A ​méhek titkos élete 226 csillagozás

Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

„…a méheknek megvan a maguk titkos élete… akárcsak nekem…"

A tizennégy éves Lily félárván nő fel apja farmján, szeretetet csak fekete bőrű dajkájától kap. Életét egy tragikus nap emléke árnyékolja be: négyéves volt, amikor kezében elsült egy puska, és édesanyja meghalt. A padláson Lily talál egy fekete Madonnát ábrázoló képet, amely az anyjáé volt. A nyughatatlan kislány megszökik érzéketlen apja házából, magával viszi a rasszista támadások elől menekülő dadáját is. A rejtélyes Madonna-kép elvezeti a méhészkedéssel foglalkozó fekete nővérekhez, akik befogadják. Lily új otthonra talál, és a mézkészítés művészete mellett fontos dolgokat tanul meg: mi az, ami igazán számít az életben, hogyan lehet túlélni a veszteségeket, fájdalmakat, mi a szeretet.

Eredeti megjelenés éve: 2002

>!
Tericum, Budapest, 2004
426 oldal · keménytáblás · ISBN: 963845380x · Fordította: Barta Judit

Enciklopédia 20

Szereplők népszerűség szerint

August Boatwright · Rosaleen Daise · Lily Owens

Helyszínek népszerűség szerint

Dél-Karolina


Kedvencelte 53

Most olvassa 5

Várólistára tette 300

Kívánságlistára tette 223

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Annamarie P>!
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

Amíg az előtérben Lily anyja után történő kutatás áll, addig a regény velejét ez a maga módján erős család adja. Három fekete bőrű nő, egyedül, dacolva a fehérek és férfiak világával. August egy hihetetlen erős asszony, aki bölcsességgel tartja egyensúlyban életüket, gondozza a méheket, intézi az ügyeket. A lelkében sérült June, akinek egyetlen menedéke a csellójátéka, és May, aki egy szörnyű tragédia után, szinte tébolyult állapotban gyűri a mindennapokat. Képlékeny, de mégis megtartó kapcsolat ez. A két menekült ebbe a harmóniába próbál beépülni, és úgy tűnik, hogy a kezdeti nehézségek után, a maguk módján sikerül is. Lily apró lépésekkel, de egyre közelebb kerül az igazsághoz, és szívébe egy eddig ismeretlen érzés, a szerelem is beköszön.

De ez nem az a világ, ahol csak úgy meg lehet úszni a valóság árnyoldalát. 1964-ben, Dél-Karolinában a feketék jogai sok esetben csak papíron léteztek. Lőporos hordó az egész vidék. A robbanáshoz szükséges szikra sajnos ki is pattan, és nem várt következménye a Boatwright lányokra is hatással lesz. Nem kevesebb fejtörést jelent, hogy Lilynek hazugságához igazodva, el kellene mennie végre a városból. S közben az apja is kutat lánya után.
Ebben a kuszaságban egy békeszigetet jelent a feketék körében jelenlévő Leláncolt Miasszonyunk kultusz…

https://annamarie-irkal.blogspot.com/2020/08/kidd-sue-m…

Chöpp >!
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

Szép, lassú (csordogáló méz) történet. Már nagyon régen szerettem volna elolvasni. A saját városi könyvtárunkból valahogyan lába kelt, mire igazán rászántam volna magam. Úgyhogy jó pár év múlva egy másikban találtam rá egészen véletlenül, és el is határoztam, hogy a nyárvég a méhek titkos történetével fog zárulni. Ami egyébiránt nem jött össze, mert gyönyörű lassúsága ellenére túl gyorsan pergett le. Sajnálom is. Valóban sok regényre hasonlít. És a hasonlítot úgy értem, hogy a hangulata és a lelkemben okozott rezgések hasonlítanak más történetekre. Többek közt a Diane Setterfield: A tizenharmadik történet, a Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány, de a tizenhármasokon kívül a Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! is erősen visszhangzik bennem.
Szép és keserédes regény a feketék kirekesztéséről, a gyermeki fájdalomról, a lelki összhangzatokról és az emberségről. Meg mindezek ellentételezéseiről… ha már fehér, legyen fekete is. És vice versa. :)
Mindig szerettem azokat a meséket, amik boldog és majdnem tökéletes helyekre vezetnek el és életekbe mutatnak betekintést az olvasóiknak.

Nikolett_Kapocsi P>!
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

Valahogy nekem teljesen kimaradt a könyv alapján készült film és a regényre is csak nemrégiben @Annamarie-nak hála figyeltem fel. Ahogy elkezdtem olvasni rögtön a Sült, zöld paradicsom című könyv jutott eszembe és már az első néhány oldal után tudtam, hogy szeretni fogom.

Lily a 14 éves félig árva lány szemszögéből, mintegy naplószerűen bontakozik ki előttünk a történet. Az írónő remek ábrázolásmódjának köszönhetően megelevenedik előttünk a dél-karolinai fülledt nyár, szinte láthatóvá válik a természet és Lilyvel együtt hallani véljük a méhek folytonos dongását.

A történet középpontjában Lily édesanyja múltjának és a családi titkoknak a felkutatása áll, melynek során megismerhetjük a Boatwright nővéreket és a női közösséget összetartó Leláncolt Miasszonyunk különös, misztikus világát. Tetszett, hogy a könyvben két erős és önálló, ráadásul színes bőrű női karakter – Augustus és Rosaleen – is megjelenik, akik mindvégig támaszt és anyapótlékot is jelentenek Lilynek. A méhészkedést bemutató részek érdekes utazást nyújtottak egy számomra eddig teljesen ismeretlen területre.

A regényben mindemellett ugyanolyan hangsúlyos szerepet kapnak a kor aktuális politikai – társadalmi kérdései, a rasszizmus és az ellene folytatott küzdelem. A könyv az írónő fanyar humorának köszönhetően mindvégig olvasmányos marad, még az igazán fájdalmas és szívszorító események is ellenére is.

Bár összességében meglehetősen meseszerű, de mégis magával ragadó és szépirodalmi igényességgel megírt mű. Egy keserédes, vigasztaló történet, amely megmelengette a lelkemet nemcsak az olvasással töltött néhány órára, hanem még az azt követő napokat is egy kicsit más színben tüntette fel.

Ibanez P>!
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

„Egészen addig azt hittem, az a cél, hogy a fehér és fekete emberek jól kijöjjenek egymással, de most már láttam, hogy jobb lenne, ha inkább mindenki színtelen lenne.”

Kicsit nagyobb volt az elvárásom, ezért a négy csillag, hiszen annyi dicséretet hallottam róla, hogy magasra tettem valószínűleg a mércét (nem először). Könnyed, olvasmányos történet, érdekes korszakba helyezve, a 60-as évekbe, amikor épphogy első sikereiket elérik a fekete aktivisták a polgárjogi küzdelemben. Megrázó volt olvasni Rosaleen történetét, sajnáltam is, hogy a könyvben nem helyeződött még nagyobb súly a rasszizmusra. Főleg azután, hogy egy fehér kislány fekete nők körében él, ami azért biztos a környéken is szemet szúrhatott volna pár embernek.

Tetszett a környezet felépítése, ahonnan Lily kiszakadt, az elején még arra is gondoltam, hogy T-Ray lehet, nem is az apja, hogy bánhat az ember így a gyerekével (noha abban a korban – is – nem volt fenékig tejfel a farmokon felnövő gyerekek élete). Imádtam, mikor néha megcsillant egy kis ironikus humor a történetben: „Újra és újra fohászkodtam Istenhez, csináljon már valamit T. Ray-jel. Negyven éve járt templomba, de egyre csak rosszabb lett. Ebből már Isten is levonhatta volna a tanulságot.”

A méhes-mézes részek érdekesek voltak, főleg, mert én irtózom a repülő méhes-darazsas-dongós közegtől, noha tudom, hogy ne csapkodjunk, de akkor is csapkodok :-D Majd legközelebb, ígérem, próbálom átgondolni és szeretet sugározni. Na jó, a méheket – tekintve, hogy fogyatkoznak, nem szoktam csapkodni, max. elhesegetni :-D A lódarázs-féléktől meg egyszerűen menekülök, ahová csak tudok :-D

„Ez választja ki a mézet. Kicsapja a rossz részt, és benne hagyja a jót. Sokszor gondoltam rá, hogy milyen jó lenne, ha az emberekhez is lennének ilyen pergetők. Csak bedobnánk őket, a pergető meg elvégezné, amit kell.”

Amit soknak éreztem, az a vallásos-Máriás rész volt. Valamennyi természetesen elkelt volna a történetben, hiszen azt a korszakot ezek az emberek valószínűleg csak a hitükkel tudták túlélni, de itt kicsit túlfordult az egész. Sokkal inkább a már említett rasszizmus, illetve az évszak-nővérek, különösképpen May személyének kibontása lett volna érdekesebb számomra. A vége is meglepett, abban reménykedtem, hogy spoiler

Összességében egy kellemes olvasmány, de rasszizmus témakörben és a feketék világában még mindig A bíborszín a nyerő nálam.

„A bőrünk színét úgysem tudjuk megváltoztatni – mondta. – A világot kell megváltoztatni. Így érdemes gondolkodni.”

dagikám>!
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

Egy kislány viszontagságos életéről szól,aki gyerekkorában véletlenül elsürtött egy puskát ezáltal megölte az anyját. A gonosz apja mellett cseperedik fel,akitől nem kap szeretetet. Egy nap elszökik a házvezetőnőjükkel,aki rasszista inzultusok érik. Egy olyan városban kötnek ki,ahol a kislány anyja is megfordult,remélvén hogy így többet megtudhat róla. Kitanulja a méhészkedést egy olyan háznál,ahol 3 nővér él együtt. Néhol szomorkás,de szívetmelengető volt olvasni.

Csoszi>!
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

Csodálatos élményt nyújtott ez a könyv! Úgy érzem, az ilyenek miatt érdemes olvasni. Kicsit tartottam tőle, hogy túlságosan száraz lesz, vagy éppen tudományos. Hát, nem! Sőt, több érdekes dolgot tudtam meg a méhekről, és a méhészkedésekről. A másik félelem a rasszizmus címke. Szinte hihetetlen, hogy durván 50 évvel ezelőtt milyen hátrányos megkülönböztetések érték a fekete lakosságot az Egyesült Államokban. Természetesen, hallottam róla, de mindig megdöbbent, ha ilyesmiről olvasok. Számomra a könyv mondanivalója, hogy az embereket ne a bőrszínük, hanem a cselekedeteik alapján ítéljük meg.

>!
Tericum, Budapest, 2004
426 oldal · keménytáblás · ISBN: 963845380x · Fordította: Barta Judit
wzsuzsanna P>!
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

„ Az igazság átokként nehezedik az emberre. Útra keltem a hazugságokkal teli bőrönddel, hogy megleljem az igazságot, de már nem tudtam, melyik a nehezebb, melyik cipeléséhez kell több erő. Nem mintha számítana, hiszen ha az ember megtudja az igazságot, már nem mehet vissza a hazugságokkal teli bőröndért. Akár nehezebb, akár könnyebb, az igazságot kell cipelnie tovább.”
Ez a regény olyan, mint egy üveg méz, amin átsejlik a naplemente előtti utolsó fénysugár. 426 oldalnyi orvosság, egyszerre fájdalmas és vigasztaló, bölcs és gyönyörű. Akik szeretik A segítség-et vagy a Sült, zöld paradicsomot, azoknak egyenesen kötelező-de szerintem mindenki másnak is.:)

Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.hu/2017/07/a-mehek-titkos-e…

szucsiani P>!
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

A különleges hangulatú történet, a 60-as évek Amerikájába visz bennünket, amikor még tombol a rasszizmus, és bármit büntetlenül megtehetnek a fekete bőrű emberekkel.
A kötet eleje pörgős, eseménydús, de később, amikor a szökés után Lily és Rosaleen a Boatwright nővéreknél otthonra talál, nagyon lelassul a történet, inkább a lelki dolgokra helyeződik a hangsúly. Megkedveltem ezt az összetartó közösséget, különösen Augustot, aki megértő szerettettel és bölcsességgel segít Lilynek, hogy feldolgozza, átértékelje anyja elvesztését.
Túlzónak éreztem Leláncolt Miasszonyunk kultuszt és a hozzá kapcsolódó rituálék részletezését. Bár érhető, hogy ezeknek az embereknek a hit, kapaszkodót, összetartó erőt, megnyugvást jelentett.
Összességében egy nagyon szerethető regény elfogadásról, megbocsájtásról, amit még különlegessé tesz a méhek életének és méhészkedésnek a bemutatása. Sok érdekességet megtudtam ezekről az apró élőlényekről is.

Ibolya_Márkus>!
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

Ez a könyv nekem csupa olyan dologról szól, amit soha nem szeretne senki átélni, és közben csupa olyanról is, amire mindennél jobban vágyunk.
Különleges hangulatú történet, biztos vagyok benne, hogy még sokáig velem marad.

Anó>!
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

Nemigen tudtam letenni, muszáj volt vágtatva végigolvasnom.
Rasszizmus, fájdalom és végtelen szeretet – mindez a méhek életéből vett idézetekbe ágyazva. Lily sosem heverte ki anyja tragikus elvesztését és nem bírta megkeseredett apja komisz bánásmódját. S amikor talált valamit, ami anyjáé volt, útra kel, hogy kiderítse az igazságot. El kell jutnia odáig, hogy végre túllépve a tragikus múlton, megbocsásson – saját magának és szüleinek is – és újjászülessen. El kell hinnie, hogy őt is lehet szeretni, s vannak is, akik szeretik.
Megható, szívet melengető történet volt. Néha azonban meg tudtam volna rázni ezt a kamaszlányt, amiért olyan sokáig hazudozott és szinte dédelgette a fájdalmát és gyászát, meg se próbálva túllépni rajta. Mániákusan vágyott a szeretetre, de nem akarta elhinni, hogy szerették és szeretik is.


Népszerű idézetek

Melia>!

Tudod, Lily, ha nem is vagy túl jó valamiben, ha szereted csinálni, az már elég.

244. oldal

3 hozzászólás
Vivi_>!

Azok, akik azt hiszik, hogy a halálnál nincsen borzalmasabb, semmit sem tudnak az életről.

11. oldal

1 hozzászólás
Annamarie P>!

A csendnek van egy különös, szivacsos zúgása, amely majdnem beszakítja az ember dobhártyáját.

195. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csend
1 hozzászólás
geszti>!

Az ember azt hiszi, tudni akar valamit, de amikor megtudja, már csak azon jár az esze, miképp törölhetné ki az emlékezetéből. Ezentúl, ha megkérdezik tőlem, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt mondom majd: amnéziás.

355. oldal

Annamarie P>!

August szerint ha még nem láttál méhrajt kora reggel, akkor elmulasztottad a világ nyolcadik csodáját.

404. oldal

Annamarie P>!

Az augusztus olyan lett, mint egy serpenyő, amiben tehetetlenül sisteregtek a napok.

393. oldal

Kapcsolódó szócikkek: augusztus · serpenyő
Annamarie P>!

Hozzám hajolt, és megcsókolt. Először olyan volt, mintha lepkeszárnyak simogatnák az ajkam, aztán ezek a lepkeszárnyak kinyíltak, és a számra tapadtak. Zach gyengéden, de édesen csókolt. Éreztem a bőre illatát, és finom volt a szája, ahogy lassan kinyílt és bezárult. Egy fénylő folyóban úsztam. Halak kísértek. Gyönyörűnek éreztem magam, s ez az érzés szinte szétfeszített belülről. A bőröm alatt lüktetett az élet, elöntöttek a szerelem hullámai.

328. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csók
3 hozzászólás
Chöpp >!

Hagyd, hogy lecsorogjon rólad minden nyomorúság. Engedd el, hadd menjen.

134. oldal

4 hozzászólás
Annamarie P>!

– Ez majdnem lila!- kiáltottam fel.
– Amikor nagyon meleg van, és a virágok kiszáradnak, a méhek fekete bodzát szopogatnak. Ettől lesz lila a méz. Két dollárt adnak egy üveg lila mézért.

186. oldal

Kapcsolódó szócikkek: méz
Annamarie P>!

– Ez a Szűzanya teste -mondta Mabelee, és beledobta a sütit Neil kitátott szájába.
Semmit sem tudtam a katolikus egyházról, de a fejemet rá, hogy a pápa összeesett volna, ha ezt látja.

322. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Colleen Hoover: It Ends with Us – Velünk véget ér
Jenny B. Jones: Tiéd leszek!
Sarah Dessen: Along for the Ride – Álom két keréken
Donatella Di Pietrantonio: A visszaadott lány
Jodi Picoult: A nővérem húga
Lisa Wingate: Elrabolt életek
Alice Hoffman: Galambok őrizői
Lucy Strange: A fülemüleerdő titka
Amy Harmon: Csak a szél tudja
Kevin Brooks: Lucas