Szárnyak ​nélkül szabadon 214 csillagozás

Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Hetty ​rabszolga a kora 19. századi Charlestonban. A szenvedésen túli életről, szabadságról álmodik. Jómódú gazdáinak lánya, a csillapíthatatlan tudásszomj és lázadó eszmék által hajtott Sarah kislánykora óta keresi a hivatását a világban, de fogva tartják a nőkre kényszerített társadalmi kötelékek.

A tízéves Hetty szobalányként a mindössze egy évvel idősebb Sarah tulajdonába kerül. A Szárnyak nélkül szabadon kettejük életútját követi végig: azt, hogy miként alakítják drámai módon egymás sorsát, és hogyan alakul ki a bűn, a dac, az elidegenedés és az ambivalens szeretet által meghatározott, összetett viszonyuk. Hetty megismeri a bánat és a gyász értelmét, s egyre inkább ráeszmél, ki is ő valójában. Sarah útját összetört remények, árulás, viszonzatlan szerelem és száműzetés szegélyezik. Vajon mit tartogat számukra a faji és társadalmi előítéletektől terhes 19. századi Délen az élet, vajon képesek lesznek-e szárnyak nélkül is szárnyalni?

Sue Monk Kidd magával ragadó… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Alexandra, Pécs, 2015
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633575314 · Fordította: Csonka Ágnes
>!
Alexandra, Pécs, 2015
408 oldal · ISBN: 9789633577134 · Fordította: Csonka Ágnes

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Hetty Handful Grimké · Angelina Grimké (Nina) · Charlotte Grimké · Sarah Grimké · ügyvéd · Denmark Vesey


Kedvencelte 40

Most olvassa 17

Várólistára tette 276

Kívánságlistára tette 162

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

K_Kata99 P>!
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

„Nem kétséges, rossz dolog, hogy az ember elnyomja a nyájat. De ne ebben véld felfedezni az igazi rabszolgaságot: az igazi rabszolgaság az, amikor a nyáj tapossa el az embert.”
/Antoine de Saint-Exupéry/

Nagyon jókor talált rám a könyv, komoly témák kerültek előtérbe – rabszolgaság, feminizmus, társadalmi és vallási megosztottság – melyek elgondolkodtattak, megérintettek.
Sarah-nak, egy déli arisztokrata család gyermekének és Hetty-nek, a család szolgálatában álló rabszolgalánynak életét követhetjük nyomon a regényben. A cselekményt felölelő 40 évben rengeteg megpróbáltatással néznek szembe: Hetty a kitaszítottság, megkülönböztetés, megaláztatás börtönében próbál túlélni, míg Sarah a női és férfi egyenjogúság eléréséért emel szót. A kettejük kapcsolata az évek során alakul, formálódik, de saját nyelvükön, képességeikhez mérten mindent megtesznek, hogy ne csak a lelkük, de egész lényük szabad lehessen.

„Mindannyiunkban ott él a fény, egy titokzatos belső hang.”

11 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Ez a könyv magával ragadó volt! Mind témájában, mind az írás stílusában, egyszerűen nem tudtam letenni. Mindvégig azt kívántam, hogy ott azonnal töröljék el a rabszolgaságot, nyíljon fel az emberek szeme, hogy a rabszolgatartás egy szörnyű intézmény. De sajnos, mint tudjuk ez nem történt meg egy pillanat alatt.
A könyv Sarah Grimké, a charlestoni, előkelő rabszolgatartó család lánya és a tőle egy évvel fiatalabb Hetty története, akit Sarah a 11. születésnapjára kap meg ajándékba.
A fejezetek kettőjük váltott szemszögéből íródtak, ami nagyon jól szolgálta azt a célt, hogy megismerjük mindkettőjüket, közel kerüljünk hozzájuk és átérezzük a gondolataikat, az érzéseiket, a szenvedésüket.
Folytatás:http://konyvutca.blogspot.nl/2016/01/sue-monk-kidd-szar…

16 hozzászólás
mate55 P>!
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

A történelem nem csupán tények és események halmaza. A történelem egyben a szív fájdalma is, és a történelem addig ismétli önmagát, amíg képesek nem leszünk átérezni mások szívfájdalmát.” Sue Monk Kidd. Én úgy gondolom, a könyv éppen olyan fontos mérföldkő a feketék öndefiniáló és egyenjogúsító polgárháborújában, mint annak idején volt a Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója (1852) vagy aztán a százharminc év múlva megjelent Alice Walker: Bíborszín (1982) című regénye. Rabszolgatartás, rasszizmus, szegregáció. Csupa negatív tartalmú fogalom. Vannak könyvek, melyeket bizony érdemes komolyan venni, hiszen ezekkel a kifejezésekkel foglalkoznak. Némelyik megdöbbentően, némelyik felemelően, némelyik bizonyos fokig még szórakoztatóan is. Monk Kidd könyve a rabszolgaság „sajátos intézményének” a bemutatása, ahol az 1800-as évek elején két nő küzd a „szárnyaikért”. Egy olyan világban, amelyben az emberek birtoklása olyan természetes volt, mint a légzés. Egy olyan történetben, amelyben két hang szól, hogy kifejezhesse a kimondhatatlan fájdalmát. Változó fejezetei két karaktert hoznak létre, amelyeknek különféle hangjai és nézőpontjai gazdag ellentámadást mutatnak a történethez, ahogyan kibontakoznak. A két nő közötti kapcsolat feszültsége, valamint az évek során elválasztó bűntudat és gyötrelem bemutatása, szerencsére elkerüli a szentimentalizmus birodalmába való behatolást. Monk Kidd történelmi tényekből gyökeredző eseményeket és fikciókat szőtt egybe, a maximális hatás elérése érdekében. Mert már feldolgozott, ezerszer megírt és tisztázott múltról van megint szó. Ebben a kérdésben nem igazán lehet már újat mondani, de attól még lehet a témáról jó könyvet írni. Nem éreztem, hogy a számba akarná rágni a nagy tanulságot, merthogy mindezt már régóta tudjuk. És szerintem pontosan azért kell, hogy inkább az érzelmeinkre hasson, és azért jó, hogy főként arra hat, mert gondolatban ehhez a témához tényleg nem lehet már sokat hozzátenni.

Niki P>!
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Néha rendesen feldűhített a könyv. Egy olyan világban játszódik, ahol a nőnek nincs szava, joga, nincs semmije. Ahol a férfiaktól függ a nő. Ahol a rabszolgákat ajándékba adják, vagy eladják, ahol nem veszik a rabszolgákat ember számba, ahol a szolgának a gazdaja ajtaja előtt a földön kell aludni. Ahol bünnek számít, ha egy rabszolga tud írni, olvasni, és korbács jár érte.
Ebben a világban ismerhetjük meg Sarah és Hetty történetét.
Sarah a jómódú, gazdag család lánya, akinek van egy jövőképe, céljai, nézetei, amit a család szépen lassan elfolyt benne. Meg kell harcolnia azért, hogy az általa vallott nézetek eljussanak másokhoz is. Szembe kell néznie az elutasítással, a száműzetéssel, a lenézéssel.
Hetty a rabszolgalány, akit 10 évesen odaadnak Sarahnak. Sarah megígéri, hogy felszabadítja őt. Lehetőségeihez képest meg is próbálja: megtanítja írni, olvasni, de amikor kiderült, mindkettőjüket megbüntetik. Megpróbál kihasználni minden alkalmat és lehetőséget, ami sorsához képest adatik neki.
Idővel valamiféle barátság alakul ki köztük. Bár a sors távoli utakra sodorja őket, gyakran gondolnak egymásra, egymás támaszai lesznek a nagy társadalmi szakadék ellenére is.

2 hozzászólás
Illatos_Hópehely>!
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Szép történet. Két gyermek életét követhetjük nyomon. Nem tudom melyiküket sajnáltam jobban Hetty-t, a rabszolgát, akit lila masnival a nyakában Sarah ajándékba kapott a 11. születésnapjára, vagy Sarah-t, aki kicsi korától tudta, hogy mit szeretne elérni az életben, de nőként abban a korban nem tehette meg.
Egész életében küzdött, hogy teljesíteni tudja Charlotte-nek tett ígéretét, hogy felszabadítja a lányát, ez ugyan nem sikerült, de megtalálta a módját, hogy kimenekítse Charleston-ból.

robinson P>!
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Két női sors, a 19. századi délen Amerikában. Rabszolgaság eltörlése, feminizmus, egyenlőség és barátság… Hangulatos, tartalmas olvasmány.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2015/05/szarnyak-nelkul-sz…

Garbai_Ildikó P>!
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Fantasztikus történet amit nehéz abba hagyni.Erős nőkről szól teljesen más társadalmi helyzetben.Rengeteg mindent kellett átélniük,mire megtalálták a helyüket a világban és nem tántorodtak el a céljuktól.Sok fájdalmas pillanat volt ami formálta őket.Ők a nehézségek alatt sem adták fel ami pedig nagyon becsülendő.A rabszolgatartás kegyetlen dolog volt és nem finomkodott az írónő sokszor a szívem szorult sajnos miken kellett végig menniük..Ezt senki sem tehetné meg a másikkal.Örülök,hogy az afrikai emberek hagyományai is kaptak helyet a történetben.Zseniális ha már nem olvashattak akkor is elmondták a történetüket a mesélő takaró által. Szerintem nagyon jól átadta az írónő mi mehetett végbe ezekben az emberekben.Köszönöm élmény volt olvasni.

2 hozzászólás
bokrichard>!
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Abolicionizmus, feminizmus, EMBERSÉG. Ezek a szavak ugrottak be a könyv olvasása közben. Sue Monk Kidd nem új író számomra, a rabszolgaság témakörében a Méhek titkos élete c. könyvében már megismerkedtem vele. Az is csodálatos volt, és ez is nagyon tetszett. A kettős narráció az érme két oldalát mutatja a 19. századi Déli barbárságban. A könyv végig már-már kalandregényesen pörgős, olvastatja magát, miközben komoly, elgondolkodtató mondanivalóval bír. A sok komoly témához hozzájön 1-2 romantikus elem, de nem eltúlzóan. Imádtam a befejezést, igencsak erősre, és izgalmasra sikerült. Ezek a könyvek nekem és remélem sok más olvasónak példát állítanak, nevelnek. Épp ezért talán a legértékesebbek. Nem tudtam korábban, hogy igaz történet, de ezután biztos utánanézek 1-2 plusz háttér információnak.

dianna76 P>!
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Másra számítottam. Azt hittem, végig egy barátságról szól, arról, ahogy együtt nő fel két lány, akiknek a származása, társadalmi hovatartozása között hatalmas ellentét van. Összességében elégedett vagyok így is, és kellemes kikapcsolódást jelentett a regény olvasása, habár szomorú sorsokat ismerhetünk meg benne.
Nem szerettem volna nőként akkor, és ott élni, s ez teljesen független attól, hogy melyik rétegbe születek bele. A rabszolgaság egy szörnyű intézmény volt. Sem az, sem az elnyomott női szerep nem tetszik! Nem lehet, nem szabad különbséget tenni ember és ember között a bőrszíne, a faji hovatartozása, vagy éppen a neme alapján. Másnak dolgozni egy életen át kényszerűségből, elviselni a sorozatos bántalmazásokat, rabként élni, vagy éppen tanulatlanul, jogok nélkül létezni. Egyik sem jó!
Ez a regény többek között két nő története, két egyéniségé, akik ilyen, vagy olyan értelemben, de szabadságra vágytak. Nagyon szerettem a gyermekkorról szóló részt, sokat mosolyogtam Handful „csínyein”, hibázásain. Sara pedig… Már önmagában egy bátor kislány, majd nő volt, de Nina sokat dobott ezen. Adott neki egy plusz löketet a cselekvéshez. Annyira sajnálom, hogy spoiler
Nagyon tetszett Charlotte mesetakarója, hogy hímzett képekkel mesélte el az élete főbb állomásait. Elfogadnám, ha valaki nekem, az én életemről is készítene ilyet. A lélekfa, s a köré szőtt történet, legenda, szintén egy olyan része volt a könyvnek, ami melengette a szívemet. Akadt egy-két oldal, aminél viszont összeszorult a szívem, s nehéz volt száraz szemmel olvasni. Azt gondolom, ez a könyv nem csak kívül, de belül is szép. Azt pedig külön méltányolom, hogy a regény végén a szerző írt pár oldalt arról, mi ihlette a könyv szövegét, ill, hogy kik azok a szereplők, és melyek azok a történések, amik a valós történelemnek is részei.

>!
Alexandra, Pécs, 2015
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633575314 · Fordította: Csonka Ágnes
2 hozzászólás
MiNiki>!
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Hűű Kidd nagyon tud írni…. Nem találtam benne hibát, tökéletes könyv! :)

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

mrsp>!

Ha már hibáznod kell, hibázz vakmerőn!

15. oldal, Sarah Grimké

K_Kata99 P>!

– Lehet, hogy a testem rab, de a lelkem nem az. Magánál meg épp fordítva van.

224. oldal

K_Kata99 P>!

A mama megvarrt mindent: ahonnét jött, aki volt, amit szeretett, amit elszenvedett s amit remélt.

172. oldal

K_Kata99 P>!

Ne úgy emlékezzél énrám, hogy rabszolga voltam, aki keményen dolgozott. Ha énrám gondolsz, mondjad azt, hogy sose volt azoké az embereké. Sose volt senkié, csak a saját magáé. – Lehunyta a két szemét. – Erre emlékezzél.

334. oldal

mrsp>!

Az a szomorú igazság, hogy az ember lejárhatja a lábát, az idők végezetéig is gyalogolhat, akkor se bírja lehagyni a bánatát.

164. oldal, Handful

K_Kata99 P>!

Akkor a mamára gondoltam, hogy az ő csontjai mindig itt lesznek. Aszondják, az ember ne nézzen vissza; ami elmúlt, az elmúlt, de én mindig vissza fogok nézni.

393. oldal

K_Kata99 P>!

A legtöbbször a tornácon kötött ki, s gulla nyelvjárásba' énekelt, folyvást ugyanazt a dalt. Ha nem tudod, hogy hová mégy, legalább azt tudjad, hogy honnan jöttél.

307. oldal

mate55 P>!

Akkoriban valamiféle láthatatlan fonál kötött össze bennünket, és igyekeztem végiggondolni, hogy pontosan mikor is szakadt meg. Aznap, amikor megtiltotta, hogy könyveket olvassak?

138. oldal

K_Kata99 P>!

– Hát nem lennék én, nem lennénk mi elegendőek magának? – kérdezte. – Csodálatos feleség volna, és a lehető legjobb anya. Gondoskodnánk arról, hogy soha ne hiányozzon magának a hivatás.
Így adta értésemre, hogy nem kaphatom meg egyszerre őt és önmagamat is.

316. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Charles Frazier: Hideghegy
John Jakes: Szerelem és háború
William Styron: Nat Turner vallomásai
Margaret Landon: Anna és a sziámi király
Margaret Landon: Anna és a király
Alma Katsu: Éhség
Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek…”
Willa Cather: Az én Antóniám
Beverly Swerling: Álmok városa
Alan Brennert: Honolulu