Bornemissza ​Gergely deák élete 4 csillagozás

Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete

Az egri vár legismertebb tisztje és kapitánya, Dobó István mellett, kétségtelenül a tragikus sorsú Bornemissza Gergely deák. Mivel azonban teljesen ismeretlen maradt eddig élete és működése, – úgy hiszem – hogy részben hiányt pótol, de méltán érdeklődésre is számot tarthat a lehetőség keretei között maximális teljességre törekvő életrajza.

>!
132 oldal · puhatáblás

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

pwz I>!
Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete

Sugár Pista bácsi eme kis kiadványa már régóta itt figyelt a polcomon, de eddig nem vettem elő. Most, az Egri csillagok újraolvasása után azzal a lendülettel már nyúltam is utána. Mikor, ha nem most érdemes elolvasni, miután zárul Gárdonyi műve?
Apor Elemér Dobóról írt könyvét már olvastam, az is nagyon jó kiegészítő, úgyhogy most Bornemisszáé volt a „terep”! :D
Pista bácsit volt szerencsém személyesen is ismerni, bár csak rövid ideig, mert ő már nem él. Viszont megmaradtak az egri várról, a várhoz, a városhoz kapcsolódó írásai. Azt hiszem, ő volt az első, aki a kortárs, Istvánffy Miklós (1538-1615) után rendesen „megkutatta” Bornemisszát.
Remek kis összeállítás lett ennek a kutatásnak a végeredménye, amit 1984-ben a Dobó István Vármúzeum Studia Agriensia 4. kötete-ként adtak ki.
Szegény Gergely deák nem sokáig élvezhette az egri várkapitányságot, mert a török 1554. októberében szántszándékkal tőrbe csalta. Veli, hatvani szandzsákbég – az egri ostromnál még mint Veli bég „szerepelt” – a két akkori várkapitányt, Bornemisszát és Zoltayt is elfogta, de amíg Zoltayt váltságdíjért elengedték, addig Bornemissza – az 1552-es védelemben játszott szerepe miatt is – különleges fogolynak számított. Annál is inkább, mert a sztambuli Héttoronyban megint csak egy bosszúra (is) szomjazó „ismerős” Ahmed basa (ő is ott volt Eger alatt) kezébe került. A szokásos „térj át, légy az igazhitűek harcosa és a szultán megkegyelmez” szöveg hidegen hagyta Bornemisszát, a Habsburg udvar felesége kérésére nem nagyon akart segíteni, a „vár gyenge pontjait el nem mondta, feladásról nem tárgyalt” (még ekkor is tartotta magát az 1552-es ostrom esküjéhez), ezért Kara Ahmed (Ahmed basa) nagyvezír 1555. szeptember 22. előtt felakasztatta. Keserű „vigasz”, hogy aztán Ahmed is megkapta a selyemzsinórt a szultántól…
Ami egyedivé teszi még a könyvet, hogy Gergely deák 1554. november 1-jén a budai pasa tömlöcében latin nyelven írt végrendeletét megtalálták, amit itt le is írnak. Érdekes kortörténeti dokumentum, hogyan rendelkezett övéiről az egri várkapitány! Már csak ezért is érdemes elolvasni, de az a három év sem semmi, ami az ostrom után Egerben történt!
Szóval, ez egy igazi kiegészítő mű az Egri csillagok-hoz!

>!
132 oldal · puhatáblás

Hasonló könyvek címkék alapján

R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora
Benda Kálmán: Bocskai István
Kiss László – Bérczesi Róbert: Én meg az ének
Bálint György – Bánó András: Bálint gazda, a százéves kertész
Bogáti Péter: Édes Pólim!
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek
Kartali Zsuzsanna: Anyacsavar és Kockafej
Ross King: Michelangelo és a Sixtus-kápolna
Hahner Péter: Az USA elnökei