Szárnyak ​nélkül szabadon 119 csillagozás

Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Hetty ​rabszolga a kora 19. századi Charlestonban. A szenvedésen túli életről, szabadságról álmodik. Jómódú gazdáinak lánya, a csillapíthatatlan tudásszomj és lázadó eszmék által hajtott Sarah kislánykora óta keresi a hivatását a világban, de fogva tartják a nőkre kényszerített társadalmi kötelékek.

A tízéves Hetty szobalányként a mindössze egy évvel idősebb Sarah tulajdonába kerül. A Szárnyak nélkül szabadon kettejük életútját követi végig: azt, hogy miként alakítják drámai módon egymás sorsát, és hogyan alakul ki a bűn, a dac, az elidegenedés és az ambivalens szeretet által meghatározott, összetett viszonyuk. Hetty megismeri a bánat és a gyász értelmét, s egyre inkább ráeszmél, ki is ő valójában. Sarah útját összetört remények, árulás, viszonzatlan szerelem és száműzetés szegélyezik. Vajon mit tartogat számukra a faji és társadalmi előítéletektől terhes 19. századi Délen az élet, vajon képesek lesznek-e szárnyak nélkül is szárnyalni?

Sue Monk Kidd magával ragadó… (tovább)

Eredeti mű: Sue Monk Kidd: The Invention of Wings

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Alexandra, Pécs, 2015
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633575314 · Fordította: Csonka Ágnes

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Hetty Handful Grimké · Angelina Grimké (Nina) · Charlotte Grimké · Sarah Grimké · ügyvéd · Denmark Vesey


Kedvencelte 26

Most olvassa 15

Várólistára tette 161

Kívánságlistára tette 91

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Ez a könyv magával ragadó volt! Mind témájában, mind az írás stílusában, egyszerűen nem tudtam letenni. Mindvégig azt kívántam, hogy ott azonnal töröljék el a rabszolgaságot, nyíljon fel az emberek szeme, hogy a rabszolgatartás egy szörnyű intézmény. De sajnos, mint tudjuk ez nem történt meg egy pillanat alatt.
A könyv Sarah Grimké, a charlestoni, előkelő rabszolgatartó család lánya és a tőle egy évvel fiatalabb Hetty története, akit Sarah a 11. születésnapjára kap meg ajándékba.
A fejezetek kettőjük váltott szemszögéből íródtak, ami nagyon jól szolgálta azt a célt, hogy megismerjük mindkettőjüket, közel kerüljünk hozzájuk és átérezzük a gondolataikat, az érzéseiket, a szenvedésüket.
Folytatás:http://konyvutca.blogspot.nl/2016/01/sue-monk-kidd-szar…

16 hozzászólás
>!
mate55 
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

A történelem nem csupán tények és események halmaza. A történelem egyben a szív fájdalma is, és a történelem addig ismétli önmagát, amíg képesek nem leszünk átérezni mások szívfájdalmát.” Sue Monk Kidd. Én úgy gondolom, a könyv éppen olyan fontos mérföldkő a feketék öndefiniáló és egyenjogúsító polgárháborújában, mint annak idején volt a Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója (1852) vagy aztán a százharminc év múlva megjelent Alice Walker: Bíborszín (1982) című regénye. Rabszolgatartás, rasszizmus, szegregáció. Csupa negatív tartalmú fogalom. Vannak könyvek, melyeket bizony érdemes komolyan venni, hiszen ezekkel a kifejezésekkel foglalkoznak. Némelyik megdöbbentően, némelyik felemelően, némelyik bizonyos fokig még szórakoztatóan is. Monk Kidd könyve a rabszolgaság „sajátos intézményének” a bemutatása, ahol az 1800-as évek elején két nő küzd a „szárnyaikért”. Egy olyan világban, amelyben az emberek birtoklása olyan természetes volt, mint a légzés. Egy olyan történetben, amelyben két hang szól, hogy kifejezhesse a kimondhatatlan fájdalmát. Változó fejezetei két karaktert hoznak létre, amelyeknek különféle hangjai és nézőpontjai gazdag ellentámadást mutatnak a történethez, ahogyan kibontakoznak. A két nő közötti kapcsolat feszültsége, valamint az évek során elválasztó bűntudat és gyötrelem bemutatása, szerencsére elkerüli a szentimentalizmus birodalmába való behatolást. Monk Kidd történelmi tényekből gyökeredző eseményeket és fikciókat szőtt egybe, a maximális hatás elérése érdekében. Mert már feldolgozott, ezerszer megírt és tisztázott múltról van megint szó. Ebben a kérdésben nem igazán lehet már újat mondani, de attól még lehet a témáról jó könyvet írni. Nem éreztem, hogy a számba akarná rágni a nagy tanulságot, merthogy mindezt már régóta tudjuk. És szerintem pontosan azért kell, hogy inkább az érzelmeinkre hasson, és azért jó, hogy főként arra hat, mert gondolatban ehhez a témához tényleg nem lehet már sokat hozzátenni.

>!
bokrichard
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Abolicionizmus, feminizmus, EMBERSÉG. Ezek a szavak ugrottak be a könyv olvasása közben. Sue Monk Kidd nem új író számomra, a rabszolgaság témakörében a Méhek titkos élete c. könyvében már megismerkedtem vele. Az is csodálatos volt, és ez is nagyon tetszett. A kettős narráció az érme két oldalát mutatja a 19. századi Déli barbárságban. A könyv végig már-már kalandregényesen pörgős, olvastatja magát, miközben komoly, elgondolkodtató mondanivalóval bír. A sok komoly témához hozzájön 1-2 romantikus elem, de nem eltúlzóan. Imádtam a befejezést, igencsak erősre, és izgalmasra sikerült. Ezek a könyvek nekem és remélem sok más olvasónak példát állítanak, nevelnek. Épp ezért talán a legértékesebbek. Nem tudtam korábban, hogy igaz történet, de ezután biztos utánanézek 1-2 plusz háttér információnak.

>!
robinson P
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Két női sors, a 19. századi délen Amerikában. Rabszolgaság eltörlése, feminizmus, egyenlőség és barátság… Hangulatos, tartalmas olvasmány.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2015/05/szarnyak-nelkul-sz…

>!
Boritek70 P
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Valahogy úgy vagyok vele, hogy minél kevesebbet tudok a rabszolgaságról, annál kevésbé kell tudomásul vennem, hogy ilyen létezett. Ez persze nem megoldás, csak nehéz szembenézni azzal, hogy mit képes tenni egyik ember a másikkal. Meglepődve olvastam az epilógusban, hogy Sarah és családja, valamint még jó néhány szereplő létező személyek voltak, így a történet nagy része megfelelt a valóságnak. Bizonyos epizódok az írónő fantáziájának remekei, de azok sem nélkülözik a valós alapokat (Kicsit szégyellem, hogy ennyire keveset tudok azokról, akik először szálltak harcba a nők egyenjogúságáért (a rabszolgaság eltörlésének ügye mellett)). Ez a történet is erős nőkről szól, akik harcoltak azzal, ahová a sorsuk helyezte őket, és az ilyen történetek olvasásakor érzem úgy, hogy nem lehetek elég hálás, hogy itt és most élek. Szépen megírt történet a rabszolgaságról, a nők helyzetéről, a barátságról. Örülök, hogy elolvastam.

>!
MiNiki P
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Hűű Kidd nagyon tud írni…. Nem találtam benne hibát, tökéletes könyv! :)

1 hozzászólás
>!
dianna76 P
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Másra számítottam. Azt hittem, végig egy barátságról szól, arról, ahogy együtt nő fel két lány, akiknek a származása, társadalmi hovatartozása között hatalmas ellentét van. Összességében elégedett vagyok így is, és kellemes kikapcsolódást jelentett a regény olvasása, habár szomorú sorsokat ismerhetünk meg benne.
Nem szerettem volna nőként akkor, és ott élni, s ez teljesen független attól, hogy melyik rétegbe születek bele. A rabszolgaság egy szörnyű intézmény volt. Sem az, sem az elnyomott női szerep nem tetszik! Nem lehet, nem szabad különbséget tenni ember és ember között a bőrszíne, a faji hovatartozása, vagy éppen a neme alapján. Másnak dolgozni egy életen át kényszerűségből, elviselni a sorozatos bántalmazásokat, rabként élni, vagy éppen tanulatlanul, jogok nélkül létezni. Egyik sem jó!
Ez a regény többek között két nő története, két egyéniségé, akik ilyen, vagy olyan értelemben, de szabadságra vágytak. Nagyon szerettem a gyermekkorról szóló részt, sokat mosolyogtam Handful „csínyein”, hibázásain. Sara pedig… Már önmagában egy bátor kislány, majd nő volt, de Nina sokat dobott ezen. Adott neki egy plusz löketet a cselekvéshez. Annyira sajnálom, hogy spoiler
Nagyon tetszett Charlotte mesetakarója, hogy hímzett képekkel mesélte el az élete főbb állomásait. Elfogadnám, ha valaki nekem, az én életemről is készítene ilyet. A lélekfa, s a köré szőtt történet, legenda, szintén egy olyan része volt a könyvnek, ami melengette a szívemet. Akadt egy-két oldal, aminél viszont összeszorult a szívem, s nehéz volt száraz szemmel olvasni. Azt gondolom, ez a könyv nem csak kívül, de belül is szép. Azt pedig külön méltányolom, hogy a regény végén a szerző írt pár oldalt arról, mi ihlette a könyv szövegét, ill, hogy kik azok a szereplők, és melyek azok a történések, amik a valós történelemnek is részei.

>!
Alexandra, Pécs, 2015
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633575314 · Fordította: Csonka Ágnes
2 hozzászólás
>!
mrsp
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Ez a könyv…ez valami zseniális. Oké, azt aláírom, hogy tönkretesz. Megsirat. Még hónapokkal később sem tudod elfelejteni. Megváltoztat valamit benned. Vérzik tőle a szíved. De egyszerűen tökéletes. Gyönyörű. Nem is tudom kifejezni, mennyire.

„A néger nem ingóság, amit birtokolni lehet, hanem emberi személy Isten színe előtt.”

Mindig is foglalkoztatott a szegregáció időszaka, a miértje, az emberek véleménye erről a kényes témáról, és olyan emberek beszámolója, akik ebben éltek. Noha még a mai modernnek vélt világban is jelen van a rasszizmus, ez inkább csak a gyűlölködés szintjén mutatkozik meg, nem pedig azon a szinten, ami a régi időben volt, mikor egy fehér ember még csak egy levegőt sem volt hajlandó szívni egy feketével. El sem tudom képzelni, hogy valaha létezett egy ilyen világ, ez a felfogás szerintem borzasztóan kegyetlen. Ahogy a rabszolgatartás is. Akkor is az lenne, ha fehér embernek fehér lenne a rabszolgája, vagy feketének fehér – egyszerűen az én felfogásom szerint egy ember sem uralkodhat a másikon, legyen akármilyen csoportból származó az.

Ami ezt a történetet még szívszorítóbbá tette, az az, hogy két kislány kezdi mesélni, akik majdnem egyidősek, és az ellentétes oldalon állnak, bár nem értik, hogy miért. Szerintem nagyon jó ötlet volt Kiddtől, hogy így meséli el a történetet, mert így láthatjuk, hogy azon kívül, hogy Sarah fehér, Hetty pedig fekete, semmi különbség nincs köztük. Örülök, hogy az évek során is megmaradtak egymásnak, bár voltak néhol hullámvölgyek a kapcsolatukban. Ez a kettős narráció biztosította, hogy minden eseményről tudjunk, ami történt.

A mellékszereplők is nagyon szerethetőek voltak, már akik. De a lényeg, hogy minden mellékszereplő, egytől-egyig, akármilyen kis szerepet töltött is be a történetben, élt és lélegzett. Nem folytak egybe, nem voltak jelentéktelenek. Miattuk tényleg úgy érezted magad az olvasás közben, mintha te is ott lennél a Grimké házban vagy a templomban. Ninát, Charlotte-ot és Denmarkot például nagyon megszerettem.

Tetszett, hogy nem finomkodott, nem szépített, úgy írta le a rabszolgák szenvedéseit és életét, hogy nem hagyta ki a szomorú részleteket. Hiszen a valóságot sem cenzúrázta senki a szerencsétlen rabszolgák ezreinek. A legdurvább ilyen rész a dologházbeli jelenet volt, amit alig bírtam olvasni, úgy potyogtak a könnyek a szememből.

Az egyik kedvenc szereplőm a könyvben Charlotte volt, noha nem értettem mindig egyet a döntéseivel. Mégis nagyon tiszteltem a bátorságát, azt, hogy őt nem töri meg semmi és senki, és hogy nem hagyja, hogy uralkodjanak felette.

„Lehet, hogy a testem rab, de a lelkem nem az.”

Szívesen olvasnék még Kidd-től, mert ezzel a könyvével nagyon mély benyomást tett rám. Amiről még nem beszéltem, az az, hogy nem csak az emancipáció, és a szegregáció, de a korai feminizmus témáját is boncolgatja. Három téma, ami érdekel, egy könyvben? Szuper. :)

Amikor elolvastam a szerző jegyzetét (amit amúgy, szégyen, de sosem szoktam elolvasni – nekem ne mondja meg senki, hogy mit gondoljak, főleg nem azután, hogy már elolvastam a könyvet) akkor tudtam meg, hogy ez a regény igaz történeten alapul! A valóságban is létezett Hetty és Sarah, de Hetty igazából kiskorában meghalt. Szerintem Sue Monk Kidd nagyszerű emléket állított ezzel a gyermek rabszolgának, aki soha nem tudta meg, hogy lehetett volna másként is élni. Egyszerűen gyönyörű.

Folytatás: http://mostjo.blogspot.hu/2015/09/sue-monk-kidd-szarnya…

>!
katen P
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Nem tudom, mit is írhatnék, aminek hatására mindenki megveszi ezt a könyvet, elolvassa, kölcsönadja minden létező ismerősének, aztán felteszi a polcára, hogy évente egyszer újraolvashassa.
Gyönyörű, lélegző, lüktető könyv, Handfulnál erősebb, fantasztikusabb női karakterrel pedig már rég találkoztam. Tipikus példája ez az élmény annak a nagyszerű érzésnek, amikor nem akarod kiengedni a könyvet a kezedből és egész nap csak olvasnál, ugyanakkor minél lassabban is haladnál vele, hogy tartson minél tovább…
(Utoljára ilyen nagy hatást rám a A segítség tett – el kell gondolkozzak, nem déli fekete rabszolgalány lehettem-e előző életemben?)
Vannak benne hibák, persze, Saraht például sajnos annyira nem sikerült megkedvelnem, a vallási szál is kicsit furán túlzó volt, a lányok utolsó éveiről, körútjairól többet is olvastam volna, mégis úgy érzem, ezt a könyvet mindenkinek el kellene olvasnia. És a vége….a befejezése azért zseniális, nem?

6 hozzászólás
>!
Lulma
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Gyönyörű történet. Hihetetlen erős női jellemeket ismerhettem meg, akikből erőt, magabiztosságot tudok meríteni. Kiváló példák arra, hogy a kitartás, céltudatosság, kemény munka meghozza a gyümölcsét. Sue Monk Kidd regényével új kedvencet avattam. Bővebben: http://lulmakonyv.blog.hu/2016/11/14/sue_mink_kidd_szar…


Népszerű idézetek

>!
mate55 

Akkoriban valamiféle láthatatlan fonál kötött össze bennünket, és igyekeztem végiggondolni, hogy pontosan mikor is szakadt meg. Aznap, amikor megtiltotta, hogy könyveket olvassak?

138. oldal

>!
mrsp

Ha már hibáznod kell, hibázz vakmerőn!

15. oldal, Sarah Grimké

>!
anni_olvas

A világ egy összevissza horpadt hely volt, s ő nem tudta kikalapálni.

>!
mrsp

Az a szomorú igazság, hogy az ember lejárhatja a lábát, az idők végezetéig is gyalogolhat, akkor se bírja lehagyni a bánatát.

164. oldal, Handful

>!
mrsp

(…) csak a gyávák áhítoznak a túlvilági élet után, s úgy tesznek, mintha az e világi mit se számítana.

180. oldal, Handful

>!
mrsp

Ha nem tudod, hová mégy, legalább azt tudjad, hogy honnan jöttél.

307. oldal, Handful

>!
mrsp

Senki se írhatja le egy könyvbe, hogy te mennyit érsz.

128. oldal, Handful

>!
anni_olvas

Ne úgy emlékezzél énrám. Ne úgy emlékezzél énrám, hogy rabszolga voltam, aki keményen dolgozott. Ha énrám gondolsz, mondjad azt, hogy sose volt azoké az embereké. Sose volt senkié, csak a saját magáé. – Lehunyta a két szemét. – Erre emlékezzél.

Kapcsolódó szócikkek: Charlotte Grimké
>!
mrsp

Van egy lelkem, amit a gazdának mutatok. De van egy másik lelkem is, az meg én magam vagyok.

192. oldal, Handful


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Celia Rees: Kalózok!
Kathryn Stockett: A Segítség
Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai
Mark Twain: Puddingfejű Wilson
Alex Haley: Gyökerek
Toni Morrison: A kedves
F. Marion Crawford: A bizánci rabszolgalány
Robert A. Heinlein: A Galaxis polgára
Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója