Sudár Balázs (szerk.) · Szentpéteri József (szerk.) · Petkes Zsolt (szerk.) · Lezsák Gabriella (szerk.) · Zsidai Zsuzsanna (szerk.)

Magyar ​őstörténet 1 csillagozás

Tudomány és hagyományőrzés
Sudár Balázs – Szentpéteri József – Petkes Zsolt – Lezsák Gabriella – Zsidai Zsuzsanna (szerk.): Magyar őstörténet

„… ​mintegy negyven éve alakult meg Szegeden a Magyar Őstörténeti Munkaközösség. Az akkori több mint harminc résztvevő közül ezen a konferencián ketten szerepelünk csak, Vásáry István és jómagam. Ez azt mutatja, hogy van hagyomány és van megújulás. Öröm volt és megnyugtató érzés, hogy az elmúlt időszak alatt kialakult egy magas színvonalat képviselő új tudósgárda, amely előadásaival továbbvitte azt az ügyet, amelyet a szegedi munka kezdetén még közöttünk élt, de azóta már köreinkből eltávozott kiváló tudósok, Györffy György, László Gyula, Bóna István, Kristó Gyula, Engel Pál, Szűcs Jenő, Szádeczky-Kardoss Samu, Hajdú Péter, Benkő Loránd, Ligeti Lajos és sokan-sokan mások hagytak ránk… A tudományok széles skálája vonult fel, a régészettől a biológián, a nyelvészeten, a néprajzon, a történettudományon, a művelődéstörténeten és tudománytörténeten át a régészeti rekonstrukcióig. Megszólaltak a társadalomtudományoknak a mai nemzeti és csoporttudattal foglalkozó kutatói. Szót kaptak, ha… (tovább)

>!
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639627871

Enciklopédia 1


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Turms>!
Sudár Balázs – Szentpéteri József – Petkes Zsolt – Lezsák Gabriella – Zsidai Zsuzsanna (szerk.): Magyar őstörténet

A Magyar Tudományos Akadémia egy sor különböző tudományág képviselőiből létrehozta a Magyar Őstörténeti Munkaközösséget, amelyben a résztvevők az interdiszciplinaritás jegyében igyekeznek összehangolni munkájukat, illetve kutatási eredményeiket időről időre megosztják egymással és az érdeklődő nagyközönséggel. Ennek a munkának volt egy fontos állomása a 2013. áprilisában megtartott konferencia*, aminek előadásait ez a kötet tartalmazza, gyakran kibővített formában.
A kötet pillanatfelvételt nyújt arról, hol tart és mivel foglalkozik napjainkban a magyarság őstörténetét kutató akadémiai tudomány. A hazai tudományos élet élvonalába tartozó régészek, antropológusok, genetikusok, nyelvészek, történészek, etnográfusok és hagyományőrzők engednek bepillantást munkájukba. A felsorolásból is látszik, hogy témájában nagyon szerteágazó a kötet, mindenki megtalálhatja benne a számára leginkább érdekes tudományterületet. Én becsülettel végigolvastam minden előadást, illetve a szekciók végén az elnöki zárszókat is. Leginkább talán (a hozzám alapból közel álló régészeten kívül) az antropológiai és genetikai tárgyú előadások ragadtak magukkal, amelyek igazolni látszanak magyar történészek egy nagyon régi és ma már kevésbé népszerű, de teljesen soha meg nem cáfolt feltételezését: hogy a honfoglaló magyarság embertanilag két részre oszlott. Egy, a maihoz nagyon hasonló jellemzőket mutató európai jellegű köznépre, és egy erős ázsiai vonásokkal rendelkező harcos elitre. Az alábbi idézet alatti hozzászólásokban fejtegettem a témához kapcsolódó néhány (laikus) gondolatomat: http://moly.hu/idezetek/521784
Ugyanezek az embertani előadások egy további fontos adatot is hoztak, miszerint a magyar nép etnogenezise már itt, a Kárpát-medencében zajlott. Ugyanis a honfoglalók genetikai hozadékán túl jelentős szerepe van az ókor óta itt élő, változó identitású „nép” (inkább populáció) örökségének is.
A régészeti tárgyú előadások között bemutatásra került egyik legérdekesebb elmélet már nem volt újdonság, ugyanis a média** nemrég felkapta. Eszerint a honfoglaló magyar nép vándorlása a Volga-vidéki őshaza és a Kárpát-medence között nem évszázadokig, hanem csupán néhány évtizedig tartott.
Szívem szerint kiemelném még Sándor Klára és Benkő Elek előadásait a székely írásról; csak azért nem teszem, mert a kutatónőnek nemrég olvastam egy könyvét, és annak értékelésében*** eleget lelkendeztem már.
Nem akarok végigmenni minden szekción, számomra ezek voltak a legemlékezetesebbek, de majd’ minden előadásban volt valami érdekesség. A magyar őstörténet iránt érdeklődőknek erősen ajánlott olvasmány.

* http://moly.hu/karcok/245528 ; http://moly.hu/karcok/245510
** http://moly.hu/karcok/509745
*** http://moly.hu/ertekelesek/1676925


Népszerű idézetek

Turms>!

A modern mikroregionális kutatások módszertanának kidolgozása és gyakorlatba történt átültetése kétségkívül Szőke Béla érdeme.[…] A térség régészeti lelőhelyeinek vizsgálata nyomán Szőke cáfolta a korabeli csehszlovák kutatás azon tételét, mely szerint a kései avar településterület csak a Duna vonaláig nyúlt volna. Kimutatta, hogy a szlávok a 9-10. században csak a Galánta-Érsekújvár-Zseliz-vonaltól északra alkottak zárt tömböt. Az onnan délre található, a későbbi szlovák kutatás által kényszeredetten mégiscsak felismert kései avar temetők 'avaroszláv' meghatározása napjainkig is inkább a trianoni határok ezer évvel korábbra történő anakronisztikus visszavetítésének a terméke, semmint valós tudományos érvekkel alátámasztott elemzések eredménye.

114. oldal - Révész László: A Kárpát-medence 10-11. századi temetőinek kutatása napjainkban

Kapcsolódó szócikkek: Szőke Béla
4 hozzászólás
Turms>!

Tehát minél tisztábban a brachycran koponyájú honfoglalókat helyezzük a vizsgálatunk középpontjába, annál világosabban kirajzolódnak ennek a honfoglaló vezető rétegnek dél-közép-ázsiai szaka-uszun-hun gyökerei, de a kelet-európai vándorlás fontos állomásai is. A Volga-Káma-vidéki Magna Hungária számukra nem lehetett az őshaza, mert a hozzájuk hasonló „türkös” antropológiai elem ott csak a korai bolgárokkal van jelen, akiknek szintén Közép-Ázsiába vezetnek a történeti szálai. Azonban azt sem mondhatjuk, hogy nem jártak itt, nem érintkezhettek ebben a térségben a honfoglalók más rétegeivel.

163. oldal - Fóthi Erzsébet: A Kárpát-medence 6-11. századi történetének embertani vonatkozásai

11 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk
Sándor Klára: Nyelvrokonság és hunhagyomány
Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz
Petkes Zsolt – Sudár Balázs (szerk.): Hétköznapok a honfoglalás korában
Kiszely István: A magyarság őstörténete I-II.
Kósa László: Hagyomány és közösség
Fülöp Gyula – Lendvai Antal: Árpád népe előtt
Gulya János (szerk.): A vízimadarak népe
László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete
Pongrácz Sándor: A magyarság keletkezése és őshazája