Bűbájosok, ​ördöngösök, boszorkányok Heves és Külső-Szolnok vármegyékben 0 csillagozás

Az ​utóbbi esztendőkben végre örvendetesen fellendült a tudományos szintű intenzív hazai néphitkutatás. Éppen ezért a feltárt változatos és gazdag adatsorok birtokában indokoltnak és elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy közreadjuk a sokrétű levéltári iratanyagból feltárt Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék minden idevágó adatát.
E szándékunkat nem keresztezik Schram Ferenc 1970-ben "Magyarország boszorkányperei 1529-1768) című munkájának első kötetében közreadott e megyebeli peres esetek. A szerző ugyanis több esetben csak hiányosan: a döntő fontosságú ügyészi vádbeszéd mellőzésével, vagy éppen az ítélet elhagyásával, illetve másfél sornyi regesztában, zömében csupán a vármegyei bűnügyek jegyzőkönyveiből közli a vonatkozó pereket. De sajnos még e kötetekből is hagyott ki eseteket. Schram nem ismerve az úgynevezett kettős vármegyét, csupán Heves megye címszó alatt sorolja be a vele törvényesen egyesített Külső Szolnok vármegyei – zömében a mai… (tovább)

Az ​utóbbi esztendőkben végre örvendetesen fellendült a tudományos szintű intenzív hazai néphitkutatás. Éppen ezért a feltárt változatos és gazdag adatsorok birtokában indokoltnak és elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy közreadjuk a sokrétű levéltári iratanyagból feltárt Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék minden idevágó adatát.
E szándékunkat nem keresztezik Schram Ferenc 1970-ben "Magyarország boszorkányperei 1529-1768) című munkájának első kötetében közreadott e megyebeli peres esetek. A szerző ugyanis több esetben csak hiányosan: a döntő fontosságú ügyészi vádbeszéd mellőzésével, vagy éppen az ítélet elhagyásával, illetve másfél sornyi regesztában, zömében csupán a vármegyei bűnügyek jegyzőkönyveiből közli a vonatkozó pereket. De sajnos még e kötetekből is hagyott ki eseteket. Schram nem ismerve az úgynevezett kettős vármegyét, csupán Heves megye címszó alatt sorolja be a vele törvényesen egyesített Külső Szolnok vármegyei – zömében a mai Szolnokmegyei – pereket is; ezzel a tévedésével nem kevéssé félrevezetve a néprajz, közelebbről a néphit tudományos kutatóját. S amíg Schram Ferenc csupán 17 1726–1768 közötti peres esetről tudósít munkájában, addig én az egri levéltárak minden állagára kiterjedő feltárás eredményeként 84 1645 és 1814 közötti, a néphit témájába tartozó esetre derítettem fényt.