A ​honfoglalók műveltsége 11 csillagozás

Sudár Balázs (szerk.): A honfoglalók műveltsége

Sorozatunk ​hatodik, egyben záró kötetében a honfoglalás kori magyarság műveltségének, szellemi kultúrájának nyomait igyekszünk számba venni. Minthogy egykorvolt elődeinktől nem maradtak fenn írások, valójában nem tudjuk, miről és mit gondoltak, hogyan látták a körülöttük lévő világot, miben hittek, mitől féltek, mit és miért találtak szépnek. A kutató – és vele az érdeklődő olvasó – éppen azzal szembesül, hogy elődeink gondolkodásáról, világlátásáról mennyire csekély tudással rendelkezünk.
Ráadásul a honfoglalás és a megtelepedés időszaka, ez az oly nehezen megismerhető korszak felettébb inspiratívan hat mai világunkra. Ám minél kevesebbet tudunk – márpedig a szellemi kultúráról valójában nagyon keveset tudunk –, annál többet kell hozzátennünk saját kútfőből: így kerülünk egyre messzebb a hajdanvolt valóságától. A művészet eszközeivel nagyon sokféle megjelenítése születhet – és született is – e kornak, de bármilyen szemet gyönyörködtetőek vagy izgalmasak is ezek az… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar Őstörténet Helikon

>!
Helikon, Budapest, 2018
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634790594

Enciklopédia 1


Most olvassa 3

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

Jagika P>!
Sudár Balázs (szerk.): A honfoglalók műveltsége

Igaz, hogy a honfoglaló magyarság nem rendelkezett saját, megmaradt írásbeliséggel, de a történelem segédtudományai segítenek a kor műveltségének megismerésében. Bár modern korunk változásai a régi hagyományainkat kíméletlenül pusztítják, az ősi történetek, mondák és a zene dallamai még egyelőre velünk élnek. Igenis táltos volt Toldi Miklós, aki kiállta a három próbát és még az idegen táltost is legyőzte; igenis sokszor felbukkant a garabonciás diák rejtélyes alakja, akiről aztán csodás történetek születtek.
Nem szabad elfelejtenünk a magyar mitológiát, őseink szokásait – mindezek kiváló összefoglalása ez a sorozat, ez a rész.

Lexen>!
Sudár Balázs (szerk.): A honfoglalók műveltsége

Mit már többször leírtam, szeretem ezt a könyvsorozatot. Természetesen nem minden része érdekelt ugyanannyira, és ez azok közé tartozott, aminek már vártam az olvasását. Jobb lenne sorban olvasni az egészet, de sajnos nem úgy sikerül. Mindenesetre ez a zárókötet, amit én negyedikként olvastam, nagyon érdekes volt. A nyelvről, a székely írásról, a vallásról, a temetkezési szokásokról, a mesék világáról, népművészetről, regösökről, díszítőmotívumokról, hitvilágról, gyógyításról stb. kaphatunk belőle információt. Erre a részre a szerzők helyesírása is megjavult, látszik, hogy az első fejezetet nyelvész írta. (Kellett egyszer korrektúráznom egy könyvet, aminek ő volt az egyik szerzője, és 900 oldalon alig találtam hibát). Előbb is bevehették volna őt a buliba… A rajzok, a fényképek szokás szerint szépek, még mindig tetszik, hogy olyan illusztrálja, aki az adott tudományterülethez is ért, és minden rajznál elmondja, hogy az illusztráció mely elemeihez honnan merítette az ihletet. Mivel a magyarság régi vallásáról, kultúrájáról keveset tudunk, a szöveg – sajnos vagy nem sajnos – sokszor átcsúszott egyéb kulturális tények ismertetésébe: volt itt Mátyás király meg mohácsi vész is, ami bajnak nem baj, csak nem mindig tett hozzá az eredeti témához. Illetve a nyelvészeti rész egy jelentős része az összeesküvés-elméletek cáfolatából állt, ami sajnos érthető és szükséges, de megint csak eltávolodik az alaptémától.

Jóság_Tamás>!
Sudár Balázs (szerk.): A honfoglalók műveltsége

Nagyon tetszett a könyv tudományos és tárgyilagos megfogalmazása. A honfoglaló magyarok műveltségét felgöngyölítő nyomozáson éreztem magam. Rálátást nyújt arra, hogy milyen úton, módon göngyölítik fel a tudósok a régmúlt őseink szokásait és gondolatait. Mivel nincs ebből a kórból írásos feljegyzés a honfoglaló magyaraktól, nem kapunk egyértelmű leírást a műveltségükről, de épp ezért nagyon elgondolkoztató a könyv.


Népszerű idézetek

Lexen>!

A magyar uráli eredetű nyelv, tehát az uráli nyelvcsaládba tartozik. Ezt mai tudásunk fényében nyelvészeti alapon nem lehet kétségbe vonni. „Finnugor elmélet” nincs: az, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű, egy tudományosan igazolt módszeren (a történeti összehasonlító módszeren) alapuló kutatási eredmény. Ezt csak akkor lehetne vitatni, ha az összehasonlító módszerről kiderülne, hogy az nem alkalmas nyelvek rokonságának bizonyítására – erre vajmi kevés esély van, ráadásul ebben az esetben a világ minden nyelvcsaládját újra kellene gondolni.

16. oldal

Lexen>!

„Ne álmodj arany dobról!”
ujgur közmondás, 10. század

110. oldal

Kapcsolódó szócikkek: dob

Hasonló könyvek címkék alapján

James G. Frazer: Az aranyág
Ipolyi Arnold: Magyar mythologia I-II.
Mircea Eliade: Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok
Hitre, tudásra
Kákosy László: Ré fiai
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza
Alfred Métraux: A haiti vodu
Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet
Bitskey István: Hitviták tüzében