindenki dolgozzon akkor is, amikor férjhez megy. Legyünk őszinték: keveseket fűt a munkaláz. […] Őszintén megmondom: én utálom a munkát. […] Ha nekem sikerül egy olyan pókot kifogni, aki mellett nem kell melózni, boldogan leszek csak feleség.

166. oldal

8 hozzászólás
Esmeralda P>!

A nőnek, akár tud róla, akár nem, dolgoznia kell. Nemcsak a családja, hanem önmaga érdekében is. Az önálló munka és az önálló kereset, a munkahelyi közösség teljesíti ki az életét, szabadítja fel. Szomorú, hogy ilyenen vitatkozunk itt, isten tudja hány évvel az első nőmozgalom után.

167. oldal

5 hozzászólás
Esmeralda P>!

Jó lenne, ha először a kislány [születne meg], hogy minél előbb segíteni tudjon nekem a háztartásban.

167. oldal

3 hozzászólás
Esmeralda P>!

– Csak azért akarsz dolgozni, mert kell? – kérdezem.
– Mindenki azért dolgozik, nem? Még nem találkoztam olyannal, aki szórakozásból dolgozik.

163. oldal

Esmeralda P>!

Ma már nem téma, hogy dolgozzon-e a nő a házasságban. […] Nem azért tanulunk évekig az egyetemen, hogy férjes asszony korunkban pelenkát mossunk a diplománk mellett.

166. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Révy Eszter: A gyengédebb nem
Kánya Kata: Mire vágynak a férfiak?
Lakatos Levente: Próbáltam mindezt elfelejteni
Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol
Hercsel Adél: Láthatatlan pokol
L. Murányi László: A szivárvány árnyéka
Dobray Sarolta: Beűzetés a Paradicsomba
Mihancsik Zsófia – Popper Péter: A tigris és a majom
Szántó Szilvia: Beszélgetések a valódi BDSM-ről
Böszörményi Géza: Recsk