Cappuccino ​évek (Adrian Mole 5.) 88% 12 csillagozás

Most képzeljétek el, hogy gyerekkoromban megvolt otthon az első két kötet, meg a negyedik (a 23 és háromnegyed éves Adrian Mole titkos naplója), és több nem! Semmi! Hát hogy lehetett így élni? Megmondom: kínok között.
Kínjaim szűnnek, minden alkalommal, amikor Adrian, Pandora, Pauline, Rosie, Wad és a többi félkegyelmű társaságában vagyok.

Pandora mondta meg a tutit: „Adrian, a te életed egy kész rémkabaré!” Úgy érzem, ehhez már nincs mit hozzáfűzni. :D

Adrian Mole-hoz való hozzáállásom kötetről kötetre változik. Az elején sajnáltam, mégis szegény srácot, hogy elhanyagolják stb, de ahogy nő fel úgy válik egyre dühítőbbé az élete. Komolyan, hogy lehet valaki ennyire hülye? Hogy adhat neki az élet ennyi lehetőséget? Hogy szalaszthatja el mindet? És mégis mindennek ellenére boldogul. Ez egyszerre csodálatos és olyan dühítő, hogy legszívesebben megütném szegényt. Ugyan csak 3 és fél csillagot kapott, de kis pihentetés után mindenképp olvasom a további részeket, mert iszonyú kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a vége :).

Ugyanaz, mint a napi hat cappuccino.

Egy előzmény, angolul:
http://www.scribd.com/doc/47829355/Mole-Cooks-His-Goose

Ezzel a résszel kezdtem, mert ezt most olvastam először. Az első három részre már nem emlékszem, sok éve olvastam őket. Ez annyira nagyon tetszett! Sokszor nagyokat vigyorogtam utazás közben, volt, hogy el kellett tennem a könyvet, mert elnevettem volna magam. :-))) Már olvasom a folytatást, és meg sem közelíti a Cappuccino-t, ezért már most kijelentem, hogy a „legfinomabb” rész ez! ;-)