Ötven ​év titkai 4 csillagozás

A hatalom és én
Sugár András: Ötven év titkai

Sugár ​András a Magyar Televízió első utazó tudósítója volt 23 éven át. Csaknem a századfordulóig százkét országban forgatott riportokat, filmeket, portrékat. Császárokkal, királyokkal, világhírű emberekkel beszélgetett. Több mint tíz nyelven készített interjúkat, megnyíltak előtte világhírű emberek ajtói. Persze rengeteg rajongója és… igen, sok-sok irigye volt! De sem az őt üldözőbe vevő rajongók, sem a lelkes nézők nem sejthették, mennyi küzdelmet vívott közben önmagával és a hazai világgal. Remények, alkuk, csalódások örökös láncolatában végezte nehéz munkáját, s közben megmaradt annak, aki volt: derűs, mosolygós pesti srácnak. Kilenc könyve után ebben a tizedikben először írja meg részletesen, bölcs humorral, itt-ott maró gúnnyal és öngúnnyal az utált Rákosiérában, majd a fokozatosan enyhülő Kádár-korszakban átélt konfliktusait, sikereit és kudarcait. Szó szerint: ötven év titkait. Nemcsak tévés titkokba, hanem a nagypolitika számos ismeretlen pikáns történetébe is beavatja az… (tovább)

>!
Kairosz, Budapest, 2008
372 oldal · ISBN: 9789636621384

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Kádár János


Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

Amapola P>!
Sugár András: Ötven év titkai

Rövid: Az érzés, amely áthatja a könyv első harmadát: önigazolás, a végét: sértett keserűség. A kettő között vannak jó sztorik, érdekes momentumok, sok utazás.
Nem sokkal hosszabb: Elkezdem olvasni és megismerek egy embert, aki átlát a rendszeren, mindig karakán, ki- és megmond, nem vállal besúgást és moszkvai, londoni tudósító, majd a televízió első utazó tudósítója. [Persze, nem ismertem az ötvenes/hatvanas éveket, de ez még a hetvenes/nyolcvanasban is teljesítmény lett volna.] Elérkezünk a nyugdíjazásához, melynek csúf-, kényszer- és politikai- voltát nem tudom megítélni, de ha mindegyik igaz is, akkor sem érdemel az olvasó ilyen keserű, internet-kommentekre hajazó szóáradatot (különösen fárasztott az idézőjelek és „ugynevezett”-ek tömkelege).
Milyen szép lehetett volna ezekről az évtizedekről egy olyan könyv, amire azt írhattam volna, hogy „az érzés, amely áthatja a könyvet: az őszinteség”.

pelika_Bp>!
Sugár András: Ötven év titkai

Andris, Andris!
Most úgy szídod azt a bizonyos Kádár-rendszert, mintha nem végig vezető beosztásban lettél volna akkor.
Nehéz elhinni azokat a részeket, ahol kifejti Sugár elvtárs, hogy jól beolvasott az akkori nagy vezetőknek és láss csodát, soha nem lett belőle semmi baja.
Nem lehet, hogy ezeket a nagy „beolvasásokat” "jól megmondtam"-okat csak most, a könyv írásakor gondolta úgy, hogy meg is történt?

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Amapola P>!

Vicc a hetvenes évekből:
– Miért sír Brezsnyev?
– Mert már minden kitüntetést megkapott, de három még hiányzik.
– Melyik?
– A Hős Anya, a Hős Város és a Kiváló Áruk Fóruma.

121. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Brezsnyev
2 hozzászólás
Amapola P>!

Csernyenkót egyébként a moszkvai élcelődők főtitkár (genyerálnij szekretár) helyett „ásványvíztitkár”-nak (minyerálnij szekretár) becézték, utalva arra, hogy a megboldogult – mint irodavezető – éveken át az ásványvizes üvegeket nyitogatta Brezsnyev vendégei előtt.

293. oldal

Amapola P>!

… Elena Ceaușescu asszonynak, akit a románok országszerte titokban AIDA néven (Akadémikus, Mérnök, Doktor, Analfabéta) emlegettek …

285. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Elena Ceaușescu
Amapola P>!

Az út első állomáshelye Kairó volt, ahol Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnökkel is megismerkedhettem, miközben a nálam hat évvel fiatalabb Chrudinák Alajos mintaszerűen végezte a tolmács munkáját. Nasszer egy darabig figyelmesen hallgatta, majd odafordult a jelen lévő Amer marsallhoz, és félig tréfásan így szólt:
– Látod, Abdulhákim, így kell szépen beszélni arabul, nem úgy, ahogy te beszélsz!

129. oldal

pelika_Bp>!

– Mondják, mit kapott Oroszország a szerbektől mondjuk a legutóbbi 250-300 évben?
– Nem tudnék semmit felsorolni – válaszolt egyikük, elgondolkodva.
– Például szidalmakat kaptunk Titóéktól – fűzte hozzá nevetve egy fiatal orosz.
– Szóval semmit. De akkor miért támogatják őket olyan odaadóan, oly hevesen? – kérdeztem.
– Mert ők szlávok, a rokonaink – hallottam a választ.
– És a horvátok micsodák, germánok? Netán latinok?
– Nem, ők is szlávok, csakhogy ők katolikusok, nem ortodoxok.
– Ja, már értem – mondtam. – Tehát egy moszkvai bolsevik azért szereti az istentagadó belgrádi kommunistát, mert mindketten ortodox vallásuak?

356-357. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Oroszország
Amapola P>!

Maga Kádár egyszer – emlékezetem szerint amikor a mi kéttagú stábunk vele repült Helsinkibe – elmélkedni kezdett a „proletár nemzetköziségről”, és nyilván a Biszku-Komócsin-féle úgynevezett baloldaliakra célozva kijelentette:
– A Szovjetunióval kapcsolatban úgy vélem, hogy a barátságunk legyen százszázalékos. Az már nem lenne helyes, ha száznegyven százalékos lenne…

202. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kádár János · Szovjetunió
Amapola P>!

A síri csendben hallgató fiúknak-lányoknak megjósoltam, hogy négy-öt év múlva, amikor majd hazajönnek, a legszebb emlékük az egyszerű orosz ember szívélyessége, vendégszeretete lesz, legszörnyűbb élményük pedig a nyilvános és közösségi vécék leírhatatlan állapota.

58. oldal

dzsiudzsicu>!

„A legnagyobb baj akkor következett be, amikor Budapestről megérkezett a nagy tömjénezéssel beharangozott, zseniálisnak kikiáltott Csendes elvtárs, a központi káderes, a Rajk-per után kivégzett Szőnyi Tibor utóda, akinek látogatása fellengzős frázisokkal megspékelt beszéddel kezdődött, de rögtön utána ismertették a határozatot: ki milyen tanulmányokat fog végezni a Szovjetunióban. Az akkori önkényes módszerrel a pártközpont bürokratái természetesen „népgazdasági érdekekre” hivatkozva döntöttek a fiatalok sorsa, jövője felől.
Volt egy vidéki kislány, aki történész akart lenni, de halbiológia szakra irányították. Egy tehetséges matematikusnak megmondták, hogy ő csakis irodalomkritikus lehet. Nekem orromra kötötték, hogy 1955-ben, amikor majd hazajövök, a hazának és a pártnak nem újságírókra, hanem jogászokra lesz nagyobb szüksége, mert az osztályellenesség ellen akkor is harcolni kell majd…
A sírás-rívás közepette kiderült, hogy nincs apelláta: akinek nem tetszik az átirányítás, azonnal csomagolhat és indulhat haza. A halbiológussá változtatott leányzó rögtön „megfutamodott”, ahogyan nekünk mondták. Mások beletörődtek, volt, aki elhatározta, hogy most inkább sunyin hallgat, de majd odakint fog ravaszkodni. És láss csodát: az egyik Szverdlovszkba irányított magyar srác rögtön megérkezése után bejelentette az egyetemen, hogy ő nem arra a szakra megy, hanem erre. A tanulmányi osztály kedves orosz hivatalnoknői megdicsérték, hogy milyen aranyos, udvarias fiú ez a magyar, és szó nélkül kijavították a „tévedést” Csendes elvtárstól 4000 kilométernyire…”

Amapola P>!

A brezsnyevi pangás végének hároméves időszakát egyébként PPP-korszaknak nevezik ma is, azaz: „a flancos temetések korszaká”-nak (период пышных похорон).

293. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lázár Ervin: Napló
Frankné Dobos Ilona: „Legyen meg a Te akaratod"
Farkas Pál: Egy önkéntes naplója
Jászai Mari: Jászai Mari emlékiratai
Szendrey Júlia: Szendrey Júlia élete, naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása
Fekete István – Fekete Istvánné: Napló / Hajnalodik / Keserves évek
Fodor András: A Kollégium
Csókay András: Orvosmissziók Jézus-imával
Pauk Anna: A 12539-es számú fogoly: Birkenau – Auschwitz – Sömmerda
Arthur Koestler: Párbeszéd a halállal