A ​fészkelődő holtak 14 csillagozás

Subcomandante Marcos – Paco Ignacio Taibo II: A fészkelődő holtak

Ennél ​különösebb négykezes regény régen nem jelent meg, de még csak nem is látott napvilágot ehhez hasonló. Paco Ignacio Taibo II Mexikó leghíresebb krimiszerzője, akit milliók olvasnak öt kontinensen, míg Subcomandante Marcos a mexikói zapatista mozgalom szóvivője és vezető stratégája. A két szerző nem találkozott egymással, a regény egy újság hasábjain látott napvilágot folytatásokban. Középpontjában egy titkozatos, Morales nevű egyén után nyomoznak ketten. Subcomandante Marcos főhőse Elias Contreras, egy aluliskolázott, ám kivételes intelligenciával megáldott, egyszerű származású férfi, Taibóé pedig Hector Belascoarán Shayne, a félszemű és sánta magánnyomozó, aki az irodáján egy kárpitossal és vízvezetékszerelővel osztozik Mexikóvárosban. Az egészen különleges hangulatú, csavarokban és meglepetésekben gazdag, hihetetlenül sokszínű és sokrétű, a legkülönösebb figurákkal benépesített regény nemcsak krimiként állja meg a helyét, de egyben a kortárs latin-amerikai szépirodalom… (tovább)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2008
226 oldal · ISBN: 9789639868199 · Fordította: Smidt Bernadett

Most olvassa 2

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
Gregöria_Hill
Subcomandante Marcos – Paco Ignacio Taibo II: A fészkelődő holtak

Hát az, hogy „rendhagyó” meg „különös” regény, az egy nagyon helytálló, de nagyon enyhe kifejezés rá. Eleve nem is regény, noha érdekes módon van neki egyenes vonalú cselekménye is, krimis, amit lehet követni. Nekem nagyon tetszett!
Meggyűlt néha a bajom a sztorival is, nem értettem, vissza kellett lapozni, meg a sok háromtagú spanyol (mexikói) nevekkel is. Máskülönben bírom a politikai töltetű krimiket könyveket, azokat különösen, ahol a propaganda visszafogottan, hovatovább ízlésesen, esetleg humorosan van adagolva. Azért persze elbújni nem tud. De ha az ember éppen tud vele akár azonosulni is, mert legalábbis nem ellenzi, meg főleg így Európából nagy a feje neki, meg jobban tudja, akkor még jó is. Jó, hát behálózott :)
Ezen kívül köszönök még a könyvnek (és Sup Marcosnak) számtalan irodalmi utalást is, de itt most nem a nyilvánvalóakra gondolok, hanem az idézettekre (Luis Cernuda? Őt például jó volt megismerni, könyvtárba mentem miatta soron kívül.) De persze a nyilvánvalóakra is gondolok mégis, mert egyrészt Manuel Vázquez Montalbán a két magyarul időszámításunk előtt megjelent könyvével nem valami ismert nálunk, mindegy is, pompás volt, ahogy beleszőtték a történetbe az ő teremtette detektívet, ÉS még az egyik író, Paco Ignacio Taibo II könyveinek detektívjét is. Együtt nyomultak. Klassz volt!
És azt tudtátok-e, hogy Camilleri Montalbano nevű detektívje is utal erre?
Hát az az érzésem, hogy még sokat kell tanulnom a spanyol ajkú detektívirodalomról! De ez nem olyan rossz lecke, politikai vonatkozásai is nagyon érdekelnek (mind a spanyol, mind a mexikói).

>!
Bla IP
Subcomandante Marcos – Paco Ignacio Taibo II: A fészkelődő holtak

A könyvet egykor többedmagával AGAVE krimik közt vásároltam, s most azért került a kezembe, mert exotikus írókat kerestem az egyik kihíváshoz. Különleges világ számomra Mexikó és a könyv is különleges kísérlet – mert ketten, párhuzamosan írták fejezetenként. Csekély spanyol tudásommal – mely még bolíviai-perui utamról maradt – kikövetkeztettem, hogy Marcos egy zapatista alparancsnok, s hőse, az aluliskolázott Elias egy éles eszű, paraszt, akit épp kimagasló intelligenciája – józan paraszti esze miatt bíznak meg az esetek felderítésével, amelyeket eredményesen teljesít. A másik hős, a sánta magándetektív, a ki a halott ember telefonon küldött üzenetei után nyomoz.
De azért nekem kicsit sok a légből-kapott szóbeszédekből, pl. a teotihuacani Hold és Nap piramis kövenkénti ellopása a Wal Mart által, vagy az Osama bin Laden klip golyószóróval, akit egy tacoárus személyesít meg kizárólag szabadidejében, hogy a filmmel az amerikaiakat ijesztgethessék. Szóval nekem ez a könyv nem igazán jött be…A vége felé már csak szenvedés volt, mert nem tetszett, s nem tudtam senkivel azonosulni…

>!
nyolcadikutas
Subcomandante Marcos – Paco Ignacio Taibo II: A fészkelődő holtak

Ilyet se olvastam még.
És eldöntöttem, nem is fogok.
A könyvet két baloldali érzelmű mexikói írta. Egyikük „hivatásos” író, másikuk zapatista, körözött forradalmár. Nos, Marx Tőkéje élvezetben vetekszik eme balos tartalommal.
Története minimális, tartalmi értelme kevés, az olvasását senkinek sem ajánlom.
Illetve, tengerpartra tökéletes. Mert, ha a homokban hagyjuk és elviszi a dagály, halkan kuncogva, hiányérzetünk nem marad, s a levegőbe öklözve csak annyit mondunk: Éljenek a halak!

>!
Marcus
Subcomandante Marcos – Paco Ignacio Taibo II: A fészkelődő holtak

Irodalmi kísérlet, amiben Subcommandante Marcos ez egyik résztvevő? Ez azonnal felkeltette a figyelmemet, és azt kell mondjam, a kísérlet sikerült.

A könyv fejezeteit felváltva írta Paco Taibo és Subcommandante Marcos, úgy, hogy egy újság hasábjain jelentek meg az újabb és újabb részek. Taibo ismert mexikói író, akinek egyedi, politikai mondanivalóval is rendelkező krimijei Hector Belascoarán magánnyomozó alakja köré épülnek, aki ebben a regényben is az egyik főszereplő. Az ő részei nagyon jól hozzák a kötelező noiros elemeket, de az alakok, akikkel találkozik, és maga a történet – miszerint egy halott üzenetrögzítőkre beszél, nagyon különös dolgokat mesélve – eléggé egyedi ízt ad ezeknek a fejezeteknek.

Marcos a dél-mexikói Chiapas-ban székelő zapatista mozgalom szóvivője, aki politikai témájú könyvei mellett az irodalmat sem veti meg, és most ő is regényírásra adta a fejét. Főhőse Elías Contreras, egyszerű vidéki lázadó, aki a helyi nyomozónak felel meg. Itt már több az egyedi elem, először is Elías a saját egyszerű stílusában meséli a történetet, bár saját bevallása szerint is „zavarosak a gondolatai”, és a zavart fokozhatja, hogy időnként valamelyik társa szemszögéből is olvashatunk egyes eseményekről. Másfajta hozzáállást igényel ezen részek olvasása, de mégis ez teszi igazán különlegessé a könyvet. És itt van a kedvenc részem is, amelyben a világ különböző politikai személyiségei (Angela Davis, Mumia Abu-Jamal, Leonard Peltier, stb.), valamint újságírók és közemberek mondják el, hogy mi a „rossz és gonosz”.

Nem tudom, hogy volt-e koordináció a két író között, vagy csak az újságban publikált írásokra reagáltak, mindenesetre a kölcsönhatás működik a fejezetek között, és a szálak végül szépen összeérnek.

Kár, hogy a könyv nem lett siker Magyarországon, valószínűleg ezért sem jelentek meg Taibo Belascoarán-regényei, pedig biztosan jók azok is.

>!
Gitta_S I
Subcomandante Marcos – Paco Ignacio Taibo II: A fészkelődő holtak

Wow… van benne valami, valami, amitől jó, lebilincselő és élvezetes, és egy nagyon jó gondolatok:
„A Rossz az, amikor az emberek képtelenek megérteni a különbséget, mert megpróbálni megérteni valamit egyenlő a tisztelettel. Az emberek meg üldözik azt, amit nem értenek.”
Zseniális, és milyen igaz…

>!
Beja
Subcomandante Marcos – Paco Ignacio Taibo II: A fészkelődő holtak

Elsőnek is: a páros részekkel voltam jóban.
Másodszor: Talán ez a könyv se az én világom, nagyon nyögvenyelősen ment, Elías meg nehéz volt nekem.
Biztos értékeltem volna eme olvasmányt, ha érdekelne Mexikó sorsa, vagy akár a zapatista mozgalmak, de ezzel is úgy vagyok, mint általában a történelmi regényekkel. Nem nekem valók:/

>!
eeszter P
Subcomandante Marcos – Paco Ignacio Taibo II: A fészkelődő holtak

Olvasás közben sokáig nem tudtam eldönteni, hogy tetszik-e a könyv vagy sem… Aztán csak olvastam és olvastam…
Határozottan van benne valami… Az ember kicsit közelebbi kapcsolatba kerül általa Mexikóval.

>!
ervinke73
Subcomandante Marcos – Paco Ignacio Taibo II: A fészkelődő holtak

Arra minden képen elég, hogy felkeltse az érdeklődést mindaz iránt, ami a nagy katyvaszban elveszett!

>!
TaMa
Subcomandante Marcos – Paco Ignacio Taibo II: A fészkelődő holtak

Nem lesz a kedvenc könyvem az biztos, de azért nem volt rossz. Nekem hiányzott a háttérismeretem hozzá és ezt sajnos csak a végén kaptam meg. Ami azért menet közben a sok politikai utalás miatt zavaró volt. És evvel szerintem nem csak én leszek így. Valjuk be a világ zen részén kevesen ismerik bennsőségesen Mexikó történelmét.
A főszereplőnk Elias viszont nagyon jó fej, azt vettem észre magamon, hogy tájszólásban olvasok miatta.
Akik ezután kezdenek majd bele a könyvbe, azoknak azt ajánlom, hogy kezdjék az Epilógus elolvasásával a regényt. Furán hangzik ez, de ha ezt elolvasod mindent sokkal könnyebben befogadsz a storyból.


Népszerű idézetek

>!
Beja

„Ami hat hónapnál tovább húzódik, az vagy terhesség, vagy nem érdemes kivárni.”

(első mondat)

7 hozzászólás
>!
ervinke73

– Egy haladó szellemiségű funkcionárius keresi.
– Hát az meg miféle?
– Épp olyan, mint a többi, csak nem fogad el jattot, csokifoltos a nyakkendője, és egy sánta kutya van vele.

23. oldal

>!
Beja

– Egyik barátom azt állítja, hogy két okból lett hitehagyott: egyrészt azért, mert disznóságnak tartotta a vatikáni kincstár létezését a szegénység világában, másrészt, mert a templomokban nem szabad dohányozni.

24. oldal

>!
ervinke73

A metró olyan, mint egy rakás összekapcsolt kocsi, mintha egy fonallal lennének egymáshoz kötözve, oszt az egyik loholna a másik után. Amikor megjön a metró, az emberek, akik kint vagynak, erősen nyomják a bent lévőket, oszt akkor néhányan le akarnak szállni, a többiek meg fel. Az nyer, aki erősebben löki a másikat. No, én először azt hittem, hogy így sportolnak a városiak, és miközben tülekedtem, lelkesítettem őket így: „egységben az erő, így lehetsz csak nyerő”, de azut észrevettem, hogy nem, vagyis egyszerűen csak így élnek. Úgy, hogy nyomakodnak.

72. oldal

3 hozzászólás
>!
Gregöria_Hill

Ne vegyetek túl komolyan, de a Sup talán szívatásból tett minket ebbe a regénybe, mert hát látjátok, hogy a zapatisták szerint a világ nem egységes, hanem sokszínű, talán azért dobtak bele a regénybe egy homoszexuális autószerelőt a Fülöp-szigetekről, egy leszbikus német motoros pizzafutárt, egy jazzrajongó francia tanítónőt és egy olasz szakácsot, aki hisz a földönkívüliekben.

40. oldal

>!
Gregöria_Hill

Az ország egy hatalmas biznisszé, hitvány és félig narkós apokaliptikus lovasok prédájává silányult, olyan volt az egész, mint egy matarészeg Federico Nietzsche vezette szupermarket, ahol semmi nem az, aminek látszik. Mint egy venezuelai szappanopera mellékszerepben Ali Babával, és a főszerepben a 40 rablóval. Na de ez… Ez már több volt a soknál: bin Laden Juancho minden tűréshatáron túllépett. Ez felért egy világméretű beavatkozással, olyan volt, mintha Mexikó most büntetlenül megnyerné a futball-vb-t, az olimpiát és a Davis-kupát.

63. oldal

7 hozzászólás
>!
Gregöria_Hill

Natalia Reyes Colás, 100%-ban indián, még szinte gyermek volt, amikor átszökött a túloldalra ’44-ben, a második világháború idején, ott hozzáment egy szőke amcsihoz 20 évesen, akit elküldött a sunyiba, mert verte. Most 75 éves és 15 éve foglalkozik internettel és rádiózással. Sokat olvasott és gyakorolt, úgyhogy valódi hacker lett belőle, tisztelik a világhálón, ahol NatKingCole a nickje.

100. oldal

>!
eeszter P

Létezik egy másik háború, melynek a víz a főszereplője, most van kitörőfélben, és milliók életére lehet hatással […]. Világszerte Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában – még itt, Észak-Amerikában is – a víz és a vízrendszer kisajátításának veszélye fenyegeti az embereket. (A rossz és a gonosz Mumia Abu Dzsamal […] szerint)

139. oldal

>!
Beja

Héctor Belascoarán Shayne mexikói volt, úgyhogy az abszurd dolgoktól sem rettent meg. Mexikói volt és félszemű, úgyhogy a felét látta annak, amit a többi mexikói, de nagyobb biztonsággal fókuszált.

62. oldal

>!
Beja

Oszt mindenki minket nézett, mer a Magdalena elkezdett kacagni. No meg azér is, mer egy csepp kis ruha vót rajta, és mindene látszott, olyan pacuhán vót ez a Magdalena, no.

125. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Juan Rulfo: Aranykakas
Carlos Fuentes: Áttetsző tartomány
Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!
Carlos Fuentes: Artemio Cruz halála
Jorge Ibargüengoitia: Halott lányok
Jorge Volpi: Klingsor nyomában
Mariano Azuela: Odalenn
Sabina Berman: Én, Én, Én
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok