Magyar ​politikusok arcképcsarnoka 0 csillagozás

Stumpf István – Bozóki András – Javorniczky István: Magyar politikusok arcképcsarnoka

politikus mn és fn
I. mn -an, -abb
1. (vál) Az erőviszonyokhoz ügyesen alkalmazkodó; körültekintő, célszerű, óvatos, diplomatikus. ~ ember; ~ hang, megnyilatkozás. Viselkedése nem volt eléggé ~. / Ritka becsületes ember volt; – a mai politikus világban bizonyára éhen halna. Vas
2. (ritk) Olyan <személy>, aki politikával (1-2,4) állandóan és különösen nagy kedvteléssel foglalkozik. ~ asszonyok; ~ csizmadia.
II. fn -t, -ok, -a
1. A közvélemény vmely irányzatát képviselő, politikával rendszeresen és – többnyire vmely párt keretében – a nyilvánosság előtt foglalkozó közéleti személy. Jó, haladó, reakciós, rossz, vezető ~. / A politikusok szégyenlettek magyarúl beszélni. Csok. A kar … néhány fricskát osztogat egy pár nevén szólított szónoknak, politikusnak s elvonul. PétJ. Nem vagyok én politikus, ennélfogva engem nem kötelez az önzetlenség. MÓRA
2. (vál, kissé rosszalló) Az, aki céljának elérése végett ügyesen alkalmazkodik az erőviszonyokhoz. Agyafúrt, jó, ügyes ~.

>!
Századvég, Budapest, 1998
178 oldal · ISBN: 9638561955

Hasonló könyvek címkék alapján

Lynn Picknett – Clive Prince – Stephen Prior: Kettős mérce
Juanita Castro: Fidel Castro magánélete
Vigh Károly (szerk.): Ismeretlen fejezetek Teleki Pál életéből
Tóth Imre: Egy polgári arisztokrata
Huszár Tibor: Kádár
Vas Zoltán: Horthy
Veress Dániel: Wesselényi Miklós
Gantner Péter: Gyöngyösi János
Kiss Gábor (szerk.): „Jól esik köztetek lenni…”
Simor András: Így élt Szamuely Tibor