A ​szükséges szeretet 3 csillagozás

Ha nem tudod, miként kezeld a bonyolult érzéseket, akkor elkerülöd őket. Az érzelmi magabiztosság hiányában ambiciózussá és perfekcionistává válhatsz, hogy alternatív módon szerezd meg önbecsülésedet. Az is fontos lehet, hogy minden tekintetben tökéletes legyél, így például hogy ne bántsd meg vagy ne szomorítsd el azokat, akiktől függsz.

109. oldal

Azok, akikből hiányzik az önbecsülés és saját magukat nem tudják jól szabályozni, nagyon énközpontú felnőttekké válhatnak. Hatékony és jól megalapozott érzelmi rendszerek nélkül nem tudnak rugalmasan reagálni a másik szükségleteire. Hajlamosak igen merevvé válni, és úgy tenni, mint akinek másra nincs szüksége, vagy ellenkezőleg, túl sokat követelnek másoktól. Mivel nincs elegendő tapasztalatuk arról, hogy milyen is az, ha valakit jól gondoznak és jól szabályoznak, szükségük van rá, hogy ama „eredeti csecsemő” eleven és aktív maradjon bennük. Felnőttkorban azt olykor az mutatja, hogy rászorulnak, hogy másoktól követeljék meg a végtelen igényeknek való megfelelést. Azok, akik folyamatosan szerelembe esnek majd kiszeretnek a másikból, akik különbző ételekre és drogokra szoknak rá, akik „munkaholisták", akik szüntelenül orvosi és szociális szolgáltatásokat vesznek igénybe, akik olyasvalakit keresnek, aki szünet nélkül képes szabályozni igényeiket. Voltaképpen azt a jó gyermekkort keresik, amelyben annak idején nem volt részük. Az ilyen emberek — a promiszkuus celebritásoktól a szociális hálón „lógókig" — gyakran váltanak ki elkeseredettséget azokból, akik azt kívánják tőlük, hogy „nőjenek már fel". Még a pszichoterapeuták is ilyen attitűdöt vehetnek fel ük szemben, éretlennek tartva őket: „Az általam vezetett csoportokban a középkorú emberek gyakorta éreztek és viselkedtek serdülőkként. Ha bekötött szemmel hallgattad volna őket, soha nem találtad volna ki az életkorukat. Sokan úgy öregszenek meg, hogy egyáltalán nem nőnek fel” (Garland 2001).

90. oldal

Ahelyett, hogy pontozótáblán mutogatnánk a csecsemőnek, hányasra értékeljük a teljesítményét, fejlettségének sokkal inkább megfelel, ha egyszerűen csak karunkon tartjuk és örülünk neki.

38. oldal

A stresszválaszt alapvetően az határozza meg, hogy az élet kora szakaszában a gyermeknek mennyi stresszt kellett kiállnia, és hogy mennyi segítséget kapott a rendszer a normálszintre való visszatéréshez.

66. oldal második bekezdés

Olyannyira kínozta bűntudat, hogy nem ment munkába. Nem tudott szembenézni a helyzettel. Még rosszabbá tette a helyzetét és az orvost arra kényszerítette, hogy elbocsássa. Nem érezte úgy, hogy tévedését meg tudná magyarázni vagy bocsánatot tudna kérni, vagy hogy az orvos képes lenne megérteni, hogy aznap milyen kimerült volt, […] Anélkül adta fel munkaviszonyát, hogy egyáltalán megkísérelte volna rendbe hozni a dolgot, vagy legalábbis megőrzött volna valamennyi kölcsönös elismerést és megértést, még ha állását el is kell veszítenie.

130. oldal

Egyértelműen sokkal hatékonyabb, ha már az ördögi kör kialakulását is megakadályozzuk. Ha felismerjük, hogy a szülőknél a depresszió tünetei jelentkeznek, sürgősen és a lehető legkorábban meg kell kezdeni a kezelést, gondoskodni kell a szülés utáni időszakra a támogató környezetről, vagy el kell látnunk az újszülöttet azokkal a szabályozási technikákkal és azzal az érzelmi megbízhatósággal, amelyben hiányt szenvednek.

133. oldal

… a bizonytalan kötődésre való hajlamot az alapozhatja meg, hogy a szülők – a legülönbözőbb okokból kifolyólag – nehéznek találják, hogy mefelelő módon reagáljanak csecsemőjükre. A leggyakoribb ok az, hogy mintegy továbbadják gyermekeiknek azokat a nehézségeket, amelyeket maguk élnek át a saját érzéseikkel kapcsolatban. Ez a szituáció olyan, mint egy prizma, amelyen keresztül egyetlen pontból is számos különböző irányba láthatsz. De akár a szülőre, akár a gyermekre, akár a mentális zavarokkal küzdő felnőttre fókuszálsz, a probléma kiindulópontja ugyanaz: a biztonságát vesztett csecsemő.

89. oldal

A paradoxon abban áll, hogy az embernek kielégítő tapasztalattal kell bírnia a függőségről, mielőtt képessé válik rá, hogy igazán függetlenné és nagymértékben önszabályozóvá váljék. Ez sok felnőtt számára ésszerűtlennek tűnik, akik azután a bizonytalanságra megtorló attitűddel reagálnak, mintha csak az érettebbé és önszabályozóbbá válás az akaraterőn múlna.

91. oldal

A gyermek lassan kibontakozó képességeinek szülői érzékelését gyakorta gátolja a függőséggel szembeni türelmetlenség. Ez részben kultúrafüggő, részben pedig az adott ember saját korai tapasztalatain múlik. A függőség erőteljes reakciókat váthat ki. Gyakran reagának rá ellenszenvvel és elutasítással ahelyett, hogy örömteli és gyorsan tovatűnő tapasztalatnak tartanák. Az is megtörténhet, hogy a függőségnek magnetikus vonzása van, és a szülők attól félnek, hogy bénító hatással lesz rájuk; vagy egyszerűen csak nem tudod tolerálni, hogy olyasvalamit kellene másnak megadnod, amit te magad nem kaptál meg.

92. oldal